A drónoké a jövő a növényvédelemben
Növénytermesztés - 2023.02.27
A felkészültség számít, nem az erő, állítja Simon Szabina, hazánkban az első nő, aki elvégezte a drónpilótaképzést.
Simon Szabina, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Keszthelyi Georgikon Campusának tanszéki mérnöke nemcsak elvégezte a növényvédelmi drónpilótaképzést, hanem hamarosan oktatni is fogja a Balaton-parti városban szakmája rejtelmeit.
A drónoké a jövő a mezőgazdaságban, hiszen a drónos permetezés célzott, hatékony, precíz foltkezelésével akár 90% víz- és 50% növényvédőszer-megtakarítás érhető el a hagyományos módszerekhez képest. Nem csoda, hogy Magyarországon mostanság gomba módra szaporodnak a drónos vállalkozások, a szakterülethez kapcsolódó képzések.
Mit tud egy képzett drónpilóta?
A Növénytermesztési Tudományok Intézetében dolgozom, és ez az egész dolog onnét jött, hogy a MATE és az ABZ Drone Kft. között született egy együttműködési megállapodás, ennek keretében küldtek el engem és még három kollégát növényvédelmi drónpilótaképzésre – bocsátotta előre Szabina. – Ezt tavaly májusban kezdtük el, s én októberben fejeztem be, akkor vehettem kézbe a tanúsítványt. Százhuszonhét órás képzésről van szó, amely különböző blokkokból áll. Ezek sorában természetesen szerepelt a növényvédelem is, amit kilenc órában tanultunk, illetve ki szeretném emelni: ahhoz, hogy valaki megkapja a drónvezetői tanúsítványt, szükséges elvégeznie egy 80 órás „zöld könyves” növényvédelmi alaptanfolyamot is. Én alapvetően agrármérnök vagyok, a diplomámhoz anno megkaptam a zöld könyvet is, de most még a drónpilóta-tanfolyamon felül is el kellett végeznem egy nyolcórás tudásfelfrissítő képzést ahhoz, hogy ténylegesen is pilóta lehessek. A tanfolyam többi részében a drónhasználat jogi szabályozásáról, a szükséges műszaki alapismeretekről, beleértve ebbe a felmérő- és a permeteződrónokat egyaránt, hallhattunk, majd a gyakorlati rész során kisméretű felmérődrónok vezetését, használatát sajátíthattuk el. Már az első héten bemutattak nekünk nagyméretű növényvédelmi drónokat is, melyeket szintén vezethettünk már akkor. Mindezen túl agrometeorológiai ismereteket kaptunk, hiszen a munkánk során figyelembe kell vennünk olyan légköri tényezőket, mint például a szélsebesség, szélirány, páratartalom és még sorolhatnám. Majd a térinformatika következett, többféle rendszerben dolgozhattunk, megtanulhattunk például úgynevezett ortofotót (ez az adott területet ábrázolja felülnézetben) készíteni. Háromdimenziós térképezéssel is foglalkoztunk. Elsajátítottuk a multispektrális képkészítést, ami az adott növénykultúra egészségi állapotának, kondíciójának felmérését teszi lehetővé. Abból kell kiindulni, hogy a hagyományos RGB, azaz red, green, blue (piros, zöld és kék) színspektrumban működő kamerák helyett olyan, úgynevezett multispektrális kamerákat használunk, amelyek ennél sokkal szélesebb színskálán képesek dolgozni. Ennek köszönhetően az ilyen kamerák olyan dolgokat is „látnak”, amiket mi szabad szemmel nem. Képes feltérképezni a növények fejlődéséhez szükséges színspektrumokat és rögzíteni adatokat például az infravörös tartományban. Ez azért fontos, mert általa információt kapunk az adott növénykultúra klorofilltartományáról, azaz a fotoszintézis aktivitásáról, aminek alapján meghatározhatjuk a vegetációs indexet, amire minden gazda kíváncsi lehet. Ez jellemző ugyanis az adott növény aktuális egészségi állapotára. Talán már ennyiből is látszik, mennyire nagy jövő előtt áll a dróntechnológia.
