TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 75.123,94 Ft (tonna)
Napraforgómag: 145.473,72 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.407,87 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 59.387,20 Ft (tonna)
Repcemag: 164.386,21 Ft (tonna)
Full-fat szója: 211.508,15 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 594 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 397,66
USD: 371,92
CHF: 416,86
GBP: 473,16
Hirdetés
Kukorica – terménypiaci aktualitások

Kukorica – terménypiaci aktualitások

Növénytermesztés - 2023.03.26

A kukorica globális termelése az előrejelzések szerint a folyó, 2022/2023-as gazdasági évben (október–szeptember) ismét valamelyest alulmúlja a felhasználást. Az 1,15 milliárd tonna kibocsátás mellett (–5-6 százalék a 2021/2022. gazdasági évihez viszonyítva) 1,16-1,18 milliárd tonna felhasználás (–2-3 százalék) valószínűsíthető.

A folyóval együtt az elmúlt öt szezonból csupán a 2021/2022. gazdasági évben nőtt a kukorica egyébként 2016/2017 óta tendenciózusan apadó zárókészlete, ugyanakkor az ellátottság szintjét jelző készlet/felhasználás mutató továbbra is meghaladja a 25 százalékot. A főbb gabonafélék közül a búzából és a rizsből is csökkentek ugyan a rendelkezésre álló tartalékok az elmúlt szezonokban, a készlet/felhasználás mutató mégis jócskán meghaladja a 30 százalékot, ami történelmi léptékekben bőségesnek mondható.

Szűkös tartalékok, akadozó allokáció

A meghatározó exportőrök közül, úgy tűnik, egyedül Brazília képes növelni a termelését, ahol a 2021/2022. gazdasági évben 116 millió tonnát takarítottak be (+33 százalék az előzőhöz képest), a 2022/2023-as szezonban pedig 125 millió tonna kukoricára van kilátás, bár ez utóbbi teljesülése a termés jelentős részét adó safriñha betakarításától függ, ami majd júniusban indul meg. Mindenesetre a 116 millió tonnányi brazíliai termés és a készletek bőven fedezik a világpiacról az USA, Argentína és Ukrajna kisebb 2022. évi kibocsátása miatt kieső mennyiséget. Így 51 millió tonnával Brazília a világ vezető kukoricaexportőre lehet a folyó szezonban, holtversenyben az USA-val. Brazília nemcsak e volumennel, hanem a 2022. október és 2023. február között kiszállított mintegy 25 millió tonnával is rekordot dönt.

Brazília a világ vezető kukoricaexportőre lehet,holtversenyben az USA-val.

Az USA-ban 2022 őszén a várthoz képest közel 20 millió tonnával, az egy évvel korábbi volumennél 34 millió tonnával kevesebb, összesen 349 millió tonna kukoricát takarítottak be. Az exportárualap az egy évvel korábbitól legalább 12 millió tonnával elmarad. Az USA kivitele egyébként is vontatottan indult ebben a szezonban a Mississippi folyó alacsony vízszintje miatt: erősen csökkent e kiemelten fontos szállítási útvonal áteresztőképessége, a szállítmányok időszakosan feltorlódtak. A fentiek miatt 2022 októberétől 2023. február közepéig mindössze 14,4 millió tonna tengerit volt képes célpiacaira eljuttatni az USA, szemben az elősző szezon azonos időszakában kihajózott 24,2 millió tonnával.

Ukrajna 2022. évi gabonatermelése és kivitele jócskán elmarad a háború előttitől. A termelés visszaesésének elsődleges oka a mezőgazdasági földterületek megszállása, károsodása: eddig mintegy 7,6 millió hektár esett ki a termelésből. A terméshozamok csökkenéséhez (–12 százalék) nagyban hozzájárult, hogy a gazdák nem jutottak hozzá időben és/vagy a szükséges mennyiségben a termeléshez szükséges inputokhoz (elsősorban vetőmag és növényvédő szerek). Mindezek következményeként mindössze 26,8 millió tonna kukorica betakarítására került sor az országban, ez harmadával múlta alul a 2021. évi termést. A háború nemcsak a folyó szezon termelésére és kivitelére volt hatással, hanem a 2021/2022. gazdasági évi termés exportjára is, az azovi- és fekete-tengeri útvonalak lezárása, több ukrajnai kikötő elfoglalása, a létesítmények megrongálása, lerombolása által. Az elmúlt évben óriási erőfeszítés történt a vasúti, közúti szállítókapacitások fejlesztésére és a vízi szállítás egyéb, a fekete-tengeriről való átterelésére annak érdekében, hogy a bennragadt ukrajnai gabonakészletek eljussanak a célpiacaikra. Ezt az ENSZ által kezdeményezett, 2022. július 22-én eredetileg 120 napra érvényes, majd 2022. november 19-én újabb 120 napra meghosszabbított, a fekete-tengeri gabonaexportról szóló háromoldalú, Ukrajna, Oroszország és Törökország közötti megállapodás is elősegítette. A megállapodás célja védett tranzitfolyosó működtetése a gabonafélék, a gabonaalapú élelmiszerek és a műtrágyák odesszai, chernomorki és yuzhnyi kikötőkből való biztonságos kiszállításának megkönnyítése és az Ukrajna importpartnereit is sújtó élelmiszerhiány enyhítése érdekében.

