TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 75.123,94 Ft (tonna)
Napraforgómag: 145.473,72 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.407,87 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 59.387,20 Ft (tonna)
Repcemag: 164.386,21 Ft (tonna)
Full-fat szója: 211.508,15 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 596 Ft
Benzin ára: 590 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,66000
USD: 367,23000
CHF: 409,53000
GBP: 468,51000
Hirdetés
A kukoricatermesztés értékelése

A kukoricatermesztés értékelése

Növénytermesztés - 2023.01.12

A terméseredmények pontosan kirajzolják az aszály mértékét az egyes régiókban

2022 egésze a növénytermesztés szempontjából kritikus évként volt értékelhető. A Dunántúl nyugati és középső részén átlagos évjáratot tapasztalhattunk, az észak-magyarországi térség kevésbé csapadékhiányos, míg a Dunántúl déli része és az Alföld aszályos szezont tudhat maga mögött.

A 2022-es évben hazánkban a mezőgazdasági szektornak sok kihívással kellett szembenéznie. Ennek részét képezte a nagymértékű inputár-emelkedés (agronómiai és gépek egyaránt), amely a kukoricatermesztés tekintetében (is) termesztéstechnológiai változásokat indukált. Az agronómiai inputok közül a műtrágyák ára változott a legnagyobb mértékben, aránytalanul hektikus piacon nagyon magas szinten tetőzve. Jelenleg a piacon a korábbi évek három-ötszörösén lehet műtrágyatermékeket beszerezni.

Az intenzív technológiát folytató termelők esetében egy hektár kukorica tápanyag-visszapótlási költsége 250-400 ezer Ft között változik, figyelembe véve az alap-, fej- és lombtrágyák költségeit. A vetőmagok tekintetében is vannak áremelkedések, azonban ezek mértéke kisebb, mintegy 25-30%-ra tehetőek, míg a növényvédőszerek esetében az áremelkedés 20-25%. Mindezeken túl a kukorica-termesztéstechnológia végrehajtásához szükséges erő- és munkagépek beruházási (amortizációs) és fenntartási költségei is emelkedtek. Piaci elemzések alapján a fenntartási költségek közül az alkatrészek piacán további áremelkedések várhatók. Olyan technológiai műveletek esetében, mint azöntözés vagy a szárítás, a felhasznált inputanyagok áremelkedése következtében (pl. elektromos áram, földgáz, gázolaj) az áremelkedés a 100%-ot is meghaladhatja.

Ígéretesen indult az év

Ebben a gazdasági környezetben kezdődött el a 2022-es gazdasági év, mely az ország jelentős részén őszi–téli csapadékhiánnyal terhelt volt, aminek következtében a kukoricavetés időszakára (április) a talajok nedvességkészlete kisebb-nagyobb mértékben kimerült. Mindezek ellenére a gazdálkodók optimista várakozással tekintettek az év elé, hiszen az említett magasabb inputárak mellett az értékesítési árak is kedvezően alakultak valamennyi főnövény esetében. A lekötést a termelők magas árakon megkezdték a szokásos mértékben (nagyjából a várható termés 50-70%-ára). A vetés körüli időszakban látszott, hogy a talajnedvesség-hiány miatt nem várható rekordtermés, a kelések nem voltak homogének, sok helyen 20-30%-os kelési veszteségeket szenvedtek az állományok, azonban a májusban megérkezett esők átmeneti megoldást jelentettek, a növények 4-8 leveles állapotáig megfelelő mennyiségű csapadék az ország jelentős részén rendelkezésre állt.

Ezek után következett a nyári időszak, amikor az Alföldön, illetve a Dunántúl középső-déli részén a lehullott csapadék mennyisége messze elmaradt a sokéves átlagtól, ami sok helyen (pl. Hajdúság, Jászság) a kukoricaállományok megsemmisülését jelentette, vagy ahol nem volt ennyire szélsőséges a helyzet nem történt meg a szemtelítődés, a csövek üresen maradtak (pl. Békés és Csongrád megye).

A kukorica országos termésátlaga 3,3 t/ha volt, a korábbi négy évben (2017–2021) 7,43 t/ha. A legkisebb megyei termésátlag Békés és Pest megyében volt,1 t/ha (2017 és 2021 közti átlag Pest megye 7,1 t/ha, Békés 6,8 t/ha), a legnagyobb termésátlag Győr-Moson-Sopron megyében született, 7,3 t/ha (2017–2021 közti átlag 7,62 t/ha).

A kukorica országos termésátlaga 3,3 t/ha volt, a korábbi négy évben (2017–2021) 7,43 t/ha.

A kukoricatermesztés értékeléseCsak Magyarország legcsapadékosabb, nyugati területein volt képes a kukorica megfelelően fejlődni és nagy termést adni

Az eredményeket a csapadék (hiánya) határozta meg

Amennyiben a kukorica-termésátlagokat regionális bontásban vizsgáljuk, megállapítható, hogy a megyei adatokhoz hasonlóan a betakarított hozamokat elsősorban nem a kukorica termesztéseszempontjából optimális körzet, hanem a rendelkezésre álló csapadék mennyisége határozta meg. A legkisebb termésátlag a közép-magyarországi régióban realizálódott (1,67t/ha). Ennek oka, hogy a nagymértékű csapadékhiány azonnal sújtotta a régiót, hiszen a Pest megyében található, gyenge vízgazdálkodású talajok már 2021 év őszén kiszáradtak, talajnedvesség szempontjából az őszi időszak is kritikusnak volt tekinthető, erre jött a már említett téli, tavaszi nagymértékű csapadék-, ezen keresztül talajnedvesség-hiány. Az Észak-Alföldön 2,35 t/ha volt a kukorica termésátlaga.

