Növénytermesztés - 2023.03.17
A kukorica növényvédelmének gerincét a gyomirtás alkotja, annak a hatékonysága nagyban meghatározza a termesztés eredményességét. Az elmúlt évek aszályos tavaszi időjárása és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadékeloszlás miatt a posztemergens gyomirtási technológia maradt meghatározó.
A kukorica gyomflórájában számos veszélyes magról kelő és évelő kétszikű gyomnövény van, az ötödik gyomfelvételezés idején a legnagyobb borítottsággal rendelkező leggyakoribb tíz gyomfaj között meg kell említeni az élen szereplő parlagfüvet (Ambrosia atremisiifolia), a fehér libatopot (Chenopodium album), a csattanó maszlagot (Datura stramonium), a karcsú (Amaranthus chlorostachys) és a szőrös disznóparéjt (Amaranthus retroflexus), az évelő fajok közül pedig a mezei acatot (Cirsium arvense) és az apró szulákot (Convolvulus arvensis). A 2018/2019 évben végzett hatodik országos gyomfelvételezés eredményei ugyan még nem jelentek meg, de az utóbbi években egyértelműen megfigyelhető a parlagfű, a csattanó maszlag, az árvakelésű napraforgó és a szárazabb évjáratokban a mezei acat előretörése.
A KITE a kukorica évelő és a magról kelő kétszikű gyomnövényei ellen a Magellant javasolja önmagában és kombinációs partnerkét egyaránt.
A Magellán hármas hatóanyag-kombinációt tartalmazó posztemergens gyomirtószer, mely a hatásmechanizmusát tekintve szisztemikus (felszívódó). A hatóanyagai közül a floraszulam az aceto-laktát-szintetáz gátlók (ALS) hatóanyagcsoportjába tartozik, melynek a jellegzetes tünete a levélen kezdetben antociánosodás, majd sárgulás, végül teljes nekrózis tapasztalható, illetve a kezelést követő napokban a hajtás- és a gyökércsúcs növekedése leáll. A klopiralid és fluroxipir hatóanyag a növények fejlődését szabályozó hormonok működését befolyásolják. Hatásukra az érzékeny gyomok csavarodnak, torzulnak és fokozatosan sárgulnak, majd 1-2 héten belül (a hőmérséklet és az időjárás függvényében) elpusztulnak.
A Magellán 1,25 l/ha-os dózisa önmagában is kiváló hatást biztosít a 2-4 leveles fejlettségű árvakelésű napraforgó (IMI és az SU ellen is), illetve a parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok ellen. Az évelő kétszikű fajok közül a mezei acat, aprószulák 10-15 cm fejlettségi állapotában a legérzékenyebb a készítményre, az évelő fajok esetében a 1,5 l/ha dózisban történő használata javasolt. Amennyiben az egyszikű fajok ellen is védekezni kívánunk, a Magellánt kombinálhatjuk nikoszulfuron hatóanyagú szerekkel, illetve amennyiben az évelő kétszikűek mellett a magról kelő egyszikű gyomok dominálnak, a szulkotrion hatóanyagú szerekkel is kiegészíthetjük.
A készítmény önmagában a kukorica 1 leveles fejlettségtől egészen 7 leveles fejlettségig használható, amennyiben kombinációban alkalmazzuk, a kombinációs partner kijuttathatóságának a fenológiai határait is figyelembe kell venni.
A kukorica növényvédelmével kapcsolatos további információkkal kapcsolatban keresse agronómiai-üzletkötő szaktanácsadóinkat!
Magellán hatása a mezei acatra
LEGOLVASOTTABB HÍREK
