Talajoltó baktériumkészítmények szerepe a tápanyag-utánpótlásban
Növénytermesztés - 2023.01.13
A talaj élőlényei biztosítják a növények életfeltételeit és védik is azokat a potenciális kór- és károkozóktól. A tápanyag-szolszolgáltató képességhez a baktériumok, a gombák és az algák is aktívan hozzájárulnak. A talajbióta közvetlen (direkt) és közvetett (indirekt) módon is képes kifejteni elvárt hatásait. Cikkünkben az indirekt, közvetett hatásokat vesszük figyelembe.
Az indirekt, közvetett mikrobiális hatások
A mikrobiális tevékenység során a közvetlenül megjelenő hatásokat jelentik azok a tevékenységek, amelyek a makromennyiségben is szükséges növényi tápelemek, így a foszfor és a nitrogén felvételét jelentik. A jótékony hatású mikroorganizmusok ugyanakkor közvetve is kifejthetik a kedvező hatásukat.
Ezek főbb típusai a következők:
- A kedvező hatású mikroorganizmus gyorsabb szaporodású, mint az általában ismert kórokozó, patogén szervezetek. Ezáltal hamarabb betöltik a rendelkezésre álló életteret (a niche-t), és a kórokozók kiszorulnak. Ezt a módszert alkalmazhatjuk, ha a gyors szaporodású (r strategista) baktériumokat a levelekre permetezzük, és azok a gázcserenyílásokat hamar elfoglalják, ott felszaporodnak, és nem hagynak teret másoknak.
- A jótékony mikroorganizmusok hormontermelése miatt a növények gyökérrendszere nagyobb, sűrűbb (denzebb) lesz. Az asszociatív nitrogénkötő Azospirillum baktériumok például „sapkabojtszerű”, dús gyökérrendszerhez segíthetik a növényt, ami által több vízhez és a vízben oldott tápanyaghoz jut.
- A környezeti körülmények rosszabbodásával (stresszhelyzetben) számos mikroba képes a növényben a belső tereket is elfoglalni és úgynevezett endofita életmódra váltani. Az együttes összefogásban ezáltal immár „kettős erővel” (makro- és mikroszövetségben) tudnak küzdeni a mikrobák és a növények is a biztosabb túlélésért. A könnyebben toleráló (adaptációs képességű) mikroorganizmusoknak ezt a tulajdonságát a növényekkel kármentesítést folytató (fitoremediációs) ipar is hasznosítja, célirányos mikrobiális oltásokkal. Az endofiták már a növényi magvakban, de akár a gombák egyetlen spórájában is előfordulnak, így azok viszik is magukkal az ilyen segítő (helper) baktériumokat.
- A vaskelát (sziderofor) képző képesség egy következő indirekt hatás, mert nemcsak a növény vasfelvétele javulhat, de mindeközben elfogy a talajból felvehető vas például a növénypatogén gombák elől, így azok szaporodása és a növényi fertőzés is lehetetlenné válhat, ha ilyen mikroorganizmusok vannak jelen a talaj-növény rendszerben.
- Közvetett hatásként értékelhető az antibiotikum-termelő képesség is, aminek következtében az ilyen ölő (biocid) anyagokra érzékeny szervezetek elpusztulnak. Ilyen például a penicillium termelődése bizonyos gombák által, vagy a sztreptomicin, amit a „sugárgombaként” ismert egyes Actinobaktérium fajok képesek előállítani. A biocid anyagok kimutathatók laboratóriumi tesztek során is az ismert kórokozó organizmusokkal szemben.
A különböző mikroorganizmus-génuszok fajai és törzsei a típusaiktól függő tevékenységet képesek kifejteni és hatni a növénynövekedésre. A kedvező hatás az adott növénytől is függ. A paradicsom például jól reagál a kezelésekre, mivel egyrészt kontrollált, stabil és kedvező üvegházi körülmények között neveljük elő, másrészt pedig többszörös talaj-növény oltásra is lehetőség van (magoltás, talajoltás és hajtáskezelés is), ami szintén előnyös. Ezt mutatja be a mellékelt fotó.
A közvetett hatásokkal a mikroorganizmusok nemcsak a növényi növekedést képesek serkenteni, de egyre inkább fontossá váló alternatívákat kínálnak a növényvédelemre is. Ezzel a mezőgazdasági kemikáliák, peszticidek használatának csökkentéséhez vagy kiváltásához is hozzájárulhatnak.
Üvegházi körülmények között alkalmazott mikroorganizmus-típusok hatása a paradicsom növekedésére kétszeres talajoltást követően az oltatlan kontrolhoz viszonyítva. Jelmagyarázat: Penicillium: antibiotikum-termelő mikroszkopikus gomba; Pseudomonas: vaskelátképző baktérium; Bacillus: spórás, P-mobilizáló baktérium. Forrás: Biró B., EU-Fp7 Biofector project, www.biofector.info
Szerző: Dr. Biró Borbála az MTA doktora, prof. emerita az EU „Egészséges talaj és élelmiszer” misszió szakértője, (biro.borbala@gmail.com)
Címkék: talaj, termőtalaj, talajoltó baktériumkészítmények
Sikeres szőlőtermesztés? Idén is a megelőzés lesz a kulcs
Elmarad a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva
Sikernövény lehet-e a napraforgó? – Termesztéstechnológiai ...
Nedvességmegtartás Horsch gépek használatával – ...
Virág- és becőkárosító kártevők a repcetáblákon – Kártételeik ...
A növényi Elixir®
Dr. Békési Pál kiemelkedő munkássága és életútja
Az integrált napraforgó-termesztés agronómiai gyakorlata
Kezdődik a viharszezon
Sok múlhat a kalászosok virágzáskori védelmén!
