
Rovarkártétel a tavaszi repceállományokban
Növénytermesztés - 2023.04.14
Már az enyhébb téli napokon is megtalálhatjuk a kártevők nyomait, tavasszal pedig a helyzet csak fokozódik
Az őszi káposztarepce a szántóföldi rovarok leginkább kedvelt növénye. Az őszi, de a tavaszi időszakban is rovarfajok széles köre keresi fel a repcetáblákat, táplálkozásukkal, szaporodásukkal gyakran érzékelhető terméskiesését okozva azokon.
A repcetáblákon megtalálható rovarkártevők egyértelmű veszélyt jelentenek az állományra, a majdani termés mennyiségére. Kártételük növényvédelmi módszerekkel megelőzhető, azonban ehhez a védekezés optimális időzítésére, az annak meghatározását szolgáló pontos információkra, valamint a célnak leginkább megfelelő készítmény kiválasztására van szükség.
Korai ébredők
A repcetermesztés első tavaszi növényvédelmi beavatkozása évről évre a szárat károsító ormányosok ellen irányul. Azok a hőmérsékleti értékek függvényében már az első tavaszi napokon megkezdhetik betelepülésüket e repcetáblákba, de ez akár már az enyhébb téli napokon is megtörténhet. Erre jó példa adódik az idei évből is, amikor az enyhe januári időjárás miatt már az új év első napjaiban találkozhattunk e kártevőkkel a növényeken.
A szárat károsító ormányosok esetében két fajról kell említést tenni, a repceszárormányosról, valamint a nagy repceormányosról. Lárváik az idősebb levelek levélnyelében, valamint a fő- és oldalhajtások szárrészében fejlődnek, elpusztítva ezek szöveti állományát (1. kép).
1. kép: Ormányoslárvák kártétele a repceszárban
Ez a kártétel a víz- és tápanyagforgalom megzavarásával, valamint a szár fizikai gyengítésével okoz terméskiesést. Az ellenük történő védekezés kulcskérdése a rovarölő szeres beavatkozás időzítése. Alapelvként elmondható, hogy soha nincs elég korán ahhoz, hogy elkezdjük figyelni, keresni a kártevőket a növényeinken, valamint hogy kihelyezzük a betelepedésük nyomon követését szolgáló sárga fogótálakat vagy sárga fogólapokat. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ezt már célszerű február közepe táján megtennünk, és felkészülnünk arra, hogy több állománypermetezés elvégzésére is szükség lehet.
A repce a szántóföld rovarok által leginkább károsított növény. Az ellenük történő védekezések nem hagyhatók el!
A virágzat károsítói
A virágzatot felkereső kártevők sorában kártételi potenciál szempontjából az első a repcefénybogár (2. kép), amely szinte minden évjáratban károkat okoz. Ez abban az esetben lesz súlyos, ha a környezeti körülmények alakulása miatt a repce fejlődése lelassul, vontatottá válik.
2. kép: Repcefénybogarak és kártételük a bimbós állapotú növényen
Ekkor ugyanis időben hosszan elnyúlik a bimbós állapot, így a virágporral táplálkozó repcefénybogár táplálék után kutatva sorra rágja meg a virágbimbókat. Ennek során nagyon gyakori, hogy olyan mértékű sérülést okoz a bibén, ami miatt az nem tölti be funkcióját, terméskötődés nem történik, a virágkezdemény abortálódik. Ennek nyoma a későbbiekben a csupasz, becők nélküli virágzati tengely formájában mutatkozik meg, ahol a lehulló virágok után maradó rövid virágnyelek utalnak azok rovarkártétel miatti pusztulására. A virágzás megkezdődésével a rágás mértéke csökken, a kártevő már kisebb károkozás mellett is megtalálja a virágport a nyíló virágokban. A repcefénybogár elleni védekezést több dolog is nehezíti, amelyek egyike, hogy a betelepedés több hullámban történik, így gyakori, hogy a rovarölő kezelés után röviddel már közel annyi kártevőt találunk a növényeken, mint azt megelőzően. Ezt olyan készítmény választásával küszöbölhetjük ki, amely tartamhatással rendelkező hatóanyagot (is) tartalmaz. Ennek alkalmazása azért is lehet bölcs döntés, mert már hazánkban is igen nagy arányban vannak jelen a piretroid hatóanyagokkal szembeni rezisztenciát mutató repcefénybogarak, így a tisztán ilyen hatóanyaggal végzett beavatkozás hatékonysága nem lesz elfogadható.
