TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 66.763,18 Ft (tonna)
Napraforgómag: 148.008,84 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 69.737,71 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.016,91 Ft (tonna)
Repcemag: 171.742,02 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.934,45 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 390,90000
USD: 357,25000
CHF: 402,54000
GBP: 465,46000
Hirdetés
Árpatermesztési praktikák

Árpatermesztési praktikák

Növénytermesztés - 2023.02.15

Precíz technológiával még a negatív környezeti hatások is felülírhatók.

Hazánkban hagyományosan erős az őszi kalászosok pozíciója a szántóföldi növénytermesztésben, és a jelentőségük az éghajlatváltozás következtében még tovább nőhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy e kultúráknak még az eddigieknél is nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gazdálkodók jövedelméhez, ami nem képzelhető el feszes, magas szintű termesztéstechnológia alkalmazása nélkül. Ilyen technológiát használ az őszi árpa termesztése során a Kutas 95. Zrt. is, amelynek elveiről és gyakorlatáról Jenet László igazgató adott tájékoztatást.

Árpatermesztési praktikákJenet László a Kutas 95. Zrt. igazgatója
 

A Kutas 95 Zrt. Biharkeresztes térségében mintegy 3000 hektáron gazdálkodik. A szántóföldi növénytermesztés körülményeit alapvetően meghatározza a magas agyagtartalmú, erősen kötött, helyenként szikbe hajló talajféleségek nagy aránya. Csapadékos évjáratokban a terület fekvése miatt jelentős a belvízborítás kialakulásának veszélye, és bár a térségben a talajvíz magasan helyezkedik el, az aszályos évjáratok hozamcsökkentő hatása itt is megmutatkozik. A talajadottságok miatt, valamint a talajélet fokozott óvása érdekében mintegy hat éve forgatás nélküli talajművelési rendszer került kialakításra, amelynek alapvető eleme a talajok rendszeres középmély lazítása. A termesztett növénykultúrák között, talán sokak számára meglepő módon, nem szerepel a kukorica, mivel a leírt gazdálkodási viszonyok között nem biztosít kellő jövedelmet. Így a vetésforgó őszi búzából és árpából, napraforgóból, valamint repcéből áll, amelyek elegendő lehetőséget nyújtanak az optimális növényi sorrend kialakítására. A jelentős kapacitásokkal bíró géppark lehetővé teszi, hogy mind a talajművelési, mind a vetési és növényápolási munkálatok optimális időben történhessenek meg. A környezeti és műszaki adottságok, együttesen a magas szinten kivitelezett termesztéstechnológiával, minden kultúra esetében magas hozamokat, egyben jövedelmező gazdálkodást eredményeznek.

A környezeti és műszaki adottságok, együttesen a magas szinten kivitelezett termesztéstechnológiával, minden kultúra esetében magas hozamokat, egyben jövedelmező gazdálkodást eredményeznek.

Terméselemek nyomában

A kalászos gabonák, így az őszi árpa esetében is igaz, hogy a nagy termés alapját a mindenki által jól ismert termésösszetevők adják, amelyek a négyzetméterenkénti kalászszám, a kalászonkénti szemszám, valamint az ezermagtömeg. Milyen számokat kell látnunk ahhoz, hogy a jövedelmező termesztéshez szükséges hozamokat érhessünk el? A kalászszám esetében a magas termésszinthez legalább 500 darab kalásznak kell fejlődnie egy négyzetméteren. Erre hatással van a vetett tőszám, az elvetett vetőmagtétel csírázási tulajdonságai, valamint a bokrosodás mértéke. A zrt.-nél hozzávetőleg 5 millió szem, azaz 4,5 millió csíra kerül elvetésre hektáronként, azaz körülbelül 450 növény várható egy négyzetméteren. Az ilyen sűrűségű tőállományban átlagosan 413 fő- és 136 sarjkalász képződött négyzetméterenként. Ezzel a kitűzött cél teljesült ugyan, azonban a fő- és sarjkalászok szemszámában mutatkozó különbségek miatt a cél a főkalászok arányának növelése a tőszám veszélyes és káros növelése nélkül. A kalászonkénti szemszám ugyanis – a zrt. saját adatai alapján – egy hatsoros árpafajtánál a főkalászoknál átlagosan 45 darab, míg a sarjkalászoknál csupán 25 db volt. Az ezermagtömeg esetében a jó termésszint eléréshez az 50 grammos értéket kell szem előtt tartani, bár a termesztési és környezeti viszonyok változása miatt a mért értékek 38-tól 57-ig terjedhetnek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a négyzetméterenkénti 500 kalász, a kalászonkénti 60 mag, valamint az 50 grammos ezermagtömeg megfelelő alapot nyújt a jövedelemtermeléshez szükséges hozam eléréséhez. Ezek természetesen elvi számok, amelyekre a hazai viszonyok között hat a termesztéstechnológia szintje, a téli időjárás alakulása, valamint az optimálistól eltérő csapadékellátottság. Azonban egy okszerűen, jól összeállított és kivitelezett technológiával a kívánt értékek megközelíthetők.

A négyzetméterenkénti 500 kalász, a kalászonkénti 60 mag, valamint az 50 grammos ezermagtömeg megfelelő alapot nyújt a jövedelemtermeléshez szükséges hozam eléréséhez.

