Táplálunk és védünk 2023-ban is

Az Európai Unió új, az idei évtől életbe lépett Közös Agrárpolitikája a kemikáliák, azaz a növényvédő szerek és a műtrágyák háttérbe szorítását célozza, ezért a támogatáspolitika előnyben részesíti az integrált növényvédelmi megoldásokat.

Az Európai Bizottság egy adatbázist is közzétett, amely áttekintést nyújt a termelők rendelkezésére álló integrált növényvédelmi módszerekről. Az adatbázis mintegy 1300 példát tartalmaz az integrált növényvédelem uniós és nemzetközi szinten megállapított nyolc elvének megfelelő gyakorlatokra, technikákra és technológiákra. Ilyen például a vetésforgó és a kiegyensúlyozott, szerves alapanyagokra épülő tápanyag-visszapótlás, a célzott és okszerű növényvédelem, a nem vegyi növényvédelmi módszerek előnyben részesítése.

Az adatbázis létrehozásán két éven át dolgoztak a szakemberek, mellyel párhuzamosan egy tanulmány is készült, ami azt elemzi, hogyan lehet csökkenteni a növényvédőszer-függőséget, a költségeket és növelni a hatékonyságot. Úgy tűnik, hogy a civil társadalom nyomása, az ösztönző szabályozási keret és a kedvező gazdasági környezet a peszticidhasználat csökkentésének mozgatórugói. Ez gyakran akkor működik a legjobban, ha más célokkal kombinálják, például talajvédelmi gyakorlatokkal, a műtrágyahasználat csökkentésével és ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásával, így a beporzók megőrzésével vagy a természetes élőhelyek (például sövények) helyreállításával.

Az elmúlt időszakban, évtizedeken át a hagyományos gyakorlatokon alapuló, életképes és megfizethető alternatívák kis száma volt a növényvédő szerektől való függőség csökkentésének fő akadálya. Most, hogy az agrárium nem kis összegű támogatást kap e célokra (2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a vegyi eredetű növényvédő szerek használatának arányát), lendületet kapott az előírásoknak megfelelő növényvédő szerek és tápanyagok gyártása. Erről kérdeztük a piaci szereplőket.

Fókuszban a minőségi, korszerű műtrágyahasználat

Bige Dávid, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatója érdeklődésünkre azt mondta: növényvédőszer-kínálatukat bővítették olyan termékekkel, amelyek összhangban vannak az AÖP-ben támogatott elvárásokkal. Így partnereik igényeit maradéktalanul ki tudják szolgálni.

„Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az Agrárökológiai Programban meghirdetett műtrágyaeljárásokat tekintve a karbamidfelhasználás támogatását célzó szubvenciók ökológiai vagy környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb döntést jelentik – szögezte le Bige Dávid. – A program alkotóinak és a mezőgazdasági termelőknek ildomos tudnia, hogy a karbamid – előállítása, felhasználása és az elmúlt egy évben tapasztalható globális szállítmányozása miatt – a világ lehető legnagyobb környezetszennyezéssel járó műtrágyája, nem beszélve a számottevő negatív talajtani hatásairól. A műtrágya-felhasználás visszaszorítására irányuló intézkedések pedig elsősorban a magyar mezőgazdaság versenyképességének csökkenésével járnak. Ne feledjük, hogy az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás ma is minden esztendőben nagymértékben elmarad Magyarországon a nyugat-európai országokéhoz viszonyítva. Az említett programoknak tehát elsősorban nem a műtrágya-felhasználás csökkentését kellene támogatnia, hanem a magasabb minőségű, korszerű és hatékony applikációt. Csak így lehet csökkenteni ugyanis a környezetkárosító kibocsátásokat úgy, hogy közben a magyar mezőgazdaság versenyképességét is növeljük.”

A kereskedelmi vezető hozzátette: a 20. század elején feltalált Haber-Bosch féle ammóniaszintézis technológiája köré épül a világ valamennyi nitrogénműtrágya-gyártása. Vannak ugyanakkor kezdeményezések világszerte, hogy úgynevezett „zöld ammóniát” állítsanak elő különböző megújuló erőforrásokból. A Nitrogénművek Zrt. is folytat kutatásokat az iparág „kizöldítésére”, ám ahhoz még sok idő kell, hogy ipari mértékben gyárthassák a gazdaságos zöld ammóniát Európában.

„Cégcsoportunk pétfürdői és szolnoki gyárában folyamatos az új termékek fejlesztése. Egyik új termékünket, a kénes pétisót 2021-ben vezettük be a piacra, és nagy sikert aratott a gazdáknál. Az európai prekurzor rendelethez igazodva elsőként alkottunk meg a 16 százalék alatti granulált nitrogén típusú műtrágyát, a GreenMaxot. Mindamellett, hogy a hobbikertészek számára elérhető nitráttartalmú műtrágya, az ipari mezőgazdasággal foglalkozó termelők nagymértékű talajjavítást tudnak elérni vele, nitrogén hatóanyag kijuttatása mellett” – fogalmazott Bige Dávid.

