
Visszatekintés, avagy növényvédelmi kihívások 2019-ben
Növényvédelem - 2020.05.18
5. rész: cukorrépa Az előző év növényvédelmi problémáival foglalkozó sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk, amely ezúttal a cukorrépában tapasztaltakról szól. Ez a növény egykor a szántóföldi növénytermesztés „nagy” növénye volt, termesztése egyaránt jelentett nagy szakmai kihívást és egyben jelentős jövedelmet, ha az sikeresnek bizonyult. Mára sajnos jóval kisebb a jelentősége, de növényvédelmi szempontból még mindig képes feladni a leckét.
A cukorrépa-termesztés előző évének egyik meghatározó momentuma az április végétől május végéig tartó csapadékos időjárás volt, amely szerencsétlen módon egybeesett a gyomirtási időszakkal. A felázott talajokon a munkavégzés megnehezült, így az időszakos esőszüneteket sem sikerült minden esetben kihasználni. A rosszabb hatékonyságú gyomirtás nyomai egyes területeken, országrészekben végigkísérték az egész tenyészidőszakot, nem egy helyen kapával kellett besegíteni a jó eredmény eléréséhez.
A hűvösebb és csapadékosabb időjárási körülmények olyan kártevők és kórokozók megjelenését is elősegítették, amelyekkel csak ritkán találkozik a répatermesztő. Ilyen kártevő volt a cukorrépalégy, amely korán, már néhány leveles korban megjelent egyes répatáblákon, ahol aztán egész évben megtalálhatók voltak a tünetei, a nagy foltaknák a levélen (1. kép). Bár a lárvák, a nyüvek (2. kép) kártétele nyomán a levélfelület csökken, a termésre még ilyen fokú jelenlétekor sincs komolyabb befolyással.
1. kép: A cukorrépalégy foltaknája a levélen 2. kép: A cukorrépalégy nyüvei
Szintén a hűvösebb időjárás számlájára írandó, hogy tavaly olyan, ritkán megjelenő megbetegedéssel is találkozni lehetett, mint a cukorrépa baktériumos levélfoltossága (3. és 4. kép). Az egyre szárazabbá és melegebbé váló időjárásunk miatt ritkán teremtődnek meg a feltételek a felszaporodására, de az előző év csapadékos májusa ezt lehetővé tette. Komolyabb kártétele végül nem alakult ki, a csapadék megszűntével, majd a beköszöntő nyári meleggel a fertőzés beavatkozás nélkül is leállt.
3. és 4. kép: A cukorrépa baktériumos levélfoltosságának tünetei
Már a melegedő időjáráshoz kötődik a következő kártevő, amely szokatlanul erős fertőzéssel jelentkezett 2019-ben. Ez a kétfoltos – vagy közönséges – takácsatka (5 és 6. kép), amely kisebb foltokban szinte minden évben jelen van a cukorrépában, azonban nagyon ritka, hogy a kártétele ellen célzott védekezésre legyen szükség. Az előző évben viszont ez volt a helyzet, akár kétszeri beavatkozásra is szükség lehetett helyenként, hogy a nagyobb mértékű levélvesztés elkerülhető legyen.
5. és 6. kép: Kétfoltos takácsatka kártétele répalevélen
Egyáltalán nem új, mondhatni „megszokott” kórokozó is okozott gondot az előző évben. A cerkosprórás levélfoltosság (7. és 8. kép) minden évben megjelenik a cukorrépa-területeken, hol kisebb, hol nagyobb levélvesztést okozva. A tavalyi évet inkább az erős fertőzést hozó évjáratok közé lehetne sorolni, augusztus végére minden területen, de akár minden egyes levélen is megtalálhatók voltak a tünetei, helyenként valóban jelentős levélveszteséget okozva. Ez ahhoz vezetett, hogy a növények „újraindultak”, újra intenzív levélnövekedést produkáltak, ami súlyosabb esetekben a betakarított termés cukortartalmának csökkenését okozta.
7. és 8. kép: Cerkospórás levélfoltosság tünetei
A cukorrépa növényvédelmi problémáinak bemutatásával sorozatunk végéhez érkeztünk. Szándékaink szerint az elmúlt hónapokban megjelent írásainkban a legfontosabb szántóföldi növényeink tavalyi évben jelentkező növényvédelmi problémáit mutattuk be, sok képpel, kevés szöveggel, amolyan „KárKép módra”. Mi, a weboldal szerkesztői az idei évben is nyomon követjük a fontosabb szántóföldi növényeinket, dokumentáljuk az évjáratra jellemző növényvédelmi problémáikat, amelyeket az év végén ismételten összefoglalunk egy cikksorozat formájában.
Addig is, találkozzunk a KárKépen (www.karkep.hu)
Szerző: AgrárUnió
Címkék: növényvédelem, cukorrépa, levélfoltosság, cukorrépalégy, cukorrépa-termesztés, takácsatka, cerkospóra
Felszín alatti csepegtető öntözés (SDI)

Ajándékozz új külsőt a muskátlinak! – Kreatív kézműves ötletek ...

A csemezpusztai környezeti katasztrófa - további lépések ...

Nézzük, hogy miért/mivel vakcináznak itthon a száj- és ...

Az örökség megőrzése, a fenntarthatóság erősítése: Biharugra ...

„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és ...

Honnan tudják a madarak, merre kell repülniük?

A hamuszürke szárkorhadás az új növénygyilkos

Barkók a kapásokban – Előfordulásuk, fajtáik, kárképeik, ...

Újabb telepeken jelent meg a ragadós száj- és körömfájás