Patikamérlegen dől el a hatóanyagok sorsa

Amikor az Európai Unió döntéshozói újabb és újabb hatóanyagok kivonásáról határoznak, nemcsak a termelőket állítják nehéz feladat elé, hanem a növényvédőszer- és műtrágyagyártókat is. Miközben a gazdák a cégektől a kivont készítmények helyett mihamarabb hatékony és költségtakarékos megoldásokat várnak a kórokozók és kártevők ellen folytatott harcukban, egy-egy új hatóanyag kikísérletezése hosszú évekbe telik.

Az Európai Unió Parlamentje elfogadta a bizottság Green Deal javaslatát, a Zöld Megállapodást, valamint kidolgozták a „farm to fork” és a biodiverzitás-stratégiát is. Ezek fontos fenntarthatósági célokat, a biodiverzitás megőrzését, a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartását célozzák.

Veszély vagy kockázat?

Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője

„E törekvésekkel mindenki egyetért, de ha kritikával is lehet élni a dokumentumokat illetően, akkor látnunk kell, hogy a növényegészség szempontjából a növényvédőszer-felhasználás mennyiségi csökkentése több problémát is okozhat – tudtuk meg Görög Róberttől, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetőjétől. – A Farm to Fork, azaz a termelőtől a fogyasztóig stratégia a növényvédőszer-használatból eredő kockázatok 50 százalékos csökkentését írja elő 2030-ig. Ez teljesen egybevág a hatóanyag-értékelésben 2011 óta megfigyelhető gyakorlattal. A növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása nem a kockázati tényezők szakszerű értékelésén, hanem veszélyalapon történik. Sőt, némely esetben a társadalmi közhangulatnak megfelelő politikai szempontok is befolyásolják a döntéshozatalt. A veszélyalapú értékelés során azt vizsgálják, hogy az adott szer mekkora veszélyt jelenthet. A tényleges felhasználási körülményeket, a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedéseket nem vagy csak minimális mértékben veszik figyelembe, és nem hosszabbítják meg a hatóanyag engedélyét.

Különösen problémásnak tartjuk ezt a lépést Magyarországon, hiszen hazánkban több mint 3000 növényorvos aktív részvétele mellett folyik a növényvédelem, ami már önmagában komoly kockázatcsökkentő intézkedésnek tudható be véleményem szerint. Általánosságban elmondható, hogy a fenntartható, integrált növényvédelmi megoldások – melyek között számos biológiai, fizikai és agrotechnikai módszer megtalálható –, valamint a szakszerű és okszerű növényvédelem hatékony megoldást jelent a negatív környezeti hatások csökkentésére is. Itt ülünk az Európai Unióban, ahol a világ a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszere működik. Fogyasztjuk a biztonságos élelmiszereket, melyekhez – az agrártámogatásoknak és a termelőknek hála – elérhető áron jutunk hozzá. Ha az uniós agrárpolitika kiveszi a termelők kezéből az eszközöket, és közben a mezőgazdaság számára előnytelen szabad kereskedelmi megállapodásokat köt, annak meglesz a következménye. Csökken a termés mennyisége és minősége, ennek következtében a fogyasztónak áremelkedéssel kell szembenéznie. Az élelmiszer-ellátás zavartalansága érdekében egyre inkább nőni fog a „harmadik országokból” importált élelmiszerek mennyisége. A vámmentesen érkező, fenntarthatósági pluszköltségek nélkül előállított árukkal a saját uniós termékeinknek teremtünk konkurenciát, amivel az élelmiszer-biztonság is sérülhet. Emellett a nagy távolságról történő élelmiszer-szállítás környezetre gyakorolt negatív hatásával is számolnunk kell, ami viszont ellentétes az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel.”

Ha az uniós agrárpolitika kiveszi a termelők kezéből az eszközöket, és közben a mezőgazdaság számára előnytelen szabad kereskedelmi megállapodásokat köt, azzal csökken a termés mennyisége és minősége, valamint az élelmiszer-biztonság is sérülhet.