A műtrágya-felhasználás visszaszorítása a hazai mezőgazdaság versenyképességének csökkenésével járhat, hiszen az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás Magyarországon így is nagymértékben elmarad a nyugat-európai országokétól.

A költségek nőnek, a felhasználás csökken

A Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezetője kérdésünkre beszélt a piac és a cég helyzetéről is. Ezek sorában elmondta: összességében a nitrogén, a foszfor és a kálium hatóanyag felhasználásának csökkenése tapasztalható az egész európai kontinensen. Elsősorban a rendkívül bizonytalan gazdasági környezet miatt csökken a felhasználás, másodsorban a megemelkedett költségek következtében megnőtt az iparág működőtőke-igénye, amit nem tud minden gazdaság azonnal megfinanszírozni. A termelők ugyanakkor tudják, hogy nincs ipari mezőgazdasági tevékenység műtrágya nélkül.

„Az orosz–ukrán háború következtében 2022-ben kialakult energiaválság addig eszkalálódott, hogy olyan drága lett a földgáz, amiből nem lehetett gazdaságos áron értékesíthető műtrágyát gyártani Európában – vázolta az elmúlt időszak jelentős történéseit. – Földgázhiányt ugyanakkor nem tapasztaltunk. A Nitrogénművek Zrt. kötelességének érzi ellátni a magyar mezőgazdaságot kiemelkedő minőségű termékekkel, ameddig azt lehetősége engedi. Ezt sikeresen végezte a vállalat az elmúlt években. Viszont 2022-ben rekordalacsony termelést realizált a vállalat, amit az országban importtermékekkel helyettesítettek.”

Szemléletet kell váltani a tápanyagpótlásban

Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre előrebocsátotta: az, hogy az Európai Unió fokozatosan a kemikáliák csökkentése felé összpontosítja a támogatásait és ebbe az irányba tereli a termelőket is, mindenképpen új technológiák bevezetését és új gondolkodásmódot kíván meg a termelők részéről.

„A Hechta Kft. 2018-ban azzal a céllal alakult, hogy segítse a termelőket az új változások sikeres alkalmazásában, termékpalettánk olyan termékeket tartalmaz, amelyek megfelelnek ezen céloknak – jelezte az ügyvezető. – Az Agrárökológiai Programban hét termékünk szerepel, ökológiai gazdálkodásban nyolc termékünk használható. Az AÖP-ben az Amalgerol^® Starter elősegíti a gyökérnövekedést, így a nagyobb gyökérzet több vizet tud felvenni még száraz körülmények között is. Az Amalgerol^® WG + Force^® 1,5 G mikrogranulátum-keverék kukoricában és napraforgóban a talajlakó kártevők ellen és a gyökérnövekedés elősegítésére használható. Amalgerol^® és Amalgerol^® Essence őszi és tavaszi kultúrákban a növényeket ért stressz esetén vethető be. A Biofil^® Talajőr kalászosokban fuzárium, kukoricában pedig a fuzárium mellett az aflatoxinokat termelő Aspergillus fajok talajban áttelelő képleteit gyéríti. A Tigra^® napraforgóban és szójában a szklerotínia talajban áttelelő képleteinek előfordulását csökkenti. A Nitrogén Őr^® pedig a karbamid kimosódását akadályozza meg.”

Takács Attila azt is elárulta: 2022-ben a Hechta Kft. forgalma megközelítette a 4 milliárd forintot. A termelők számára az általuk forgalmazott megoldások egyre fontosabbá válnak. Ebbe az irányba mutat az új Agrárökológiai Program is. A növénytermesztés gazdasági helyzete most nehéz, a tavalyi aszály nagy bevételkiesést okozott, amit az értékesítési lehetőségek tovább súlyosbítanak. Az AÖP támogatásaira szükség van, viszont a szűk anyagi lehetőségek behatárolják a költségeket.

„Az AÖP-támogatásokat úgy kell megszerezni, hogy a vállalások a lehető legtöbb hasznot hozzák, és ez csak olyan termékek használatával érhető el, amelyek a termés növekedését segítik elő” – jelentette ki végül.

AZ AÖP lehetőség a gazdáknak

Forrai Dusán, a Fitohorm Kft. cégvezetője elöljáróban leszögezte: a KAP-ban valóban jönnek megszorítások, ahogy haladunk előre az időben, viszont az AÖP nem kötelező, hanem választható, úgymond kiegészítő támogatási forma. Olyan, mint az AGK, csak nem annyira kötött. A termelők többsége érdeklődik az AÖP iránt. Mindenki várja a végső rendelet megjelenését, hogy pontosan hogyan is kell majd alkalmazni ezt a programot, mert van még egy-két kérdés, ami nincs tisztázva.