A virágbimbók és a virágzat károsítói közé nem csupán a repcefénybogár tartozik, hanem az elsősorban becőkártétele miatt számon tartott repcebecő-ormányos is. Ezek egyedei is korán megjelenhetnek a repceállományokban, ahol érési táplálkozásuk során a virágbimbókat fogyasztják, kártételüket az azokon megjelenő kis átmérőjű sérülések tömege mutatja. Amennyiben ennek során a bibe károsodik, akkor terméskötődési zavar következhet be, ami torzult becőket vagy a terméskötődés elmaradását is okozhatja. A repcefénybogár, valamint a repcebecő-ormányos igen gyakran együtt károsít a virágzaton, számtalan bimbó és virág pusztulását okozva ezzel (3. kép).
3. kép: Repcefénybogarak és repcebecő-ormányosok együttes károsítása
A virágzat kártevői között érdemes említést tenni a bundásbogárról is, amely helyenként akár igen nagy tömegben is megjelenhet a repcetáblákon. Ezek a termetes rovarok a virágzaton táplálkozva (4. kép) a fentiekben már említett módon sérüléseket okozhatnak a virágszerveken, ami a terméskötődés elmaradásához vezethet. Szerencsére jelenléte az esetek nagy részében csupán a táblaszélekre korlátozódik, tényleges, gazdasági értelemben vett kártétel ritkán fűződik hozzá.
4. kép: Bundásbogarak a virágzó repcenövényen
Becőkártevők
A virágzatot károsító rovarok között már említésre került a repcebecő-ormányos (5. kép). A szaporodása szorosan kötődik a repcéhez, ugyanis tojásait a fejlődő becőkbe helyezi, lárvái azokban fognak kifejlődni. Ráadásul mivel a kártevő nősténye megjelöli a becőt, amelyben elhelyezte tojását, abban többnyire csupán egy, ritkábban két lárva fejlődhet. Az ilyen módon történő, elszórt tojásrakásnak pedig egyenes következménye a károsított becők nagy száma. A kártétel miatti terméscsökkenés részben a lárva által elfogyasztott mag hiányából, részben pedig a becők felnyílásából fakad, ami jelentős pergési veszteséghez vezethet.
5. kép: Repcebecő-ormányosok
A becő károsítói sorában egy olyanról is említést kell tennünk, amelynek kifejlett, kisméretű egyedeire ritkán figyelünk fel a növényeken, ilyen módon kevés figyelem irányul rá. Ez a repcebecőszúnyog (6. kép), amelyet nem könnyű megtalálni a repceállomány tömegében, ellenben a becőben tömegesen fejlődő lárváira annál könnyebben rábukkanhatunk.
6. kép: A nehezen megtalálható repcebecőszúnyogok
A tojásait a fejlődő becőkbe helyezi, ami a repcebecő-ormányossal szemben nem egyesével, hanem akár tömegesen is történhet. Emiatt a károsított becőket felnyitva akár tucatjával is találhatunk bennük az apró, fehér színű, nyüzsgő lárvákból (7. kép). A táplálkozásuk során felsértik a becő falát, aminek következtében az felnyílik, a benne lévő magok pedig a talajra hullanak. Ennek mértéke tömeges is lehet, azonban erre sokszor csak akkor döbbenünk rá, amikor a talajt elborító árvakeléssel szembesülünk.
7. kép: Repcebecőszúnyog lárvái a becőben
A becőkártevők elleni védekezés nem maradhat ki a repce növényvédelmi technológiájából, azonban azt komolyan megnehezíti, hogy beszűkült a virágzó állományban felhasználható, a beporzó rovarokat kímélő készítmények köre. A kártevők szerencsére egyidejűleg vannak jelen a növényeken, ráadásul olyan helyen tartózkodnak, ahol a permetlével könnyen elérhetők. Azonban különösen a repcebecő-ormányos esetében tapasztalható hosszan elnyúló, több hullámban történő betelepedés a védekezés megismétlését vagy tartós hatású készítmény választását teszi indokolttá.
