Ami az aratás után következik

November végén rendezett szakmai napot Kecskeméten Innováció és fejlesztések a gabonatárolás, terményszárítás és tisztítás területén címmel a témakör specialistája, a HETECH Group Zrt.

A cég újonnan épült üzemcsarnokában immár második alkalommal megrendezett szakmai napon megjelent szép számú érdeklődőt először a házigazda jogán D. Nagy Zoltán, a HETECH Group Zrt. cégvezetője köszöntötte. Mint azt előrebocsátotta, a szakmai nap keretében a cég azon innovatív fejlesztéseit mutatják be, melyekkel vonzóbbá és még inkább felhasználóbaráttá tehetik termékeiket. Majd dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, a rendezvény védnöke lépett a mikrofonhoz. Mint arra rámutatott: az elmúlt időszakban a szántóföldi növénytermesztésnek volt tíz nagyon jó éve, és a jelek azt mutatják, hogy most egy-két rossz következik. Ezért rendkívül jó időpontban hozta meg a kormány azt a döntést 2020-ban, hogy a korábbinál sokkal erősebb ágazati támogatáspolitikát vezet be, s a hazai társfinanszírozást a kötelező 15 százalék helyett 80 százalékra emeli. Ez a beruházási támogatási források megháromszorozását jelenti. Ennek szellemében írták ki már egyebek közt a terményszárítók fejlesztését célzó pályázatokat is.

Alternatív energiaforrások

Cserpes Imre, a HETECH együttműködő partnere, a Mérnök-Mátrix Zrt. képviselője tartott előadást „Komplex tervezés és projektlebonyolítás a telephelyfejlesztés sikeréért” címmel, ismertetve a lehetséges buktatókat és az ajánlott praktikákat. Majd a GATE Nonprofit Kft. részéről Kardos László mutatta be a terményszárítók alternatív energiaellátási lehetőségét. Mint elmondta: aki ilyen megoldásban gondolkodik – manapság egyébként ez nagyon aktuális –, annak az alapvetően gázüzemre készült szárítóberendezések esetében meg kell találnia a technológiához illeszkedő alternatív energiaforrást, majd azt össze kell hangolni magával a szárítóeszközzel. A HETECH-hel történő együttműködés során sikerült megoldást találniuk a szárítók biomasszával (hihetetlenül hangzik, de akár a paradicsompasszírozásból visszamaradó, nedvdús anyaggal is) történő fűtésére, s minden esetben jelentős megtakarítást értek el ezekkel a berendezésekkel. A másik lehetséges fűtőanyag a biomassza mellett a termálvíz.

A HETECH-hel történő együttműködés során sikerült megoldást találniuk a szárítók biomasszával (akár a paradicsompasszírozásból visszamaradó, nedvdús anyaggal) történő fűtésére, jelentős megtakarítással.

A továbbiakban Gerő Judit, a MAGreen Kft. kereskedelmi vezetője a szemes termények preventív védelméről beszélt, majd dr. Fenyvesi László, a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége főtitkára mutatta be a szervezetet és a hazai agrárgéppiacon betöltött szerepét. Rámutatott: 80 tagjuk közül a HETECH az egyik legjobb, leginnovatívabb.

Mindezek után a résztvevőket üzemlátogatás várta, melynek során Nagy Zoltán tervező a cég tisztítóinak fejlődéstörténetét mutatta be.

„Mint tudják, rendkívül fontos, hogy a betakarítás után a terményből a lehető legtöbb szennyezőanyagot eltávolítsuk, mert ezek a hosszú távú raktározás során nagyon komoly károkat tudnak okozni. Ez saját tervezésű magtisztító gépeinkkel a kialakított szélcsatornák révén nagyon könnyen megvalósítható – mondta Nagy Zoltán. – Berendezéseink kiszűrik a tört szemeket, amelyek a továbbiakban takarmányozásra használhatók, a beteg, kisebb fajsúlyú terményeket és a port is. A tisztítóüzemek egyre inkább teljesítményorientáltak, és egységnyi idő alatt szeretnének minél nagyobb mennyiségű takarmányt szárítani, erre is kidolgoztuk a megfelelő berendezést és technológiát.”

Hihetetlen, de igaz: termálvíz segíti a szárítást

A HETECH másik munkatársa, Dusnoki László automatizálási mérnök a terményszárítók felépítését, működését mutatta be és az újdonságnak számító termálvizes szárítás technológiájáról beszélt. Utóbbiról a szakember elmondta: a költségcsökkentés és a fosszilis energiahordozók ellátási bizonytalansága miatt alternatív energiaforrások bevonása válik szükségessé az iparágban, ezért kezdték el kidolgozni a termálvízre épülő terményszárító-technológiát. Mint arra rámutatott: hazánk gazdag termálkinccsel rendelkezik, ráadásul a mezőgazdaságban már régebb óta használják a termálvizet.

„Azt tudni kell, hogy a termálvíz például a kukorica szárításához szükséges hőértéket önmagában nem képes produkálni, de hőcserélő beépítésével repcéhez, szójához, napraforgóhoz és cirokhoz megfelelő – magyarázta. – A kukoricához be kell kapcsolni a gázégőket is, de összességében jelentős, 50-60 százalékos költségmegtakarítás érhető el a termálvízzel, ha a többi, előbb említett termények szárításához alkalmazzuk. Azt gondoljuk, ez a jövő.”

A termálvíz hőcserélő beépítésével repcéhez, szójához, napraforgóhoz és cirokhoz megfelelő, és összességében jelentős, 50-60 százalékos költségmegtakarítás érhető el.

Végezetül Csabai Viktor a szoftverfejlesztők újabb innovációját mutatta be. A HETECH új, egyedülálló mobilapplikációja segítségével az okostelefonunkról tudjuk követni a szárítás és a tárolás folyamatát, tárolni a különféle telemetriai adatokat, sőt, a szoftver képes a kinyert adatok összefésülésére, elemzések elkészítésére is.

Szerző: AgrárUnió