Hogyan védekezzünk jól a kalászfuzáriózissal szemben?

Kalászfuzáriózis? Ugyan már, évek óta a színét sem látjuk! E megbetegedés említésekor talán sokaknak ez jut most az eszébe. A kalászfuzáriózis azonban nem tűnt el, elegendő egy hűvösebb és csapadékosabb évjárat ahhoz, hogy jelentős károkat okozzon. Nem szabad hát alábecsülnünk őszi búzában – de árpában sem – az általa jelentett kockázatot. Tekintsük át röviden, pontokba szedve, hogyan védekezhetünk jól és hatékonyan ellene.

A kalászfuzáriózist több fuzáriumfaj okozhatja. Miközben járványszerű fellépése (1. kép) hűvösebb és csapadékosabb körülmények között várható, egyes fajok kevésbé nedves körülmények között is fertőzhetnek.

1. kép: Tünetes, járványszerű fellépésre utaló kalászok az állományban

A betegség egyik veszélye a hozam csökkenése. A megbetegített kalászrészek (2. kép) sok esetben meddők maradnak, szemet nem nevelnek.

2. kép: Kalászfuzáriózis jellegzetes tünetei a búzakalászon

A fuzáriummal fertőzött, de kifejlődő búzaszemek gyakran aszottak, töppedtek lesznek (3. kép), amelyeket a kombájn tisztítóberendezése vagy a szárítóüzemi rostálás többnyire eltávolít a tételből. Mindkét esetben jelentkezik a mennyiségi kiesés. A búzaszemek fuzáriumos fertőzésekor fennáll a káros és veszélyes gombatoxinok felhalmozódásának kockázata. A leggyakoribbak ezek közül a deoxinovalenol (DON), a zearalenon (ZON), valamint a fumonizinek. Ezek jelenléte értékesítési kockázatot jelent, ezen túl a tétel állati takarmányozásra vagy humán célra történő felhasználása egészségügyi problémákhoz vezethet.

3. kép: Apró, töppedt szemek is mutatják a kalász fuzáriumos fertőzését

Veszélyt jelentő körülmények a termesztéstechnológiában

A beszűkülő vetésszerkezetben az őszi búza egyre gyakrabban kerül önmaga vagy kukorica elővetemény után elvetésre. Mivel a fuzáriumfajok mindkét növényt fertőzik, mindkettő esetében igaz, hogy a talajfelszínen lévő, a fertőző anyagot nagy mennyiségben tartalmazó szármaradványuk veszélyt jelent, az adott évi fertőzés ugyanis ezekről fog elindulni. A két esetből a kukorica elővetemény tekinthető kockázatosabbnak.

Az alkalmazott talajművelési rendszer az előző ponthoz kapcsolódik annyiban, hogy ha a talajművelés során a fertőzött növényi maradványokat leforgatjuk, talajjal letakarjuk, a fertőzés esélyét jelentősen csökkentjük. Amennyiben forgatás nélküli vagy mulcshagyó rendszerben gazdálkodunk, számolnunk kell a kalászfuzáriózis fokozott veszélyével.

Az egyenetlen fejlettségű állományok megnövelhetik a kalászfertőzés valószínűségét, de ez együtt értelmezendő a növényvédelmi tevékenységgel. Amennyiben egy búzaállományban eltérő fejlettségű növények vannak, azok más és más időpontban lesznek a fertőzésre a leginkább fogékonyak, így a kalászvédelmi beavatkozás nem lesz egyformán hatékony mindegyik esetében. Ezért táblaszinten nézve magas lehet a fertőzött kalászok száma, a betakarított termésben is nagyobb lehet a fertőzött, netán toxinokat tartalmazó szemek aránya.

Kiemelés: A kalászfuzáriózis elleni védekezés komplex megközelítést igényel, amelynek ki kell terjednie a búza termesztéstechnológiájának majd mindegyik elemére.

A fajtaválasztás jelentősége

Bár sajnálatos módon a fuzáriumos kalászfertőzéssel szembeni rezisztenciával bíró fajtákat még nem sikerült előállítani, vannak fogékonyságbéli különbségek az egyes fajták között. Ezért átgondolt választással mérsékelhetjük a kalász megbetegedésének kockázatát. A nagyobb szalmájú, magasabb fajták általában kevésbé fertőződnek meg, míg az alacsonyabbak esetében ennek az esélye nagyobb.

A kalász fuzáriummal történő fertőződését segíti, ha az állomány megdőlt, a kalászok a talajszinten vagy annak közelében találhatók. Ezért a fajtaválasztásnál előnyben kell részesíteni a szilárd szárszerkezetű, megdőlésre kevésbé hajlamos fajtákat és hibrideket, vagy szárszilárdító készítmény alkalmazásával kell mérsékelni a megdőlés veszélyét.

A hosszan virágzó fajták, amelyeknél a pollenszórás időszaka hosszú ideig tart, a kalászfertőzés szempontjából fokozott kockázatot hordoznak. Fontos, hogy a kalászt alkotó kalászkák egyöntetűen virágozzanak be, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyének való kitettséget. A laza kalászszerkezettel rendelkező fajták általában kevésbé fertőződnek meg, ugyanis e tulajdonságuknak köszönhetően gyorsabban száradnak fel esőt vagy harmatot követően, ami lerövidíti azt az időintervallumot, amikor a fertőzéshez megfelelő állapotok uralkodnak a kalászon.