Görög Róbert hozzátette: nem titok, hogy egy új növényvédőszer-hatóanyag kifejlesztése 10-15 évig is eltart és körülbelül 250 millió euróba kerül. Azt pedig nem garantálja senki, hogy a hosszú és bürokratikus folyamat végén a hatóanyag valóban engedélyt kap. Gyakran az engedélyezési eljárás közben változnak a feltételek, és az addig ígéretesnek tűnő hatóanyagról kiderülhet, hogy az új elveknek nem felel meg.

Az Európai Unióban működik a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszere, ám a hatóanyagok kivonásával és harmadik országokból származó, ellenőrizetlen termékek beengedésével saját magunknak teremtünk veszélyes konkurenciát.

Új utakon: vegyszerek helyett természetes anyagok

„Az már most is szembetűnő, hogy az új technológiák, növényvédő szerek és alkalmazások egyre inkább a fenntarthatóság jegyében jelennek meg – folytatta a szakember. – Hatalmas, csak Európában 10 milliárd eurós nagyságrendet fordítanak tagvállalataink a kutatás-fejlesztésre, precíziós megoldásokra és olyan készítményekre, amelyek kímélik a környezetet és lehetőleg ökológiailag tiszta, biológiai alapú megoldásokat kínálnak. A Crop Life Europe, aminek a magyar Növényvédelmi Szövetség is tagja, azt hirdeti, hogy kevesebb beavatkozással, kevesebb kijuttatott növényvédő szerrel szeretnénk több eredményt elérni. A bio növényvédő szerek alapját természetes anyagok adják, ilyenek például az állati, növényi, bakteriális melléktermékek és bizonyos ásványi anyagok is. A repceolaj és a szódabikarbóna is alkalmazható biopeszticidként. Csak 2016-ban 299 biopeszticid hatóanyagot és 1401 aktív biopeszticid termékbejegyzést regisztráltak az Egyesült Államokban. Az azonban biztos, hogy ezek alkalmazásához jóval nagyobb tudásra van szükség a gazdálkodók részéről a károsító szervezetek és azok biológiája terén. Az új típusú készítmények uniós engedélyezési feltételrendszere is most van kialakulóban, most próbálják élhetővé tenni a követelményrendszert annak érdekében, hogy ezek a készítmények gyorsabban kapjanak engedélyt – persze csak abban az esetben, ha megfelelnek ugyanazon követelményeknek, mint a kémiai eredetű készítmények” – mondta.

A szövetség tagvállalatai folyamatosan fejlesztenek, óriási összegeket fektetnek innovációba, azonban a folyamatosan szigorodó, néha észszerűtlennek tűnő előírásoknak egyre nehezebb és költségesebb megfelelni. A bio növényvédő szerek engedélyezése terén tapasztalható anomáliák azt mutatják, hogy a döntéshozók a fent említett stratégiák elfogadása során nem voltak tisztában azzal, hogy az azokban foglalt céloknak milyen hatásuk lesz a mezőgazdaságra. Ha sikerül leküzdeni a kezdeti információhiányt és a bürokratikus problémákat, akkor az integrált növényvédelem (IPM) részeként alkalmazva a biopeszticidek nagymértékben csökkenthetik a hagyományos növényvédő szerek használatát, miközben a terméshozamok az eddigi szinthez közel maradhatnak.

„Tagvállalataink és szövetségünk – mint eddig is – a jövőben is a gazdálkodók oldalán állnak, mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy még a gyorsan változó és sokszor észszerűtlen uniós rendelkezések ellenére is olyan eszközöket adjunk a termelők kezébe, melyek segítségével hatékonyan és fenntarthatóan tudnak gazdálkodni” – zárta mondandóját Görög Róbert.

A Corteva Agriscience elkötelezett a fenntartható mezőgazdaság fejlesztése mellett

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy látják mindezt közvetlenül a gyártók, milyen, a változó előírásoknak is megfelelő eszközöket tudnak a gazdák kezébe adni.

