
Kalászos-sikertörténet
Növényvédelem - 2019.04.23
Az alga erejével lett a malmiból javító minőségű búza Pájer Gyula közel négy évtizede gazdálkodik Regölyben, a Tolna megyei dombsághoz tartozó, jó adottságokkal rendelkező 1400 hektáron. Földjük mészlepedékes csernozjom és barna erdőtalaj magas (1,5-3%-os) humusztartalommal. Területeik átlagosan 30 aranykorona-értékűek, de vannak 20 és 50 aranykoronások is.
Pájer Gyula, gazdálkodó
A földrajzi adottságok lehetővé teszik búza, kukorica, repce, napraforgó és árpa termesztését, és kalászosgabona-vetőmag előállításával is foglalkoznak. Jelenleg 1410 hektáron gazdálkodnak (500 ha kukorica, 85 ha magas olajsavas napraforgó, 250 ha repce, 300 ha búza, 180 ha őszi árpa, 36 ha rozs – vetőmag, hibridrozs –, 22 ha tavaszi árpa). Pájer Gyula tapasztalata alapján a tényleges talpon maradáshoz önmagában már nem elég a megfelelő fajta és az agrotechnika sikeres megválasztása, szükség van valami „pluszra”, hogy kihozzuk a növényekben rejlő genetikai potenciált. Törekednünk kell arra is, hogy a műtrágyát, növényvédő szert optimális időben, megfelelő technológiával juttassuk ki. Azonban a termesztéstechnológiai változtatásokon túl szükség van még valami másra.
– Honnan jött az a bizonyos „plusz”? Hogyan kezdtek el növénykondicionálókat használni?
– 2012-ben tértünk át a forgatás nélküli talajművelésre, és ezzel egy időben a precíziós gazdálkodás is elindult. A helyspecifikus és forgatás nélküli talajművelés megkezdésével együtt használtunk számos pluszt adó „kegyszert”. Ezek nem bizonyultak elegendőnek. Amikor már három-négy éve alaposabban foglalkoztunk a precíziós gazdálkodással, felismertük, nem csak alulról kell táplálnunk a növényeket. A lehetőségeket számba véve növénykondicionálókat építettünk be a termesztéstechnológiánkba.
Ezek közül egy az Arysta által forgalmazott biostimulátor, a Forthial. A cég képviselője keresett meg bennünket, ajánlva a készítményt, és a meggyőző kísérleti eredményeket látva a saját területünkön 3 hektáron teszteltük a Forthialt.
A kijuttatás Génius nevű búzafajtánál a zászlós levél kiterülésekor, valamikor júniusban történt hektáronként 1 liter dózisban.
– Mikor tapasztaltak különbséget a két állomány között?
– Az éréshez közeledve láthatóvá vált, hogy a kezeletlen területen a növények hamarabb kezdtek sárgulni, míg a Forthiallal kezelt búza tovább zöld maradt. Betakarítás előtt mintavételt végeztünk a kalászból és a növényből egyaránt. Csak példaként említve a kalászban a nitrogéntartalom 5 százalékkal nőtt, ami a fehérje fontos alkotóeleme. A mintavételből pontosan látszott, hogy a kalászban a makro- és mezoelemekből komoly felhalmozódás indult el. Érdekes tapasztalat, hogy a területeink nagyon cinkhiányosak, ám a kezelés hatására a kalászban 57 százalékkal megnőtt a cinktartalom a kontrollnövényhez képest. A réz mennyisége, ami a szemképződésnek egy nagyon fontos eleme, 96 százalékkal lett magasabb. A kalászképzési folyamatban azok az elemek, tápanyagok, amelyeket a növény felhalmoz, még hatékonyabban tudtak beépülni a Forthialnak köszönhetően.
– Milyen egyéb minőségi mutatók jellemezték a termést?
– A kezelt és kontrollterületen a beltartalmat egyaránt vizsgáltuk, igazi meglepetés volt, hogy a kezeletlen területen az egyébként is kiváló minőségű malmi búzából a Forthiallal javítóbúza-minőséget értünk el. Néhány fontosabb számadat: a fehérje 13,9 százalékról 14,7 százalékra, a sikér 32,5 százalékról 34,6 százalékra változott. A Forthiallal kezelt búza nedvességtartalma is magasabb volt.
– Hogyan tovább?
– A tavalyi évben már 80 hektáron, a terület egyötöd részén üzemi méretekben is használtuk a készítményt. Betakarításkori terméseredményeink: 7,7 t/ha a kezeletlen és 8,1 t/ha a Forthiallal kezelt területen. A sikér 2 százalékkal, a fehérje 1,5 százalékkal nőtt, B1-es búzából a Forthiallal kezelt területen A2-es minőségű termést takarítottunk be. Ismeretes, hogy az ország jelentős részén nem termett jó minőségű búza ebben az évben, mi mégis képesek voltunk malmi búza előállítására, ami azért fontos számunkra, mert nagy a különbség a takarmány- és malmi búza felvásárlási ára között. A 2019-es évben már technológiai elem lesz a Forthial a kalászosgabona-termesztésünkben. Mivel 2x1 literes dózisban is lehet alkalmazni a készítményt, a területek egy részén ezt a módszert fogjuk követni. Az első kijuttatásra a bokrosodás időszakában kerül sor, a második kezelést pedig a zászlós levél kiterülésénél kapja meg a növény. Mindkét esetben a gombaölő szeres kezelések előtt egy-két héttel korábban tervezzük kijuttatni, amikor a biostimulátor a legkedvezőbben képes kifejteni hatását a kezelt növény életfolyamataira (fotoszintetikus aktivitás).
A tökéletes időzítésen nagyon sok múlik, mondja Pájer Gyula, aki ízig-vérig igazi mezőgazdász. Lelkes támogatója az innovációnak, örömét leli a kísérletezésben, nyitott az újra, de legnagyobb dolog számára, hogy gyermeke a nyomában jár, tanul tőle, és szépen fejlődő vállalkozását szeretné majd egykoron ő tovább vinni.
A Forthial a Goëmar Laboratories terméke, speciális eljárással kinyert algaszűrlet. Összetétele: GA 142 algamikroszűrlet, 9% magnézium (120 g/l MgO), 6,2% nitrogén (83 g/l).
Olyan mikroorganizmusokat tartalmazó készítmény, amely a növényen alkalmazva stimulálja a tápanyagfelvétel természetes folyamatát, annak hasznosulását, és fokozza az abiotikus stresszhatásokkal szembeni ellenálló képességét.
Címkék: kalászosok, Forthial
A hamuszürke szárkorhadás az új növénygyilkos

Lássuk, mi történik azután, ha száj- és körömfájás tüneteit ...

Bizonytalan időre halasztják a 32. Alföldi Állattenyésztési és ...

Honnan tudják a madarak, merre kell repülniük?

Felszín alatti csepegtető öntözés (SDI)

Nézzük, hogy miért/mivel vakcináznak itthon a száj- és ...

Pulsar® Plus-os gyomirtás mesterfogásai

Húsipari innovációk: új kutatás-fejlesztési projekt indul a ...

Ajándékozz új külsőt a muskátlinak! – Kreatív kézműves ötletek ...

Társa a bajban és az aszályban is – Vízszivattyúk a STIHL ...