A kalászvédelmi védekezés időzítése

A kalászfuzáriózissal szembeni hatékony növényvédelmi beavatkozás kulcskérdése a kalászvédelmi permetezés időzítése. A kezelés elvégzésének ideális időpontját a permetezés célja határozza meg. A kalász fertőződésének megakadályozása abban az esetben a leghatékonyabb, ha a permetezést a kalászhányás végén, a virágzás kezdetekor végezzük el. Amennyiben a cél kifejezetten a toxinfelhalmozódás elkerülése, akkor a kezelés ideális időpontja a teljes virágzás időszaka.

A hatékony kalászvédelem érdekében a zászlóslevél védelmét szolgáló kezelés nem vonható össze a kalászvédelmi permetezéssel! Az a kijuttatási időpont, amely a zászlóslevél megvédése szempontjából ideális, túlságosan korai a kalász hatékony védelméhez. Ellenben a kalászvédelem érdekében optimális időben elvégzett permetezés már túlzottan kései lesz ahhoz, hogy megvédje a zászlóslevelet a kórokozók károsításától.

A kalászfuzáriózis elleni védekezés kulcskérdései: a kezelés elvégzésének időzítése és végrehajtásának módja.

A kalászvédelmi kezelés módja

A kalászvédelmi permetezés időzítése mellett az elvégzésének módja is meghatározza a védekezés sikerességét. Ehhez fontos adalék, hogy a védekezéshez használt felszívódó tulajdonságú hatóanyagok csak rendkívül kis mennyiségben szállítódnak a kalász irányába, így ahhoz, hogy a kalászt minél sikeresebben megvédjük a fuzáriumos fertőzéstől, a lehető legjobb fedettséget kell rajta elérnünk, a lehető legjobban be kell vonnunk a permetlével.

A kalász permetlével történő minél jobb befedése függ az alkalmazott lémennyiségtől, valamint a permetezés minőségét befolyásoló olyan ismert tényezőktől, mint a nyomás és haladási sebesség, de a meghatározó mégis az alkalmazott szórófej típusa. A kalászvédelem során a legjobb fedettség, egyben hatékonyság a kettős réses, „előre-hátra dolgozó” szórófejekkel érhető el. A lombvédelmi kezelésekhez alkalmazott lapos sugarú szórófejek nem alkalmasak a kalászvédelmi kezelés elvégzésére! Azokat ugyanis arra optimalizálták, hogy a permetlevet minél mélyebbre juttassák be a növényállományba, ezért alkalmazásukkal a kalászon nem érhető el az elvárt fedettség. Ez igaz az ellenkező esetben is, a kettős réses szórófej nem képes olyan mértéken bejuttatni a permetlevet az állomány mélyére, ami eredményes lombvédelmet tenne lehetővé.

A kalászfuzáriózissal szembeni védekezés komplex megközelítést igényel, az nem egyenlő a kalászvédelmi kezelés elvégzésével. Azonban soha nincs késő ahhoz, hogy e megbetegedés kockázatát mérsékeljük! Ha tudjuk, hogy az előveteményünk nem ideális, ha tudjuk, hogy a talajművelési rendszerünk kockázatokat hordoz magában, ha tudjuk, hogy a vetett fajta fogékonysága okot ad az aggodalomra, akkor egy jól megválasztott készítménnyel, valamint egy jól kivitelezett kalászvédelmi permetezés elvégzésével a fertőzés kockázatát minimálisra szoríthatjuk.

---

Kalászosaink tavaszi rovarkártevői

TOVÁBB OLVASOM

---

Jókor, jó gombaölő szerrel: hatékony toxincsökkentés a kalászfuzárium elleni védekezésben

Ahogy korábbi írásainkban írtuk, elsősorban a kalászfuzáriózis által termelt toxinszint határérték alá szorítása alapján lehet megítélni a kalászvédelem sikerességét, hiszen a DON-tartalom nagysága meghatározza a megtermelt termény eladhatóságát. A BASF több évtizedes kísérletei és tapasztalatai alapján a gombaölő szeres permetezés DON-toxin-csökkentése akkor a leghatékonyabb, ha ez teljes virágzásban történik meg. Teljes virágzásban a búzaszem mérete már elég nagy ahhoz, hogy elegendő mennyiségű gombaölő szert vegyen fel, viszont a kórokozó még nem képes jelentős mennyiségű toxint termelni.

A jó szerválasztás is fontos, nagy a kockázat, magas toxinszint esetén az eddig befektetett pénz és munka mehet veszendőbe. Az egyik ilyen nagy tudású termék az Osiris^® Next, ami a korábban jól bevált Osiris® helyettesítésére lett kifejlesztve. Az Osiris^® Next két azol hatóanyagot tartalmazó termék kombinációja. A Revystar® az új fejlesztésű azol hatóanyagot, a Revysol^®-t, az Innox^® pedig a kalászfuzárium ellen jelenleg leghatékonyabbnak számító protiokonazolt tartalmaz. A két termék külön-külön sokkal alacsonyabb hatású, mint együtt kijuttatva. Ez köszönhető részben a két azol hatóanyag egymást felerősítő hatásának, amit már az Osiris® esetében is tapasztaltunk. Másrészt a Revystar^® – mint a Revycare^® esetében is – speciális formulációval rendelkezik, és ennek hatására jobb a kombináció terülése a növényen, a kalász felületén, és a permetezés után gyorsan több hatóanyag képes a növénybe, a kalászba, a magkezdeményre jutni.