Országosan a legkisebb termésátlag,1 t/ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, melynek oka a csapadékhiány mellett a rendkívül nagy talajtani változatosság és azok a kedvezőtlen talajnedvesség-tározási képességek, melyeket a korábbiakban már részleteztünk.Hasonló terméseredmény született Hajdú-Bihar megyében. Az őszi kedvező körülményeket figyelembe véve tavasszal (vetés után) jóállományokat szemléztünk, majd a nagy aszály következtében a közepes vegetatív tömeg nem volt képes nagy termések létrehozására.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gazdálkodók a gyengébb termőhelyi adottságok figyelembevétele mellett a régió legnagyobb termésátlagát realizálhatták. A dél-alföldi régióban a kukorica termésátlaga idén 1,84 /ha volt. A jó termőhelyi adottságokkal rendelkező Békés (1 t/ha) és Csongrád-Csanád (1,5 t/ha) megyékben elmaradtak a hozamok a Bács-Kiskunban (3,03 t/ha) mérttől. Ennek oka, hasonlóan az Észak-Alföldhöz, a talajokban kereshető. Békés és Csongrád-Csanád megyében magas aranykorona-értékű, jó talajok állnak rendelkezésre, melyeknek a víztartó képessége is jobb. Az őszi időszakban állt rendelkezésre víz, a kelés utáni időszakban szépek voltak az állományok. Ezzel szemben Bács-Kiskunban a nagymértékű talajtani heterogenitás következtében a gazdálkodók a technológiát már ősszel a csapadékhiányhozigazították, a gyengébb adottságú területeken az extenzivitás felé fordultak. A szemtelítődés fenofázisaiban nem tudott a növény vizet felvenni, ennek következtében alakultak ezek a kis termésátlagok.

Az észak-magyarországi régióban a kukorica termésátlaga 2,63 t/ha volt. A régió jobb termőhelyei esetében az alföldi régiókhoz hasonlóan a nagy vegetatív tömeghez nem párosuló termésmennyiség jelentett gondot (pl. Dél-Heves, Dél- és Kelet-Borsod). A hegyvidéki területeken az elmúlt években, évtizedekben kialakult nagyfokú eróziós károk miatt a művelhetőség mára csökkent, ami a termésátlagok tekintetében is realizálódik minden évben. A közép-dunántúli régióban a kukorica termésátlaga (3,53 t/ha) elmarad az előző évek eredményeitől. Ennek oka megegyezik az alföldi régiókban már részletesen taglaltakkal, illetve azzal, hogy a terület jelentős része olyan domborzati károkkal (pl. erózió) sújtott, ami a termesztéstechnológia eredményes kivitelezését nehezíti. A dél-dunántúli régióban 4,49 t/ha volt a kukorica termésátlaga. Megyék tekintetében a hagyományos kukoricatermő vidéknek számító Baranyában maradt el (4,88 t/ha, 2017–2021 átlaga 8,17 t/ha) a hozam az előzetes várakozásoktól. Ennek oka a kedvezőtlen csapadékeloszlással magyarázható, főként a megye déli részén. Somogy megyében (4,76 t/ha, 2017–2021 átlaga 8,4 t/ha), Tolna megyében (3,83 t/ha, 2017–2021 átlaga 8 t/ha) az idei évben kifejezetten jó terméseredmény realizálódott.

A kukoricatermesztés értékeléseAz aszály következtében a kukorica vegetatív fejlődése lelassul, a szemtelítődés elmarad

A nyugati területek előnyben

A nyugat-dunántúli régióban volt a legnagyobb a termésátlag, 6,78 t/ha. Ebből is kiemelkedik Vas megye 5,91 t/ha-os eredménye (2017–2021 átlaga 7,53 t/ha). Győr-Moson-Sopron megyében 5,9 t/ha (2017–2021 átlaga 7,62 t/ha), míg Zala megyében 7,34 t/ha (2017–2021 átlaga 8,41 t/ha) volt a termésátlag. A nyugat-dunántúli régióban egyértelműen az optimális csapadékellátás az oka a jó eredménynek. A Dunántúli régiókban 4,93 t/ha (2017–2021 átlaga 7,77 t/ha) volt a termésátlag, míg az alföldi régiókban 1,92 t/ha (2017–2021 átlaga 7,02 t/ha) volt a hozam. A különbség oka a lehullott csapadék mennyiségének különbözőségében keresendő.

A nyugat-dunántúli régióban volt a legnagyobb a termésátlag, 6,78 t/ha. Ebből is kiemelkedik Vas megye 5,91 t/ha-os eredménye.

Hogyan alakult a Dunától keletre ez az1,92 t/ha kukorica-termésátlag? Megvizsgáltuk, hogy a hagyományosan jó kukoricatermő vidékeknek számító területeken (Pest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar) a termésátlag 1,51 t/ha (2017–2021 átlaga: 6,92 t/ha) volt, míg a gyengébb termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) mintegy 2,54 t/ha ((2017–2021 átlaga: 6,19 t/ha) termésátlag realizálódott.

A 2021/2022-es gazdálkodási év tapasztalatai alapján egyre inkább fontos a megfelelő termesztéstechnológia (elsősorban nedvességtakarékos) alkalmazása, valamint éven belül a technológia többszöri felülvizsgálata. Az idei év felhívta a figyelmet arra is, hogy az ökológiai körülmények változása mellett egyre nagyobb jelentősége van a kukorica öntözésének is!

 




Szerző: Dr. Sulyok Dénes Zsolt, Nádas Andrea, STUDIUM GROUP 2020 Kft.

Címkék: kukorica, kukoricatermesztés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Mit tehet, aki támogatást visszakövetelő határozatot kapott?

Kedves Olvasók! Alábbi cikkemben ismételten a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatásával kapcsolatban ...