A szója 
növényvédelméről – 
a gyakorló 
növényvédős 
szemével

A fehérjenövények termesztése iránt jelentősen megnőtt 
az érdeklődés, közöttük is igen nagy népszerűségnek örvend a szója. A támogatási rendszer átalakítása nagy motivációt jelentett a gazdálkodók számára, így a növény vetésterülete tavaly már meghaladta a 70 000 hektárt. A szója termesztése azonban nagy odafigyelést, szakértelmet és gondos technológiát igényel, beleértve a növényvédelmét is.

Jelen cikkünkben két növényvédő szakember szójás tapasztalatait szeretnénk közreadni, hogy rávilágítsunk a legjellemzőbb növényvédelmi problémákra, illetve azok megoldási lehetőségeire. Az egyes kártevők vagy betegségek fellépésének gyakorisága, mértéke eltérő lehet tájegységenként, ennek megfelelően a szükséges válaszok is különbözhetnek.

Megelőzés vetésváltással

– Bevezetésként kérlek, mondj néhány szót a szójatermesztésetekről!

– Az országnak ezen a vidékén nagy hagyománya van a szójatermesztésnek, és az adottságok is kedvezőek. Magam is hosszú évek óta dolgozom a szója növényvédelmében. A dél-dunántúli klíma lehetővé teszi a középérésű fajták használatát, így ilyeneket használunk. Többféle térállást kipróbáltunk a termesztés során, amelyek közül a negyvenöt centiméteres sorköz bizonyult a legszerencsésebbnek,
így ennek használatára tértünk át. Öntözés nélküli termesztést folytatunk, így előfordulnak jelentősebb terméskülönbségek az évjáratok között: hektáronként kettő-négy tonna termést szoktunk elérni.

Szerző: Dávid István