Cirok vagy kukorica? 2022 nagy kérdése megosztja a szakembereket

Szakembereket kérdeztünk arról, hogy az előbbiek fényében hogy látják a kukorica és a cirok jövőjét. Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere a fenti véleményt osztja. A cég gyakorlatilag minden jelentős szántóföldi növénykultúrában kínál kiváló fajtákat, így érdekelt a kukoricában és piacvezetőként a cirokban is.

Kisebb vízigény, nagyobb termés

„Mostanában divat lett beszélni a klímaváltozásról, ami nem véletlen, hiszen egyre szélsőségesebbé vált az időjárás és nő azon nyári időszakok száma, amikor a hosszan tartó aszály extrém magas hőmérséklettel párosul, amit egyszer-egyszer özönvízszerű eső szakít meg – bocsátotta előre Balogh László. – A hektikus időjárásra és a hosszan tartó csapadékhiányra a jelentősebb tavaszi vetésű szántóföldi növényeink közül a kukorica reagál a legérzékenyebben. Területenként jelentős eltérések lehetnek az aszályos évben, sok helyen maximum 3-4 tonna kukorica terem hektáronként vagy még annyi sem, mint az idei évben, ami egyértelműen veszteséget jelent a gazdáknak.

„A ciroktermesztésben ma meghatározó a szemes cirok, de folyamatosan nő a silócirok vetésterülete is – folytatta a szakember. – Egyre több állattenyésztő biztosítja részben/egészben a szarvasmarha-állomány tömegtakarmány-igényét ennek a vetésével.”

Az idei évben az ország egyes részein az aszály miatt a silókukorica-területek megsemmisültek, vagy a szokásos mennyiségnek csak a töredékét lehetett róluk betakarítani. Ez nagy problémát jelent az állattenyésztőknek is, hiszen könnyű belátni: az állatállományának muszáj biztosítani a takarmányt. A magas költségek miatt nem lehet megoldás, hogy nagyobb távolságról vásárolják meg és szállítsák le a telepekre a tömegtakarmányt, mert ezt olyan nagyságú kiadást jelentene, ami az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdálkodók számára vállalhatatlan, és biztosan veszteségessé tenni a gazdálkodásukat.

„Eltérő jellegű és beltartalmú silócirkok érhetők el a hazai piacon, de közös jellemzőjük, hogy 30-50 százalékkal kevesebb vízre van szükségük egységnyi zöldtömeg előállításához, mint a kukoricának – folytatta Balogh László. – A nemesítés már ott tart, hogy a Lidea a különböző takarmányozási igényű állatállományok számára célirányosan tud javasolni hibrideket. A cirok tehát biztonságot nyújt az állattartók számára, mert segítségével aszályos időjárási viszonyok közepette is tudnak megfelelő minőségű és mennyiségű tömegtakarmányt előállítani.”

Ha az állattenyésztést nézzük, akkor előtte érdemes elsőként azt tisztázni, hogy a cirokfajtákat két csoportba sorolhatjuk: létezik szemes, illetve silócirok. A szemes cirok beltartalma nagyjából hasonló, mint a kukoricáé, de a fehérjetartalma körülbelül 25 százalékkal magasabb. További előnye, hogy kevésbé jellemző rá a kártevők kártétele, gombaölő szeres védekezést nem igényel, így termése toxinnal nem szennyezett, ami – akár az idei évben is – a kukoricában egyre komolyabb problémát jelent a takarmány-előállítóknak. Összességében azt lehet mondani, hogy a kukoricát részben/egészben szemes cirokra lehet cserélni a takarmányban. A termelő szempontjából azért is előnyös a cirok, mert ugyanazt a beltartalmat „tudja”, mint a kukorica, viszont jóval kisebb költséggel elő lehet állítani. A hazai üzemekben és kísérleti gazdaságokban folyó kutatások eredményei azt mutatják: az állattenyésztés mutatói a cirok beépítésével a takarmányba nem romlottak, sőt, inkább javultak, ugyanakkor az önköltség jelentősen csökkent. Úgy gondolom, manapság ez a legfontosabb információ az állattenyésztők számára.

Balogh László kérdésünkre azt is elmondta: a cirok termesztése speciális gépberuházást nem igényel, a vetésforgóba könnyen beilleszthető. Érdekességként megemlítette: gyorsan terjed a cirok emberi táplálkozásra történő felhasználása, növekszik a szerepe például a gluténérzékenyek étrendjében, mert a lisztje gluténmentes.

Azért előnyös a cirok, mert ugyanazt a beltartalmat „tudja”, mint a kukorica, viszont jóval kisebb költséggel elő lehet állítani.

Hol éri meg cirkot termeszteni?