Borsos László, a Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója elmondta: vállalatuk a Green Deal szellemében négy nagy területre fókuszál, s élen jár a biológiai eredetű hatóanyagok kifejlesztésében.

Borsos László, a Corteva Agriscience magyarországi ügyvezető igazgatója

„Úgy látjuk, ezek a szegmensek a legsürgetőbbek, mert együttesen a legnagyobb mértékben képesek jelentős pozitív hatást gyakorolni a vállalat által kiszolgált gazdákra, fogyasztókra, környezetre és közösségekre – bocsátotta előre Borsos László. – Ezek az innováció, a biodiverzitás, az ökológiai egyensúly és a mezőgazdasági termelékenység fenntartása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint a befogadás, a sokszínűség és az egyenlőség kultúrájának erősítése. A Corteva elkötelezett minden újonnan kifejlesztett megoldás iránt, ami megfelel a 2025-ös fenntarthatósági törekvéseknek – ez idáig hat Green Chemistry Challenge díjat nyert az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségétől. Ez több, mint ahányat bármely más mezőgazdasági gyártóvállalat elnyert. A díjat olyan vállalatoknak vagy intézményeknek ítélik oda, amelyek olyan új eljárást vagy terméket fejlesztettek ki, mely hozzájárul a közegészségügy és a környezet védelméhez. A Corteva ezt a díjat különféle inszekticid, nematicid és fungicid megoldásokért kapta. A vállalat olyan növénynemesítési technológiákat hoz a piacra, melyek javítják és felgyorsítják a fenntartható termékek fejlesztését. Új, természetes és szintetikus összetevőket, formulákat egyaránt tartalmazó innovatív hatóanyagokat és készítményeket fejleszt, biostimulánsokat, biokontroll- és feromonbiológiai termékeket kutat, hogy kielégítse a természetes eredetű termékek iránti növekvő piaci keresletet.

Olyan növénynemesítési technológiákat hozunk a piacra, melyek javítják és felgyorsítják a fenntartható termékek fejlesztését.

A vállalat AQUAmax^® kukoricahibridjei kulcsfontosságú őshonos tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek segítenek javítani a teljesítményt vízhiányos környezetben és védelmet nyújtanak a terméskiesés ellen, függetlenül az adott évszak termesztési körülményeitől. Az Inatreq™ egy természetes gombaölő hatóanyag gabonafélék számára. Optimalizált összetételének és egyenletes levélfelületi fedettségének köszönhetően alacsony felhasználási arányt és gyors biológiai lebomlást kínál, rugalmas alkalmazást, kiváló hatékonyságot biztosít, javítja a terméshozamot és hosszú távú teljesítményt nyújt a megelőző kezelésekhez. A Qalcova™ és a Jemvelva™ EPA Green Chemistry Challenge díjat elnyert hatóanyagok, melyek a természetben előforduló talajbaktériumokból lettek kifejlesztve s több mint 250 növény védelméért felelnek. A legtöbb hasznos rovar számára biztonságos módon védenek a károsító kártevőkkel szemben és jól alkalmazhatóak az integrált növényvédelmi programokban.

A Corteva a tudomány erejét használja a fenntarthatósági kihívások kezelésére, 2020-ban a vállalat kutató-fejlesztő csoportja 12 elsődleges fenntartható innovációs kritériumot határozott meg az új termékek és a termékcsaládok fejlesztésére vonatkozóan az ENSZ fenntartható fejlődési céljai alapján. Portfóliónk vetőmagokat, növényvédelmi és digitális eszközöket tartalmaz, amelyek segítenek a gazdálkodóknak a biodiverzitás támogatására irányuló erőfeszítéseikben. Az élő szervezetekből származó biológiai anyagok a hagyományos növényvédelmi megoldásokkal együtt alkalmazva elősegíthetik a talaj egészségét és optimalizálják a gazdaságok működőképességét. Emellett természetesen, a folyamatos innováció a növényvédelemben is támogatja a biodiverzitást – az újabb hatóanyagokból egyre kevesebb kell, a készítmények egyre precízebbek, egyre környezetkímélőbbek; az új digitális technológiák és precíziós eszközök segítségével a növényvédő szerek alkalmazására ott és akkor kerülhet sor, ahol és amikor arra éppen szükség van. Agronómusaink és értékesítési csapatunk tagjai naponta együttműködnek a gazdálkodókkal, hogy oktatással, eszközökkel és tanácsokkal segítsék őket a termelékenységi potenciál növelésében, miközben megőrzik a talaj biológiai sokféleségét.