Kártevők, ha összejönnek
Az elmúlt évek csapadékmentes időjárásának közvetett hatásaként a repcetáblák szegélyében nemegyszer találkozhattunk szokatlan kártételi tünetekkel. A fejlődő, még zöld becőkön megjelenő világos, kerek foltok nem hasonlítanak egyetlen megszokott repcekártevő kártételére sem. Ezek a táplálékhiány következtében esetenként tömegesen betelepülő mezei poloskák táplálkozására utalnak. Mellettük a becőkön gyakran láthattunk táplálkozó repceszárormányosokat és repcebecő-ormányosokat (8. kép) is. Erős kártételük esetén szinte biztosan kárt szenvednek a fejlődő magok, a becő kényszerérésbe mehet, ami idő előtti felnyílásához, a pergési veszteség növekedéséhez vezet.
8. kép: Kései, erős rovarkártétel a fejlődő becőkön
A szokatlanul meleg február hatása az ormányosokra
Az elmúlt években az őszi káposztarepce terméseredményei sok esetben elmaradtak az elvárt szinttől. A terméskiesés okai változatosak, egy azonban biztos: a repce kártevői jelentős részt harapnak ki kultúrnövényünk hozamából. Komoly kártételt okozó kártevőkkel, vagyis jelen esetben a repce szárát károsító ormányosokkal már a kora tavasz folyamán is találkozunk, és általában ők azok, akik miatt az első szántóföldi kezeléseket el kell végeznünk.
A hatóanyag-kivonások eredményeként egyre kevesebb eszköz van a kezünkben, ezért a hatékony védekezéshez mára kulcsfontosságú a precíz előrejelzés, az optimális időzítés és dózis, valamint a megfelelő hatóanyag és kombinációk kiválasztása.
Az időjárás-változás hatásait első kézből tapasztaljuk, évekre visszamenőleg megfigyelhető egy kora tavaszi erőteljesebb felmelegedés, mely február elején–közepén érkezik (2021: 18 ⁰C,
2022: 15 ⁰C napi maximum-hőmérséklet) és korábban aktivizálja a fent említett, repceszárat dézsmáló egyedeket, ezért a tavaszi védekezéseket is egyre korábbra kell időzítenünk. A nagyfokú hőmérséklet-ingadozás miatt több hullámban is érkezhetnek hívatlan vendégeink, ezért a sárgalapokat érdemes készenlétben tartani. A 2022-es évben szokatlan módon a repceszárormányos késő őszi tömeges megjelenésével is találkozhattunk, ami főként az ország nyugati felében volt jellemző.
2022 februárjában a sárgalapok esetenként százszámra fogtak repceszár-ormányosokat, mely érték már bőven meghaladja a szükséges védekezés küszöbét. Amennyiben ez a felmelegedő periódus 2023-ban is bekövetkezik, mindenképp számítsunk az ormányosok tömeges megjelenésére, és készüljünk fel a védekezésre. Első beavatkozásként érdemes acetamiprid + lambda-cihalotrin kombinációját kijuttatni. Az acetamipridnél a hatékonyság érdekében ideális a pH 8 (nk12), mely már egy enyhén lúgos közeg, mellé pedig a lambda-cihalotrin 6,5-8,5-es pH tartományával egy jó kombinációs partner. Az első kezelés után a sárgalapokat figyelve kb. 2 hét múlva válhat aktuálissá egy ismételt kezelés, ahol tau-fluvalinátot vagy egyéb piretroidot tudunk kijuttatni.
Az acetamiprid hatóanyag beszerzésére kiváló alternatíva a BASF portfóliójából beszerezhető Rafting®, mely most egy komplett tavaszi ajánlatban a Repce Max csomagban érhető el.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: őszi káposztarepce, repce, rovarkártétel, repcefénybogár, repcebecő-ormányos, bundásbogár, repcebecőszúnyog
Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását ...

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

Változások a traktorok energiaellátásában (3. rész) – Az olasz ...

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Továbbra is magas a napraforgó ára

Növényvédelem és ami mögötte van – A HORSCH fejlett talajművelő ...

A mezőgépek veteránjai – KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...