„A Fitohorm Kft.-t is érinti a program. Van két termékünk a palettán, ami plusz pontokat hoz a gazdának, ha alkalmazza azokat. Az egyik ilyen készítményünk a HERBÁL, ami egy Nébih által engedélyezett növénykondicionáló, a másik pedig az UREAFIN, ami egy CE-minősített inhibitor. A HERBÁL gyógynövényalapú, bio-gilisztahumuszos termék, ami után a programban a talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása révén egy pont jár. Az UREAFIN pedig egy ureázgátló inhibítor, ami után a karbamid műtrágya környezetbarát használata (folyékony karbamid esetén inhibítor alkalmazása) esetén kaphat a termelő szintén egy pontot. A programban a levélen keresztüli célzott tápanyag-utánpótlás sajnos nem kapott helyett, azaz plusz pontok a makro-, mezo- és mikroelemes lombtrágyák használata után nem járnak. Talán nyugodtan mondhatom a magyarországi lombtrágyagyártók és -forgalmazók nevében is: szomorúan vettük tudomásul, hogy ezt nem tartották prioritásnak a döntéshozók. Ettől függetlenül nem üres kézzel, hanem a fentebb említett két készítménnyel tudunk megoldást nyújtani a termelőknek” – mondta Forrai Dusán, aki kérdésünkre a mindenki számára nehéz tavalyi év eredményeiről is beszélt.

Az AÖP nem kötelező, hanem választható, úgymond kiegészítő támogatási forma. Mindenki várja a végső rendelet megjelenését, hogy pontosan hogyan is kell majd alkalmazni ezt a programot, mert van még egy-két kérdés, ami nincs tisztázva.

A gazdák túlélni próbálnak

Mint azt Forrai Dusán kijelentette: a Fitohorm Kft. a Covid-időszak nyertesei közé tartozik.

„Ezt a tényt így utólag egyre határozottabban merem állítani – fogalmazott. – Nem voltak alapanyag-, logisztikai, illetve gyártási problémáink. Akkor más gyártók exportból érkező készítményeinek beszállítása akadályba ütközött, mi viszont a felmerülő plusz igényeket is ki tudtuk szolgálni. A Covid elmúltával a szomszédos országban sajnálatos módon beköszöntött a háború. Ez már jóval nagyobb problémát okozott a mezőgazdaságnak, azon belül is a tápanyag-utánpótlási szegmensnek. Ugyanis a műtrágya-alapanyagok nagyon nagy százaléka érkezett Ukrajna és Oroszország felől. Tavaly egyik oldalról az alapanyagok folyamatos drágulásával kellett megküzdenünk. Addig a Fitohorm több mint 40 éves fennállása alatt nem fordult olyan elő, hogy havi szinten kelljen a termékek árát emelni. Ez volt az egyik probléma, amivel 2022-ben szembe kellett nézzünk. A másik pedig az aszály, ami akkora méreteket öltött, amit még a 40-50 éve a szakmában lévő termelők sem láttak. Ez kihatott a tápanyag-utánpótlásra is. A talaj felső 50-60 cm-es rétegében gyakorlatilag nem volt nedvesség. Ahol nincs nedvesség, nincs talajoldat, ott a tápanyagfelvétel is megáll. Az aszályos napok számának növekedésével az növény párologtatási képessége is drasztikusan csökkent, ami azt okozta, hogy a levélen keresztüli tápanyag-utánpótlás is megállt. Ez már jóval nagyobb problémát jelentett, mert azon túl, hogy vásárlási kedv nem volt, szakmailag megalapozott értékesítés sem lehetett. Az ország kettészakadt, a nyugati részén nem tapasztaltunk értékesítési problémákat, mert ott az aszály csekély mértékű volt, viszont a keleti részben az eladások szinte a nullára csökkentek, hiszen ott extra méreteket öltött a szárazság.

Tavalyi év végén kezdődött a terményárak meredek visszaesése, ami sajnos a mai napig tart. Lassan nyakunkon az új termés betakarítása, de még a régi termények jó része is a magtárakban van. A terményárak zuhanása szintén a háború következménye. A termelőkön egyfajta bizonytalanság és hezitálás lett úrrá, ami véleményem szerint teljesen normális. Az idei évben pedig kivárnak a gazdák, úgy látjuk, hogy a végső pillanatban hozzák meg döntéseiket. Jelen helyzetben nincs előre tervezés, túlélés van. Egy ilyen szituációban bizony nem könnyű az értékesítés sem. Nincs könnyű dolga szaktanácsadó kollégáimnak. Úgy gondolom, hogy ez az a helyzet, amikor a termelőknek szigorúan szakmai érvek alapján kell döntéseiket meghozni. Ilyen kiélezett helyzetben akár már egy meggondolatlan döntés is óriási károkat tud okozni a gazdaságokban.”

Tavaly egyik oldalról az alapanyagok folyamatos drágulásával kellett megküzdenünk, másrészről az aszály miatt az eladások szinte nullára csökkentek.

Szerző: AgrárUnió