A Corteva rugalmas, innovatív megközelítést alkalmaz az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tartós és hosszú távon fenntartható csökkentésének megteremtése érdekében; a németországi Eschbachban egy új, energiatakarékos, nulla károsanyag-kibocsátás elérésére tervezett kutatóközpont építése történik. A folyamatban lévő vetőmagkutatás támogatásán túl ez a bővítés lehetővé teszi a cég számára, hogy a legkorszerűbb növényvédelmi tanulmányokat végezze az európai piac számára a fenntartható megoldások érdekében, és létrehozza a rezisztenciafejlesztési kutatás központját.”

Klímabarát mezőgazdaságért dolgozik a Kwizda

A Kwizdánál úgy látják: az agráriumot napjainkban három komoly kihívás éri. Az egyik az élelmiszer-biztonság felértékelődő szempontja, a háborús helyzetben kialakuló áremelkedések, illetve a fenntarthatósági elvárások. Ezeknek megfelelni azonban csak korszerű műszaki feltételekkel, illetve a megfelelő növényvédelmi termékekkel lehet – mondta lapunknak Tora Péter, a Kwizda Agro Hungary Kft. szántóföldi üzletágának beszerzési és marketingvezetője.

Tora Péter, a Kwizda Agro Hungary Kft. szántóföldi üzletágának beszerzési és marketing vezetője

„A klímabarát mezőgazdaság kialakításában a Kwizda olyan saját és partnereitől származó készítményekkel áll a gazdák rendelkezésére, amelyek biztosítják a hatékony növényvédelem mellett a jövedelmező gazdálkodást és a fenntarthatóságot – szögezte le. – A Kwizda erős a biostimulátorok, tápanyag-utánpótlást biztosító, hatékony és fenntartható készítmények piacán. Az egyik innovációnk a Xilon, az első olyan gombaölő szer, amely a Trichoderma törzs révén biológiai alapú megoldást kínál a napraforgó- és repcekultúrák védelmére. Túl azon, hogy e készítmény jövőbeni távlatai korlátlanok – hiszen nem érintik a hatóanyag-kivonási kockázatok –, további előnye, hogy vetéstől kezdve védi a növényt a szklerotínia primer fertőzésétől, sőt kedvezően hat a talajéletre és a növények korai fejlődésére, a gyökérfejlődésre, a fotoszintézis aktivitására. Így robusztusabb, egészségesebb növény fejlődik, amely jobban bírja az abiotikus stresszhatásokat. Technológiáink a termelékenység javítását, ezáltal a jövedelmezőség növelését célozzák meg. Hosszú távú célunk új, környezetkímélő megoldások kidolgozása, biológiai termékek engedélyeztetése.

Szem előtt kell tartanunk, hogy elegendő, megfizethető, tápláló élelmiszer álljon rendelkezésre bolygónk tűrőképességének határain belül. A Kwizdának fontos az emberi egészség védelme, szeretnénk, ha az ágazat versenyképes maradna, és mindezt úgy kell elérni, hogy a végtermék toxikus anyagoktól mentes legyen. A Kwizda Agro ezért olyan új termékeket szeretne a piacra dobni, amelyek választ adnak a szántóföldi termesztés kihívásaira. Emiatt fontos, hogy a mezőgazdasági termelők elvárásaira alapozzuk a következő évek stratégiáját!”

Biológiai alapokra épülő technológiáink a termelékenység javítását, ezáltal a jövedelmezőség növelését célozzák meg.

Szerző: AgrárUnió