Átlagos időjárás esetén ott, ahol jellemzően 6-7 tonnánál többet nem ad a kukorica, el kell gondolkodni azon, hogy van-e értelme vállalni a kockázatot és ezt a növényt termelni –mondta Balogh László. Az ilyen területeken gazdálkodók közül egyre többen látják be, hogy alternatíva lehet számukra a cirok, mivel aszályos körülmények között a termése lényegesen meghaladja a kukoricáét, ezáltal biztonságot és jövedelmet biztosít a termelőknek, minimalizálva az időjárási kockázatokat. A cirok Afrikából származik, ezért kiemelkedően jó az aszálytűrő képessége – a növénytermesztők számára ez a fajta stressztűrés meghatározó információ. Ez nem azt jelenti, hogy a végtelenségig bírja az aszályt. Magyarországon körülbelül 100 ezer hektárra tehető azon területek nagysága, melyeken a kukorica nem termeszthető biztonságosan. Ezekre a területekre pozicionálható a cirok.

Csak lassan csökken a kukorica előnye

Virágné Pintér Gabriella, az elsősorban őszi kalászosok nemesítésével és vetőmag-előállításával, illetve szemes cirok és szója forgalmazásával foglalkozó Isterra Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője szerint bármennyire is nő a cirok népszerűsége, hazánkban sohasem fog akkora vetésterületet elérni, mint a kukorica. Átrendeződésre, a cirok pozíciójának javulására viszont lehet számítani.

„Egyértelmű, hogy a cirok a kukoricánál jobban tűri az aszályt, azt azonban nehezen tudom elképzelni, hogy átveszi a kukorica-tömegtakarmány szerepét, azzal együtt, hogy biztosan jelentősen növekszik a közeljövőben a vetésterülete. Ahhoz komolyabb szemléletváltásnak kellene bekövetkeznie, hiszen utóbbi komoly hányada kerül egyrészt a hazai állattenyésztésbe, másrészt jelentős alapanyaga az ipari feldolgozásnak is. Az agronómusok a legtöbb helyen szívesen termelnék a cirkot, de gyakran az állattenyésztők idegenkednek annak felhasználásától. Vagy nem ismerik, vagy úgy gondolják, hogy nem jelent teljes értékű takarmányt a kukoricához viszonyítva – ha ez így marad, akkor elég nehéz lesz ezt a falat áttörni. Még akkor is, ha tagadhatatlan, hogy a cirok kevesebb tápanyaggal (80-100 kg nitrogénnel és 70-80 kg foszforral, illetve káliummal) beéri, így olcsóbban is termeszthető. A másik probléma, hogy kevés olyan szárító van, ahol cirkot is fogadnak, ennek hiányában több kisebb termelő találja magát szemben átvételi nehézségekkel.”

Az Isterra kereskedelmi vezetője hozzátette: természetesen a cirok sem csodanövény, az idei nagyon súlyos, tartós aszály ezt a fajt is megviselte. „Ezzel együtt van helye a ciroknak, a mostaninál sokkal nagyobb területen kellene termelni, jó kiegészítője lehetne a kukoricának” – fogalmazott a szakember.

Az agronómusok a legtöbb helyen szívesen termelnék a cirkot, de gyakran az állattenyésztők idegenkednek annak felhasználásától.

Idén sikernövény lehetett volna

A hódmezővásárhelyi Agroszemek Kft. már több mint 30 éve foglalkozik ciroknemesítéssel. Nekik is köszönhető, hogy ez a takarmánynövény nem merült feledésbe.

„Édesapám kezdett el ciroknemesítéssel foglalkozni 1980-ban, az úgynevezett „zöld futószalaghoz”, a szarvasmarhák tömegtakarmány-előállításához kapcsolódóan – bocsátotta előre Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője. – Abban az időben ebből fakadóan a silóhasznosítás volt a fontosabb. 1990-ben, a rendszerváltozással aztán édesapám önálló céget alapított, és ott folytatta a munkát a cirokkal. A hagyományt azóta is folytatjuk, így kerültünk üzleti kapcsolatba a Lideával, illetve alakítottunk ki velük szoros együttműködést. Ennek során a világ számos pontján kutattuk azokat a genetikai alapokat, amelyek jól adaptálhatók a hazai klimatikus viszonyokra. Korábban vetőmag-nemesítéssel is foglalkoztunk, ma már azonban inkább a magyarországi körülmények közé illeszkedő, immár szemes- és silócirokhibridek vetőmag-előállítását végezzük a Lidea számára itthon, hazai termőföldben, illetve a termesztésükben szakmai segítségnyújtást biztosítunk partnereink részére. Mint a szakma általában, mi is úgy gondoljuk, hogy a cirok a kitettebb területek fontos takarmánynövénye lehet, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol cirkot kellene vetni kukorica helyett. Az egymillió hektárnyi kukorica-vetésterületnek a 10 százalékát soroljuk abba a körbe, ahol az eddigi tapasztalatok alapján nem biztos, hogy a legjobb választás a tengeri.”

Feczák Gábor hozzátette: a növénytermesztők már felismerték a ciroktermesztés létjogosultságát, ennek köszönhető, hogy míg 4-5 évvel ezelőtt 9-10 000 hektárról beszéltünk a szemes cirok esetében, ez ma már 30-32 ezer hektár. Ez bővíthető még a szakemberek szerint közel 100 ezer hektárra az aszálynak jobban kitett területekkel, ahol a kukorica még jó évben sem termel nyereséget.