Mindezek eredményeként a 2021/2022. gazdasági évben végül közel 27 millió tonna kukorica hagyta el az országot, ami azonban még így is 6,5 millió tonnával kevesebb, mint azt 2022. február elején, a háború kirobbanása előtt valószínűsíteni lehetett. A 2022/2023. gazdasági évben ugyanakkor 22,5 millió tonna kivitelével számolnak az elemzők, amelyből 7 millió tonna teljesült 2022. október 1. és 2023. február 20. között. A folyosó fenntartása rendkívül fontos – az európai piac ellátása mellett – a közel-keleti és észak-afrikai importőrök élelmezésbiztonsága szempontjából, az egyezmény újbóli meghosszabbításáról várhatóan 2023 márciusában tárgyalnak az érintettek. Ukrán részről a megállapodás egyéves meghosszabbítására törekszenek és további áruféleségekre is szeretnék kiterjeszteni annak hatályát.

Aszály Argentínában és Európában

Argentínában a kukoricatermelés a 2021/2022. gazdasági évi után előreláthatóan a 2022/2023-as szezonban is csökken, ami az exportot közel 6-7 millió tonnával 32-33 millió tonnára veti vissza. A dél-amerikai ország meghatározó termőkörzeteit három egymást követő évben is aszály sújtotta a La Niña éghajlati jelenség következményeként, ami a korai kukoricaállományok (rendszerint a teljes terület 35-40 százaléka, a folyó szezonban körülbelül 20 százaléka) olyan mértékű károsodásához vezetett, hogy a gazdák egy része a termény idő előtti, silótakarmányként való betakarítására kényszerült. A 2022 februárjában előrevetített 45-47 millió tonna termésre a térségben továbbra is uralkodó hőség miatt halvány remény maradt, az exportálható volumen valószínűsíthetően tovább csökken.

Az európai kontinens vezető kukoricatermelőinél mind a betakarítható terület nagyságát, mind a hozamot negatívan érintette a 2022. évi aszály, aminek következtében az EU–27 kukoricatermelése alig haladta meg az 50 millió tonnát. Ez 20 millió tonnával kevesebb a 2021. évihez képest. Az EU importkitettsége tehát rendkívülinek mondható a folyó szezonban: legkevesebb 24,5 millió tonna (+18 százalék) kukorica behozatala szükséges harmadik országokból annak érdekében, hogy az egyébként visszafogott belső felhasználáshoz is (élelmezési és ipari cél –6 százalék, takarmánycélú –9 százalék) elegendő áru álljon rendelkezésre. A megnövekedett importigényre Ukrajna és Brazília képes reagálni. A 24,5 volumen közel kétharmada várható Ukrajnából, elsősorban Spanyolországon, Olaszországon és Hollandián keresztül, köszönhetően a humanitárius folyosó működtetésének és az Ukrajnából származó kukorica versenyképes árának. Brazíliából érkezhet az import további közel egyharmada, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Hollandia kikötőin keresztül. Az Európai Bizottság importengedélyezési adatai alapján a 2022. július 1. és 2023. február 27. közötti időszakban 17,9 millió tonna kukorica behozatalát hagyták jóvá (+60 százalék az előző év azonos időszakához képest), ebből 9,0 millió tonna ukrajnai (+49 százalék), 7,5 millió tonna brazíliai (+128 százalék) terményét. Tekintettel arra, hogy a brazíliai készletek szűkösek maradnak a safriña betakarításáig, a tavaszi hónapokban az ukrajnai termény biztosíthatja a folyamatos ellátást az unióban. A szárazföldi útvonalakon Lengyelországra és Magyarországra érkezik nagy volumenben az ukrán termény, míg folyami úton a romániai Konstancába.

A 2022. évi rendkívüli nyári aszály a magyarországi termést sem kímélte, alig érte el a 2,4 millió tonnát. Ez a volumen a belpiaci szükséglet, vagyis az ipar normális évjáratban közel 3,0 millió tonna és az állatállomány mintegy 1,8 millió tonna igényét csak részben fedezi, még akkor is, ha a belföldi kereslet a folyó szezonban ennél lényegesen visszafogottabb. Ugyanakkor a betakarított kukorica aflatoxin-szennyezettsége – aminek kedvezett a tavalyi aszályos nyári időjárás és a sorozatos hőhullámok – bizonytalanná teszi, hogy egyáltalán milyen mértékben és hogyan hasznosítható a tavalyi termés. A termeléssel egyenértékű a deficit, amit importból, elsősorban ukrajnaiból igyekeznek pótolni a feldolgozók, már amelyek képesek a szokásos kapacitással működni. Az EU importengedélyezési adatai szerint 2022 júliusa óta 1,3 millió tonna kukorica érkezett harmadik országokból Magyarországra.

