Rovarkártevők kukoricában

Biztosítsuk a megfelelő védelmet a nyári időszakban is!

A kukoricatermesztés során több rovarkártevő is jelentkezik a nyári időszakban, és ezek kártétele alapjaiban határozhatja meg a termesztés jövedelmezőségét. Az ellenük való védekezésben az FMC-Agro Hungary Kft. készítményei megkerülhetetlenek, ezért is kértük meg Hőgye Szabolcs területi szakmérnököt, mutassa be a védekezésben rendelkezésre álló készítményeket, és adjon javaslatot azok hatékony felhasználására.

A kukoricában a nyári időszakban megjelenő kártevők jelentős kártételre képesek, így a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), valamint az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) kifejlett egyedeinek kártételére minden évben számítani kell. Azt, hogy melyik válik dominánssá, leginkább az évjárat sajátosságai fogják eldönteni, aminek alakulásában az adott terület adottságai is szerepet játszanak.

Kukoricamoly

Megítélésünk szerint a három kártevő kö­­­zül a kukoricamoly a legfontosabb, és a jelentősége évről évre nő. Terjedését több tényező is segíti, melyek között időjárási és agrotechnikai elemek egyaránt megtalálhatók. A kártevő számára kedvezőbbek a meleg, de nem túl száraz évjáratok, amikor kellő légnedvesség áll rendelkezésre ahhoz, hogy a lerakott tojások ne száradjanak be, rendben kikeljenek. Áttelelését elősegíti, hogy a téli időjárásunk ma már lényegesen enyhébb, mint sok évvel ezelőtt, a nagy lehűlések elmaradnak. E tényező viszont összefüggésben lehet az alkalmazott agrotechnikával is: az egyre terjedő forgatás nélküli talajművelés jelentős mennyiségű szármaradványt hagyhat a talaj felszínén, amelyekben gond nélkül áttelelnek a lárvák. Ezt tovább ronthatja, ha a rendelkezésre álló gépeink nem alkalmasak a szármaradványok kellő felaprítására, így például a szárzúzó nélküli vágóasztalokkal betakarított területeken kifejezetten kedvező viszonyok alakulhatnak ki a lárvák áttelelésére. A kártevő terjedését elősegíti még az a szemlélet is, mely szerint árukukoricában szükségtelen a kukoricamoly elleni védekezés. Ez azonban évről évre jelentős terméskiesést és – a betakarított termés toxintartalmán keresztül – komoly minőségi problémákat okozhat.

rovarkuk3

Kukoricamoly lárvája a kukoricaszárban

Mivel a kukoricamoly által elő­idézett kár egyaránt lehet mennyiségi és mi­­­­­­­­­­­­­­­nőségi, véleményünk szerint az ellene történő védekezés nem hagyható el, még a kártevő által legkevésbé kedvelt árukukoricában sem. Akár egyetlen, jól megválasztott időpontban, jól megválasztott készítménnyel történő védekezés is terméstöbbletet, ugyanakkor alacsony toxintartalmat jelenthet. Adja magát a kérdés, hogy mikorra kell a védekezést időzíteni. Ebben segít az FMC-Agro által a gazdálkodók számára biztosított Evalio® AgroSystems, amely a kihelyezett csapdák fogási adatai alapján mutatja a kukoricamoly rajzásának menetét. Ezzel segítjük a védekezés időzítésének a meghatározását.

Hőgye SzabolcsHőgye Szabolcs

 

Mi az FMC-nél úgy gondoljuk, hogy a kukoricamoly esetében az első nemze­dék ellen kell védekeznünk. Az első nemzedék felelős ugyanis a bekövetkező terméskiesésért. A szárban történő károsítása csökkenti a növényen belüli víz- és tápanyagáramlást, így – különösen szárazabb időjárási körülmények között – a cső fejlődését. És az is igaz, hogy ha eredményesen védekezünk az első nemzedék ellen, azzal csökkentjük a második nemzedék egyedszámát, csőkártételét, ami leginkább a termés káros toxintartalmának csökkenésében mutatkozik majd meg.