„Ha az idei, extrém száraz évre sikerült volna elérni már az előbb említett 100 ezer hektárt, akkor az ilyen körülmények között is reális 40-50 mázsa/hektár átlagos cirokmennyiséggel kalkulálva félmillió tonnával több takarmányalap lenne az országban – jelentette ki az ügyvezető. – Ha pedig valaki intenzívebb körülményeket is tud biztosítani a cirok számára, akkor az a 80-100 mázsát is elérheti egy hektárra vetítve.”

Ha az idei, extrém száraz évre sikerült volna elérni a 100 ezer hektár vetésterületet, akkor 40-50 mázsa/hektár cirokmennyiséggel kalkulálva félmillió tonnával több takarmányalap lenne az országban.

Nem mindenki temeti a kukoricát

„Az idei év időjárási körülményei valóban nagyon extrémek voltak. De az extremitás nem csupán a 2022-es naptári évből fakad, hanem 2021 év végén gyökerezik: az ország jelentős területén már ekkor kezdődött a csapadékhiány, és a tavaszi vetésű szántóföldi kapás növények már eleve olyan talajokban kezdtek életet, ahonnan jelentős mennyiségű csapadék hiányzott – válaszolta körkérdésünkre Sólyom János, a Corteva Agriscience vetőmag-termékmenedzsere. – Ezt tetézte a nyári hősokk a kukorica vegetatív és generatív életszakaszaiban. Ezt nem bírja a kukorica a végtelenségig. Viszont természetesen volt pár olyan hibridünk, amely kiemelkedően szerepelt még ilyen hálátlan viszonyok között is a többi hibridünkhöz képest. Ilyen volt a P9398 és P9944 Optimum® AQUAmax® minősítésű hibridünk, illetve a P9757 és P9960 vetőmagjaink, amelyek egyértelműen kiemelkedtek idén az itthon tapasztalt szárazságban. Úgy gondoljuk tehát, hogy nem szabad még temetni a kukoricát.

Így vélekedik Reng Zoltán is, a Hungrana vezérigazgatója. Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozója a Hungrana Kft. szabadegyházi gyára, ahol a tengeriből keményítő, keményítőtej, izocukor, dextróz, glükóz, etanol, illetve többféle takarmány-alapanyag készül. A cég vezetője bizakodó, mint mondta, nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a 2022-es aszályos év egyedi volt, és nem fog megismétlődni a következő évben. Ő erre készül.

„Ahhoz, hogy cirkot nagyobb volumenben termeljenek a gazdák, megfelelő feldolgozóiparra van szükség, hiszen akkor van értelme a termelésnek, ha az árut van is hová eladni – bocsátotta előre Reng Zoltán. – Azonban egy hozzánk hasonló méretű üzemet felépíteni – s egyben az általunk feldolgozott évi egymillió tonna kukoricát ugyanennyi cirokra kiváltani – nagyságrendileg nettó 250 milliárd forintba kerülne. Nem hiszem, hogy mostanában bárki ilyen mértékű pénzügyi forrást csoportosítana erre, és persze jelenleg cirok sincs egymillió tonna. Azt gondolom, először mindig a feldolgozókapacitást kell megvizsgálni, s ahhoz lehet igazítani a termelést, fordítva nem működik. Ha nincs gyár, ahol gyártási alapanyagként átvegyék a megtermelt cirkot, akkor a gazdák nagyon hamar hátat fordíthatnak ennek a növénynek. Ettől függetlenül látom a hasznát is, valamint azt is, hogy a takarmányozásban betöltött szerepe egyre nő, de a közeljövőben az előbb említett okok miatt biztosan csak korlátozottan tud elterjedni.

Reng Zoltán hozzátette: reményei szerint az idei év kivételes, ezért a gazdáknak érdemes normál évre készülni. A szakember úgy véli, továbbra is érdemes kitartani a kukorica mellett, természetesen át- vagy újragondolva, a körülményekhez, területi és klimatikus adottságokhoz igazított agrotechnológiával, a szárazságot jobban tűrő fajtákkal vagy akár az öntözés feltételeinek biztosításával. Az biztos, hogy a tudás és az innováció egyre nagyobb szerepet játszik majd a termelés sikerében – vagy sikertelenségében –, a „jó lesz az úgy is” szemlélet napja leáldozóban van – zárta mondandóját a Hungrana Kft. vezérigazgatója.

Univerzális alapanyag

Feczák Gábor kiemelte, hogy a cirok nagy előnye a toxinmentessége mellett a GMO-mentessége, ugyanis a világon a vetésterülete még nem érte el azt a nagyságrendet, hogy a GMO-s eljárások szóba jöhessenek. Ennek is köszönhetően az Agroszemek Kft. a cirok humán felhasználása érdekében is folytat kutatásokat, és ezért építettek két évvel ezelőtt egy kisüzemi malmot, amelyben kizárólag ciroklisztet állítanak elő. S kevésbé köztudott, de etanolt, illetve már whiskey-t is gyártanak cirokból.

Szerző: AgrárUnió