A 2022. évi magyarországi termés alig érte el a 2,4 millió tonnát. Ez az ipar normális évjáratban közel 3,0 millió tonna és az állatállomány mintegy 1,8 millió tonna igényét csak részben fedezi.

2023. évi vetési kilátások

Az idei vetési kilátásokról egyelőre kevés a hír. Az északi félteke meghatározó termelői közül az USA-ban az előrejelzések szerint a 2022. évinél 3 százalékkal nagyobb területet, 36,8 millió hektárt foglalhat el a növény. Az ukrajnai agrárminisztérium tájékoztatása szerint hozzávetőlegesen 22 millió hektáron tervezik a tavaszi vetést a gazdák. Az, hogy ebből mekkora lesz a kukorica vagy a napraforgó, illetve az egyéb kultúrák aránya, elsősorban a termelési költségeken múlik. A gazdák ugyanis igyekeznek minimalizálni költségeiket, vagyis vélhetően azon kultúrákat részesítik majd előnyben, amelyek kevésbé műtrágyaigényesek, ellenben vonzó az áruk. Az EU–27-ben 8,71 millió hektárra (–2 százalék) zsugorodik a növény termőterülete az előzetes várakozások szerint. Brazíliában megkésett ugyan a safriñha vetése az esőzések miatt, azonban az előrejelzések egyelőre biztatóak. Ugyanakkor Argentínában a szárazság nemcsak a korai kukorica terméskilátásait, hanem a későbbi vetések sikerét is elbizonytalanítja.

Árak

A kukorica fronthavi jegyzése 2012 nyara óta nem látott magasságba szökött a chicagói árutőzsdén 2022 májusában. Az akkori 320 USD/tonna jegyzés azóta számottevően csökkent: az észak-amerikai és az ukrajnai logisztikai nehézségek áremelő hatását ellensúlyozta az élénk brazíliai export, és a termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 250-270 USD/tonna sávban stabilizálódott 2022 ősze, az északi félteke betakarítása óta. A párizsi árutőzsdén a 2022. júliusi, 378 euró/tonnán jegyzett történelmi rekordot követően 270-300 euró/tonna tartományba ereszkedett a termény fronthavi jegyzése 2022 első két hónapjában. Az uniós kukoricakészletek szintje alacsony, az importkitettség magas (a szükséglet harmada a folyó szezonban), a tavaszi termelési kilátások egyelőre bizonytalanok, az áremelkedésnek mégis gátat szab, hogy búzából jelentős lehet a szezon végi átmenőkészlet, és az őszi vetések állapota is bizakodásra ad okot. Vagyis a búza jegyzése szinten tartja a kukoricáét is a párizsi árutőzsdén.

Magyarországon a takarmánykukorica áfa és szállítási költség nélküli termelői ára a 2022. szeptemberi 133 ezer forint/tonna rekordszintről 2023. február közepéig 92 ezer forintra zuhant. A csökkenés hátterében az előzőekben már tárgyalt világpiaci hatások begyűrűzése mellett a magyarországi termés gyenge minősége (toxinszennyezettség), továbbá a forint és az euró erősödése áll, ami szintén lefelé korrigálja a terményárakat.

Ugyanakkor számításba véve az USA szűkös készletét és lanyha exportját, a továbbra is visszafogott ukrajnai kivitelt és a brazíliai készletek élénk export miatti megcsappanását, valamint azt a tényt, hogy az északi és déli féltekén is hónapok múlva kezdődik az új termésű kukorica betakarítása, az árak számottevő csökkenése nem valószínűsíthető a következő hónapokban. Hosszabb távon az áremelkedés irányába hathat, hogy az argentínai gazdák jó eséllyel visszatartják majd terményüket a további áremelkedésben bízva, ők ugyanis az októberi elnökválasztás utáni esetleges új kormányzástól többek között az exportvámok csökkentését és a peso árfolyama fölött gyakorolt kontroll eltörlését várják – mindez akkor ösztönzőleg hatna az ország agrárkivitelére.






Szerző: Dr. Molnár Zsuzsa AKI Agrárközgazdasági Intézet

Címkék: kukorica, kukoricatermesztés, terménypiac
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A burgonya utazása korokon és kontinenseken keresztül

 „A burgonyát, a Solanum tuberosum-ot állítjuk a figyelem középpontjába május 30-án ...