Mikor védekezzünk tehát árukukoricában? Fogási adataink alapján a kukoricamoly első nemzedékének rajzáscsúcsa az elmúlt tíz évben június közepén, a tö­­­­­­­­meges tojáskelés június 20. körül volt ta­­­­­­pasztalható. Ha ebben az időszakban derékmagasságnál nagyobb a kukorica, akkor valószínűleg mollyal fertőződött. Az innen számított egy hónapon belül a lárvák a növény felső részén fognak tartózkodni, ahol egy jól megválasztott készítménnyel hatékonyan védekezhetünk ellenük. Javaslatunk szerint ez a Coragen® 20 SC rovarölő szer (klorantraniliprol), amely az izomműködés blokkolásán keresztül gyomorméregként és érintőméregként egyaránt hat, 96-98%-os hatékonyságot biztosítva. A hatóanyag a növénybe felszívódva az újonnan fejlődő növényi részek felé is szállítódik, az azokon táplálkozó lárvák esetében is kifejti hatását. Tojásölő hatása révén a permetlével érintkező tojásokból a lárva sok esetben már ki sem tud kelni. A rajzáscsúcsot követő egy hónapon belül az állomány hidas traktorral még kezelhető, és a kijuttatáskor használt víz mennyiségét sem kell túlságosan megemelnünk, a 250–300 literes lémennyiség hektáronként elegendő lehet. Ennek oka, hogy egyrészt a lárva még a növénynek abban a magasságában tartózkodik, amelyet kisebb lémennyiséggel is elérünk, másrészt a kukorica levélhüvelye mintegy tölcsérként gyűjti össze és vezeti a permetlevet a szárhoz, a szár ízesüléseihez, ahol így a hatóanyag magas koncentrációban lesz jelen. A lár­va a szár nóduszainak megkerülésekor a szárból való kirágásnál, majd a szárba való berágásnál találkozik a hatóanyaggal, amely gyomorméregként fogja kifejteni a hatását. Az első nemzedék ellen egyetlen jól időzített Coragen® 20 SC kezelés képes megoldani árukukoricában a kukoricamoly kérdését, annak kártételét a 20%-os tőfertőzés, azaz a gazdasági küszöbérték alá szorítani.

Az FMC-Agro termékkínálatából más készítmény is használható a kukoricamoly elleni védekezésre: az indoxakarb hatóanyagú Steward® 30 DF. Míg a korábban tárgyalt rovarölő szerrel nagyon rugalmasan tudunk védekezni a kártevő ellen, addig ez a termék már jóval pontosabb „célzást”, időzítést kíván meg. Az első nemzedék lárvái elleni védekezésnél az időzítés alapja a rajzáscsúcs figyelemmel kísérése, amely után öt-hat nappal történik meg a tömeges lárvakelés. Ekkor kell kijuttatni a Steward® 30 DF rovarölő készítményt, amely tartós, mintegy 14 na­­­­pos tartamhatásával érintő- és gyomorméregként fogja a kukoricamoly lárváit elpusztítani. Ennél a rovarölő szernél már érdemes a kijuttatásnál a vízmennyiséget növelni, ami javítja az elérhető fedettséget és hatékonyságot.
A kukoricamoly jelentős károkat képes okozni a csemegekukorica-előállításban is. Ott programszerű védekezésre van szükség azért, hogy ne „hagyjunk rést a pajzson”. Folyamatosan védelem alatt kell tartanunk az állományt a betakarítástól visszafelé számolt körülbelül 30 napban. Ezt a védettséget akkor tudjuk biztosítani, ha a címerhányás kezdetén (10-20%) Coragen® 20 SC rovarölővel kezelünk, a következő védekezést a Steward® 30 DF készítményre alapozzuk a bibevirágzás kezdetén (3-4 cm-es bibehossz), majd 10-12 nap múlva egy újabb Coragen® 20 SC kezeléssel zárjuk le a védekezést. Ilyen technológia alkalmazása mellett nyugodtan alhatunk, az állományunk kellően védett lesz nemcsak a kukoricamoly, de a gyapottok-bagolylepke kártételével szemben is.

Gyapottok-bagolylepke

A gyapottok-bagolylepke nagyarányú felszaporodására, lárváinak kártételére a száraz vagy extrém száraz és meleg évjáratokban kell számítani. A problémát a csővégen történő rágásuk nyomán fokozottan megjelenő gombafajok toxintermelése idézi elő. A betakarított szemtermés vagy akár a szilázsnak felhasznált alapanyag toxintartalma egyre fontosabb szemponttá válik, ugyanis a határértéken felüli toxintartalom károsan hat a takarmányozás során, de akár a tejben megjelenve egészségkárosító hatású is lehet. A gyapottok-bagolylepke kártétele tehát inkább minőségi kárnak, mintsem mennyiséginek tekinthető. A kártevő elleni védekezés részben megoldható együttesen a kukoricamoly elleni védekezéssel. A gyapottok-bagolylepke első lárvái július első dekádjában jelennek meg, ami azt jelenti, hogy ha a kukoricamoly lárvái elleni első – Coragen® 20 SC rovarölő szerrel végzett – védekezést időben kicsit elcsúsztatjuk, akkor egy kezeléssel mindkét kártevő ellen védekezhetünk. Ilyenkor ugyanis még benne vagyunk a korábban említett 30 napban a kukoricamoly tömeges lárvakeléséhez képest, így vele szemben a védekezés hatékonyságát nem veszélyeztetjük, de már elérjük az első gyapottok-bagolylepke lárvákat is.

