A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Genezis Green Max
Terragro Klima febr
Corteva Pioneer NF 15 eves nyeremenyjatek 2023 marcius
Talajoltó baktériumkészítmények szerepe a tápanyag-utánpótlásban

Talajoltó baktériumkészítmények szerepe a tápanyag-utánpótlásban

Növénytermesztés - 2023.01.13

A talaj élőlényei biztosítják a növények életfeltételeit és védik is azokat a potenciális kór- és károkozóktól. A tápanyag-szolszolgáltató képességhez a baktériumok, a gombák és az algák is aktívan hozzájárulnak. A talajbióta közvetlen (direkt) és közvetett (indirekt) módon is képes kifejteni elvárt hatásait. Cikkünkben az indirekt, közvetett hatásokat vesszük figyelembe.

Talajoltó baktériumkészítmények szerepe a tápanyag-utánpótlásban


Az indirekt, közvetett mikrobiális hatások

A mikrobiális tevékenység során a közvetlenül megjelenő hatásokat jelentik azok a tevékenységek, amelyek a makromennyiségben is szükséges növényi tápelemek, így a foszfor és a nitrogén felvételét jelentik. A jótékony hatású mikroorganizmusok ugyanakkor közvetve is kifejthetik a kedvező hatásukat.

Ezek főbb típusai a következők:

  1. A kedvező hatású mikroorganizmus gyorsabb szaporodású, mint az általában ismert kórokozó, patogén szervezetek. Ezáltal hamarabb betöltik a rendelkezésre álló életteret (a niche-t), és a kórokozók kiszorulnak. Ezt a módszert alkalmazhatjuk, ha a gyors szaporodású (r strategista) baktériumokat a levelekre permetezzük, és azok a gázcserenyílásokat hamar elfoglalják, ott felszaporodnak, és nem hagynak teret másoknak.
  2. A jótékony mikroorganizmusok hormontermelése miatt a növények gyökérrendszere nagyobb, sűrűbb (denzebb) lesz. Az asszociatív nitrogénkötő Azospirillum baktériumok például „sapkabojtszerű”, dús gyökérrendszerhez segíthetik a növényt, ami által több vízhez és a vízben oldott tápanyaghoz jut.
  3. A környezeti körülmények rosszabbodásával (stresszhelyzetben) számos mikroba képes a növényben a belső tereket is elfoglalni és úgynevezett endofita életmódra váltani. Az együttes összefogásban ezáltal immár „kettős erővel” (makro- és mikroszövetségben) tudnak küzdeni a mikrobák és a növények is a biztosabb túlélésért. A könnyebben toleráló (adaptációs képességű) mikroorganizmusoknak ezt a tulajdonságát a növényekkel kármentesítést folytató (fitoremediációs) ipar is hasznosítja, célirányos mikrobiális oltásokkal. Az endofiták már a növényi magvakban, de akár a gombák egyetlen spórájában is előfordulnak, így azok viszik is magukkal az ilyen segítő (helper) baktériumokat.
  4. A vaskelát (sziderofor) képző képesség egy következő indirekt hatás, mert nemcsak a növény vasfelvétele javulhat, de mindeközben elfogy a talajból felvehető vas például a növénypatogén gombák elől, így azok szaporodása és a növényi fertőzés is lehetetlenné válhat, ha ilyen mikroorganizmusok vannak jelen a talaj-növény rendszerben.
  5. Közvetett hatásként értékelhető az antibiotikum-termelő képesség is, aminek következtében az ilyen ölő (biocid) anyagokra érzékeny szervezetek elpusztulnak. Ilyen például a penicillium termelődése bizonyos gombák által, vagy a sztreptomicin, amit a „sugárgombaként” ismert egyes Actinobaktérium fajok képesek előállítani. A biocid anyagok kimutathatók laboratóriumi tesztek során is az ismert kórokozó organizmusokkal szemben.

A különböző mikroorganizmus-génuszok fajai és törzsei a típusaiktól függő tevékenységet képesek kifejteni és hatni a növénynövekedésre. A kedvező hatás az adott növénytől is függ. A paradicsom például jól reagál a kezelésekre, mivel egyrészt kontrollált, stabil és kedvező üvegházi körülmények között neveljük elő, másrészt pedig többszörös talaj-növény oltásra is lehetőség van (magoltás, talajoltás és hajtáskezelés is), ami szintén előnyös. Ezt mutatja be a mellékelt fotó.

A közvetett hatásokkal a mikroorganizmusok nemcsak a növényi növekedést képesek serkenteni, de egyre inkább fontossá váló alternatívákat kínálnak a növényvédelemre is. Ezzel a mezőgazdasági kemikáliák, peszticidek használatának csökkentéséhez vagy kiváltásához is hozzájárulhatnak.

Üvegházi körülmények között alkalmazott mikroorganizmus-típusok hatása a paradicsom növekedésére kétszeres talajoltást követően az oltatlan kontrolhoz viszonyítva. Jelmagyarázat: Penicillium: antibiotikum-termelő mikroszkopikus gomba; Pseudomonas: vaskelátképző baktérium; Bacillus: spórás, P-mobilizáló baktérium. Forrás: Biró B., EU-Fp7 Biofector project, www.biofector.info

                                              




Szerző: Dr. Biró Borbála az MTA doktora, prof. emerita az EU „Egészséges talaj és élelmiszer” misszió szakértője, (biro.borbala@gmail.com)                                            


Címkék: talaj, termőtalaj, talajoltó baktériumkészítmények

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.03.05

ZÖLDSÉGFÉLÉK TÁPANYAGIGÉNYE

TOVÁBB OLVASOM...

2023.02.19

Mit ültessek a kert árnyékos oldalára?

TOVÁBB OLVASOM...

2023.02.17

Miért válasszunk magyar burgonyafajtákat?

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...