TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 84.764,69 Ft (tonna)

Napraforgómag: 240.982,71 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 79.267,09 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 81.329,25 Ft (tonna)

Repcemag: 211.991,73 Ft (tonna)

Full-fat szója: 204.015,41 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 595 Ft

Benzin ára: 585 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 407,65

USD: 358,25

CHF: 438,66

GBP: 474,32

Hirdetés

Az ENSZ szakértői felszólítják a gazdag országokat, hogy ne exportáljanak betiltott növényvédő szereket

Növényvédelem - 2020.07.31

Emberi jogi szakértők felszólították a gazdag országokat, hogy vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy betiltott, mérgező vegyszereket és növényvédő szereket exportálnak a szegényebb országokba, amelyeknek nincs kapacitásuk, „hogy felmérjék a kockázatokat”.

Egy közleményben, melyet az ENSZ speciális, mérgező hatású szerekkel foglalkozó referense tett közzé, feltárták, hogy tavaly legalább 30 ország szállított különféle olyan anyagokat Latin-Amerikába, Afrikába és Ázsiába, amelyeket a saját területeiken betiltottak, hogy védjék az emberi egészséget és környezetet.
A referens elmondta, hogy a mérgező növényvédő szerek és más betiltott vegyszerek elszállításának problémáját olyan exportáló országok esetében mutatták ki, mint Dánia, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc.

Egy közleményben, amelyet 35, az ENSZ Emberi Jogok Tanácsánál dolgozó szakértő kollégája is ellenjegyzett, azt közölte, hogy a gazdagabb államok gyakran „dupla standardokat” állítanak, amelyek lehetővé teszik a betiltott vegyszerek kereskedelmét és felhasználását a világ azon részein, ahol a szabályozások kevésbé szigorúak.

„Szinte egyik eset sem indokolható meg legális jogi érvekkel – folytatta”. – Ezek a kibúvók az ipar számára jelentenek lehetőséget, lehetővé téve a vegyszergyártók számára, hogy profitáljanak abból, hogy külföldön a felhasználókat és a helyi népcsoportokat éri a mérgezés, miközben a globális ellátási lánc olcsóbb termékeit importálják, és megmaradnak a fenntarthatatlan fogyasztói és termelői minták.

Az eset azután került reflektorfénybe, hogy az Unearthed és a Public Eye nevű svájci, nem kormányzati szervezet az év elején kiderítette, hogy a világ öt legnagyobb vegyipari konszernje esetében – mindegyik központja Európában vagy az Egyesült Államokban található – a vezető termékeikből származó bevételük több mint harmada különösen veszélyes vegyszerek (highly hazardous pesticides, HHP) eladásából származott. És a HHP-bevételük több mint fele érkezett az olyan alacsony vagy közepes bevételű országokból, mint Brazília és India.

Bizonyos esetekben ezek az agrokémiai vállalatok ott gyártják a mérgező vegyszereket, ahol eladják őket. Más esetekben viszont olyan európai országokban állítják elő ezeket és exportálják, ahol már réges-rég betiltották őket.

Az ENSZ referense arra intette azokat az államokat, amelyek betiltott vegyszereket exportálnak anélkül, hogy „erős jogi ellentételezésre kerülne sor”, hogy nem tesznek eleget az emberi jogi kötelezettségeiknek, egyebek mellett az egészséges környezethez való jognak és a biztonságos munkakörnyezethez való jognak.

Címkék: export, növényvédő szerek

Népszerű hírek