Az árpatermesztésről

A zrt. területén az őszi árpa vagy napraforgó, vagy önmaga után kerül elvetésre. A monokultúra veszélyeit az esetleg kórokozókkal fertőzött szármaradványok talajjal történő tökéletes fedése, valamint az alkalmazott növényvédelmi megoldások hárítják el. A vetésre általában október elején kerül sor, kerülve a túlzottan korai vetési időpontot. A korábbiakban említett talajviszonyok nedvesebb, csapadékosabb évjáratban megnehezítik vagy akár el is lehetetlenítik a normál, sorba történő vetést. Azonban ilyen esetben sem tolódik ki a vetésidő a jobb talajállapotokra való várakozás miatt, szükség esetén szórva vetéssel kerül a vetőmag a talajba. A tapasztalatok szerint ez a megoldás nem eredményez komolyabb hozamcsökkenést, a modern műtrágyaszóró berendezésekkel és talajművelő eszközökkel a módszer esetleges hátrányai kiküszöbölhetők.

A vetőmag előállítása az üzemen belül, egy kijelölt területen, növényvédelmi szempontból kiemelt figyelem mellett, akár háromszori, a gombabetegségek megelőzését célzó beavatkozás mellett történik. A vetőmag gondos, 2,2-es hasítékrostával történő tisztítását fluxapiroxad hatóanyagú, hosszú hatású gombaölő készítménnyel történő csávázás követi. Ez utóbbi beavatkozás az őszi időszakban fellépő kórokozók, így a gabonalisztharmat, valamint a hálózatos levélfoltosság miatt létfontosságú, ezért soha nem maradhat el.

A magas termésszint elérése érdekében kiemelt figyelemben részesül a tápanyag-gazdálkodás. Ez a gyakorlatban 270 kg nitrogén hatóanyag felhasználását jelenti mindazokon a területeken, amelyeken erre a jogszabályok lehetőséget biztosítanak, és nitrátérzékenységük miatt nem esnek korlátozás alá. Ez a magas hatóanyag-mennyiség több alkalommal kerül kijuttatásra, hiszen a legfontosabb szempont, hogy a tápelemből mindig álljon rendelkezésre a növény számára annyi, amennyire az adott fejlettségi állapotban szüksége van, soha ne kerüljön stresszelt állapotba még átmeneti tápanyaghiány miatt sem. Ezért az őszi kijuttatás mellett a jogszabályok által meghatározott legkorábbi időpontban kezdődik meg a műtrágya kijuttatása, amelynek formái DAP, valamint MAS. A növényvédelmi beavatkozások mindig az évjárat által megköveteltek szerint zajlanak, egyaránt beleértve ebbe a kórokozók és kártevők elleni védekezéseket.

Az alkalmazott termesztéstechnológia révén azokban az évjáratokban, amelyek nem túlzottan kedvezőtlenek az őszi árpa számára, a nyolc és kilenc tonna közötti terméseredmény is elérhető, de még az olyan extrém száraz években is közelíthet a hat tonnához, mint amilyen a 2022-es volt.

A hozamok növelése a gazdálkodáshoz szükséges inputanyagok tetemes költségnövekedése miatt a mezőgazdasági termelők elemi érdeke. A termesztéstechnológia műszaki elemei ehhez már adottak, de a mai modern árpafajták is rendelkeznek már olyan genetikai potenciállal, amely révén ez sokak számára elérhető. Az őszi árpa termesztésének Kutas 95 Zrt.-nél alkalmazott technológiája megmutatja, hogy erre még olyan területeken is van lehetőség, ahol a környezeti körülmények nem minden esetben nevezhetők ideálisnak.

Az árpa a magtárban sem marad magára

Minden gazdálkodó elemi érdeke, hogy a nagy kockázatok és jelentős költségek vállalása mellett megtermelt terményt a tárolás során is megóvja a vesztségektől, károsodástól. Ezalól nem kivétel a Kutas 95 Zrt. sem, amelynél már a betakarítás előtt felkészítik a tárolóteret a termés fogadására. Ez alapos, minden részletre kiterjedő takarítást és az üres raktárak kezelésére engedélyezett rovarölő készítménnyel végzett kezelést jelent. A földekről beérkező terményt alapos tisztításnak vetik alá, amelynek során a tört szemek, az idegen szennyeződések, valamint a por is eltávolításra kerül. Ennek segítségével a síktárolókba történő felső pályás vagy más típusú betárolásnál elkerülhető a termény tömörödése, a káros és veszélyes gócképződés. Amikor a környezeti hőmérséklet 5 °C alá csökken, a betárolt terményt újból átengedik a terménytisztító rostán, ahol a ventilátorok légáramának segítségével lehűtik. Ezzel a termény hőmérséklete 16 °C alá vihető, így a magban zajló biológiai folyamatok lelassulnak. Ezáltal megszűnik annak veszélye, hogy a légzés során felszabaduló vízmolekulák lecsapódjanak és olyan gócképződést indítsanak el, amely a betárolt terményt mennyiségi és minőségi szempontból veszélyeztetné. A nagy hőtehetetlenséggel rendelkező garmada ezt követően hosszan és biztonságosan tárolható, annak raktári kártevők elleni védelmére a későbbiekben sem lesz szükség.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: árpa, árpatermesztés, kalászos
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

"Atomenergia nélkül nem lesz klímasemleges Magyarország ...

A nemzeti zöldgázstratégiákkal, a fenntartható biomassza-felhasználás felé vezető utakkal és a nem időszakos ...