Multispektrális képkészítéssel meghatározhatjuk az adott növénykultúra fotoszintézis aktivitását, azaz a vegetációs indexet, ami jellemző az adott növény aktuális egészségi állapotára.
Hölgyként mi az, ami nehézséget okozott a képzés során? Gondolok itt például arra, hogy egy növényvédő drón üres tartállyal sem öt kiló…
Valóban nem, olyannyira, hogy egy ilyen gépet egy ember nem tud mozgatni, teljesen mindegy, hogy nő, vagy férfi. Azt gondolom, igazán nem találkoztam olyan dologgal, ami nőként gondot okozott volna, bármelyik drónt könnyű megtanulni vezetni, ahogy mondani szokták, ahhoz nem kell diploma. A növényvédőszer-kijuttatási sebesség, illetve a kijuttatandó mennyiség beállításához azonban már szaktudás – amit a képzés során elsajátíthatunk –, felkészültség és tapasztalat szükséges. S ez egyre inkább így lesz, hiszen fenntarthatóbb és hatékonyabb növénytermesztést kell folytatni a jövőben, az indokolatlan vegyszerhasználat nem folytatható. A fejlesztő szakemberek korszerű, innovatív permetezési megoldások teremtésével igyekeznek csökkenteni a vegyszerkijuttatás mértékét, valamint növelni a kezelések hatékonyságát. Komoly lehetőség még a foltkezelések használata, illetve különböző szórásminták alkalmazása. A drónos permetezés célzott, hatékony, precíz foltkezelésével akár 90 százalék víz- és 50 százalék növényvédőszer-megtakarítás is elérhető a hagyományos módszerekhez képest.
Drónt könnyű megtanulni vezetni, ahhoz nem kell diploma. A növényvédőszer-kijuttatási sebesség, a kijuttatandó mennyiség beállításához azonban már szaktudás, felkészültség és tapasztalat szükséges.
Mekkora teljesítmény realizálható a drónok alkalmazásával?
A piacon jelenleg elérhető, legelismertebb márka drónja óránként 15 hektáros teljesítményre is képes. Persze, ez több tényezőtől függ. Fontos hangsúlyozni, hogy számos előnye ellenére a drón csak a mezőgazdaság kiegészítő eszköze lehet, elsősorban a belvizes, vízállásos területek növényvédelméhez használható, ahol egyébként traktor nem alkalmazható. Úgy vélem, hogy ahol traktor és permetezőgép is rendelkezésre áll, ott ezeket még nem kell eldobni.
Hogy állunk a munkadíjak tekintetében?
Mivel egyelőre a jogszabályi háttér nem tisztázott, legálisan nem lehet drónos növényvédelmi szolgáltatást nyújtani, aki mégis megteszi, az bizonyosan hasra ütésre mond árat, mert egységes tarifarendszer még nem alakult ki. De az út, amin haladunk, jónak látszik, szerintem már nem kell sokat várni, hogy „beálljon” a rendszer és legálisan működhessen a szektor.
Hamarosan a Georgikon is elindítja a saját képzését, amiben, ha jól tudom, önnek is lesz szerepe.
Így van, elsőként februárban Szarvason indítottuk el a képzést, Keszthelyen pedig már zajlik a szervezőmunka, de ennél több információval nem tudok szolgálni – csak az a biztos, hogy itt is lesz. S igen, a növendékeket mi, már „kész” pilóták is oktatjuk majd, hiszen ezért végeztük el a tanfolyamot.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: drón, drónpilóta, növényvédelemHogyan lesz a jó zongoraművészből kiváló marketinges? – ...
Mennyi a hal ára idén karácsonyra? Mutatjuk!
Ilyen még nem volt – megadóztatják a tehenek szellentését
Ismét visszatér régi jó „barátunk” az elektronikus ...
Vízmegtartás, talajélet – HORSCH termékek az észszerű ...
A kalászos gabonák őszi gyomosodásáról – Gyomfajok ...
Vadkár jogi esetek – Amikor az igazságszolgáltatást felváltja a ...
Nyest vagy menyét: Mi lakik a padláson, mi pusztítja a tyúkokat?
Ismét a legjobbak között: Az RWA elnyerte a Business Superbrands ...
Árvakelés az őszi vetésekben