rovarkuk2

Csőfertőzés gyapottok-bagolylepke kártétele nyomán

A gyapottok-bagolylepke elhúzódó raj­­­zása és kelése, illetve erős fertőzése ese­­­tén egy külön védekezés szükséges le­­­­­­­het a csőképződés, szemkitelítődés idő­­­­­­­­­szakában. A probléma megoldására a legalkalmasabb készítményünk a ki­vá­­ló hatékonysággal bíró Steward® 30 DF. Mivel hatását kontakt módon fejti ki, a kijuttatás időzítése fontos, sőt ennél a készítménynél a vízmennyiséget is cél­­­­szerű növelni. Ez többnyire 300–350 liter hektáronként, de csemegekukoricánál vagy vetőmag előállításánál akár az 500 litert is elérheti. Összességében a gyapottok-bagolylepke elleni védekezés nagyobb figyelmet, pontosabb időzítést, nagyobb lémennyiséget és a kijuttatás minőségére való fokozott odafigyelést kíván.

rovarkuk4

Gyapottok-bagolylepke lárvája a csővégen

Kukoricabogár imágói

A korábban tárgyalt két kártevőhöz ké­­pest a kukoricabogár kifejlett egyedei jóval kisebb kártételre képesek. A levelek hámozgatásával a növény asszimilációs felülete csökken, a bibeszálak visszarágá­sával pedig termékenyülési problémákat okozhatnak. Ezek valós veszélyek ugyan, de a kártevő elleni, állományban történő védekezést nem ezért tartjuk fontosnak. Egyre inkább szűkülnek a gazdálkodók lehetőségei a kártevő lárvájának gyökérkártétele elleni védekezésben, a hatóanyag-kivonások ezt a területet ugyanis fokozottan érintették. Ezért arra kell törekedni, hogy az imágók elleni védekezéssel magát a tojásrakást megakadályozzuk. A védekezésre készítményeink közül a Steward® 30 DF, valamint az Avaunt® 150 EC javasolható. Ezeket a készítményeket az első egyedek megjelenésekor kell kijuttatni, ezzel mintegy 14 napos védettséget biztosítva állományunknak. A levelek hámozgatásakor vagy a bi­­­bék rágásakor találkoznak a bogarak a ha­­­­­­­­tóanyaggal, amely gyomorméregként fog­­­­ja kifejteni a hatását. A készítmények hatékonysága elegendő ahhoz, hogy a kukoricát akár mo­nokultúrában is termeszthessük, a lerakott tojások, a kikelt lárvák száma olyan mértékben csökkenthető velük, ami már nem je­­­­lent kockázatot a kukorica gyökérzetére. Ne felejtsük el, hogy ezek a készítmények hatásukat a molykártevők ellen is kifejtik, így kijuttatásukkal nem kizárólag a ku­­­­­koricabogarak ellen fogjuk védeni az állományunkat, hanem a molykártevők hernyóinak kártételével szemben is.

rovarkuk1

Amerikai kukoricabogár és bibekártétele

Végezetül arra szeretném felhívni a fi­­­gyelmet, hogy bár a jelek szerint száraz évjárat elé nézünk, ne hanyagoljuk el kukoricánk megvédését a kártevőktől. A termés mennyiségét érintő legnagyobb kiesést a kukoricamoly idézi elő a szárat gyengítő kártétele okán, ami ilyen évjáratokban lényegesen jobban meggyötri a kukoricát, mint egy optimális vízellátású évben, így az elszenvedett terméskiesés is magasabb lehet, mint máskor. Védekezzünk tehát a kukoricamoly és annak is az első nemzedéke ellen!

A kukoricamoly esetében az első nemzedék ellen kell védekeznünk, amely a bekövetkező terméskiesésért felelős. Ezzel csökkentjük a második nemzedék egyedszámát is.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: kukorica, kukoricatermesztés, kukoricamoly, kukoricabogár, FMC-Agro Hungary Kft.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom