Életre kel a kert – Nemcsak a kedvenc növényeink, hanem a károsítóik is hírt adnak magukról

A lótücsök sok bosszúságot okozó kártevő, amely rendszeresen megjelenik a kertben. A járatai a talajfelszínen futnak, amelyek készítése közben kitúrja a fiatal növényeket a talajból és át is rágja azok gyökereit. A kártétele miatt a sérült növények satnyulnak, majd elhalnak.

Hogyan védekezhetünk a lótücsök ellen?

Ha megjelenik a kertünkben, fogóedényeket süllyeszthetünk a talajba a járataik útjába, amelyekből nem tud kimászni. Természetes ellensége lehet a vakond és a madarak is. Használhatunk engedélyezett rovarölő csalétket, melyet a lótücsök járataiba helyezhetünk. Ha tehetjük, ültessünk a zöldségek közé körömvirágot vagy krizantémot, ugyanis ezeket a virágokat elkerüli a lótücsök.

Lótücsök kártétele retken

Rovarűző növények

Természetes, hogy a kertünkben megjelennek a kártevők, együtt kell velük élnünk, valamilyen módon viszont védekeznünk kell ellenük, mert könnyen legyőzhetik a féltve őrzött növényeinket. Felszaporodásukat számos tényező befolyásolja, leginkább az időjárás, viszont be kell látni, hogy mi koncentrált helyen bőséges táplálékot biztosítunk számukra, így nem lehet őket elkerülni. Egy jól megválasztott növénytársítással, a sorok közé beültetve a lenti felsorolásban lévőket távol tudjuk tartani a hívatlan vendégeinket. Nemcsak a kártevők zavarhatnak minket a nyári időszakban, hanem a legyek és a szúnyogok is, így feltüntettem az azokat taszító növényeket is.

Bazsalikom → legyek, szúnyogok

Citromfű → szúnyogok

Kapor → atkák, levéltetvek

Levendula → szúnyogok, legyek, molyok, bolhák

Petúnia → levéltetvek

Büdöske → levéltetvek, szúnyogok

Sarkantyúvirág → levéltetvek, bogarak, liszteske

Hagymafélék → csigák, levéltetvek

Krizantém → atkák, bolhák, hangyák, harlekinkatica

Mit ültessek a kert árnyékos oldalára?

Hiába a nagy kert, ha nem jó fekvésű, vagy a nap nagy részében beárnyékolja a szomszéd háza. Természetesen ekkor sem kell csüggednünk, van megoldás!

A legtöbb termesztett növényünk a napi 6 órás megvilágítás mellett tud megfelelően fejlődni, viszont ha kevesebb napsütés éri, akkor szenvedhet, felnyurgulhat, a terméséért nevelt zöldségek pedig nehezen tudnak átlépni a generatív szakaszba (virágzás, termésérés).

A  kert árnyékos oldalát sem kell azonban kihasználatlanul hagynunk, mivel vannak olyan növények, amelyek pont a túl sok napfürdőzés mellett nem tudnak normálisan fejlődni. Természetesen ezek a növények sem a teljes árnyékot szeretik, de megelégednek a napi 4-6 óra megvilágítással is. Elképzelhető, hogy az árnyékos részen lassabban fognak fejlődni, de később behozzák a lemaradásukat.

Ezt is keretesként tudom elképzelni, ennek a szövegnek a környékén

Árnyéktűrő zöldségek:

Salátafélék *

Karfiol

Káposzta

Retek

Spenót

Póré-, és fokhagyma

Sárgarépa

Petrezselyem *

Cékla

Rukkola*

Kelkáposzta*

Burgonya

(* 3-4 óra megvilágítás is elegendő)

Árnyéktűrő fűszernövények:

Bazsalikom

Menta

Kakukkfű

Zsálya

Kapor

Metélőhagyma

Tűzelhalás vagy monília? Az itt a kérdés…

A tűzelhalás jelenségét sokan összetévesztik a moníliás ágelhalással. Valóban hasonló tüneteket produkálnak, azonban a megkülönböztetés nagyon egyszerű. A tűzelhalás almástermésűeket támad meg, mint a birs, körte, alma, naspolya, míg az ágelhalást is okozó Monilia laxa csak a csonthéjasokat fertőzi meg. Van még egy nagyon fontos különbség, a tűzelhalást egy baktérium okozza, a monília azonban egy gomba.

Mi történik, ha a tűzelhalás megfertőzi az almástermésűeket?

A hajtásvég pásztorbotszerűen meghajlik, elfeketedik, mintha leforrázták volna. Mint minden baktériumfertőzést, ezt is baktériumnyálka-folyás kíséri. A beteg részen elhalnak a virágok a levelek, hanyatlik az egész növény. A tűzelhalás a fákon fekélyes sebeket képez, melyekből a következő évben tovább fog fertőzni, ha a tavasz csapadékos, párás és enyhe. Nem hangzik túl jól…

Tűzelhalás okozta kórkép

Hogyan előzhetjük meg a fertőzést?

Terjedésében minden szerepet játszik. Minden! A rovarok, a madarak, mi magunk az eszközeinkkel, a növény saját pollenje és még a szél is. Ebből egy ellen tudunk tenni, és az a metszés eszközeinek fertőtlenítése, ezt ne hagyjuk ki!

Sajnos ennek a baktériumnak még sebre sincs szüksége a fertőzéshez, persze ott könnyebb dolga lenne a növénybe való bejutásra, de átpasszírozza magát a légzőnyílásokon is. Ha felismerjük a fertőzést, metszéskor távolítsuk el a beteg részt, de még az egészséges részbe is bőven bele kell kanyarítani a fában való terjedés elkerülése érdekében.

A kémiai védekezés egyetlen eszköze házikertben a réz, melyet csak a baktérium növénybe való bejutásának megelőzése ellen használhatunk, kontaktanyag lévén. A rezet azonban zöldbimbós állapottól a termés viaszosodásáig nem használhatjuk a perzselés kockázata miatt. A csekély eszköztárunk miatt a legfontosabb a betegség azonnali felismerése és a fertőzött rész eltávolítása, akár elégetése.

Moníliás fertőződés

Hogyan javítsuk a talajunk kémhatását?

Hiába a jó vetőmag és a tökéletesen megtervezett termesztéstechnológia, ha a talaj kémhatása nem megfelelő a termeszteni kívánt növényeknek. A túl savas és a túl lúgos talaj is sanyargathatja a zöldségeket és a gyümölcsöket. Manapság hazánkban inkább a talajsavanyodás jellemző, amit a túlzott nitrogénhasználattal és az öntözéssel lehet kapcsolatba hozni. Fontos, hogy a speciális talajjavító készítmények használata előtt végezzünk talajvizsgálatot, mert egy rosszul megválasztott anyaggal vagy dózissal rombolhatjuk a talaj állapotát, és átesünk a ló túloldalára! Töltsük fel a talajunkat mindig elegendő komposzttal vagy szerves trágyával a megfelelő szerkezet, tápanyag-szolgáltató képesség és talajélet fenntartása érdekében! Az eltolódott kémhatást azonban ezekkel az anyagokkal is csak nagyon lassan lehet javítani.

Szerencsére egyszerű és természetes talajjavítók állnak a rendelkezésünkre. A savas pH-jú talajt legegyszerűbben mésszel tudjuk javítani. Kaphatunk granulált meszezőanyagokat, melyeket könnyen ki tudunk juttatni, majd bedolgozni. Mindezt ősszel érdemes elvégezni, mivel számos növény érzékeny lehet a friss meszezésre. A mész nemcsak a kémhatás javításában segít, de értékes tápanyagot szolgáltat a kalciumigényes növényeknek, mint a paradicsom, a gyümölcsök és a káposztafélék. Mindig a talajtípus és a talaj pH-értéke alapján kell meghatározni a dózist. A homoktalajon kevesebbet (50–60 g/m2), vályogtalajon kicsit többet (90–120 g/m2), míg agyagtalajon érdemes a legtöbbet (120–200g/m2) kijuttatni. A kevesebb néha több, mivel a talaj kémhatását nem egy év alatt fogjuk tudni beállítani a semlegesre, hanem sok év kitartó munkájával. A túldozírozás pedig a talajélet és a szerkezet rombolását idézheti elő, ami végül a termésmennyiség csökkenésével jár.

A hosszas munkánk eredményeképpen pedig fel fog pezsdülni a talajban zajló élet, jobb lesz a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, a szerkezete, így a növényeink életerősen fognak növekedni és termést hozni.

A mész nemcsak a kémhatás javításában segít, de értékes tápanyagot szolgáltat a kalciumigényes növényeknek, mint a paradicsom, a gyümölcsök és a káposztafélék.