A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Genezis
Corteva Verben Queen

Mikotoxinok a kukoricában

Növénytermesztés - 2022.11.23

A globális felmelegedés jelentősen növelheti a mikotoxin-termelő fitopatogén gombák földrajzi (területi) elterjedését, ugyanakkor nagyon fontos a genetika, a megfelelő fajtaválasztás – írja tanulmányában Fitos-Bedő Veronika, az Agrofil-SZMI Kft. munkatársa.

Mikotoxinok a kukoricában


Emiatt számítanunk kell azoknak a kórokozóknak a megjelenésére (illetve toxintermelésére), amelyek eddig csak a trópusi éghajlaton voltak jelen (vagy csak ott termeltek toxint) a mi mérsékelt éghajlati övünkben is.

A mikotoxinokat egyes penészgombák másodlagos anyagcsere melléktermékként állítják elő. Ezek olyan, erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. A mikotoxinok a táplálékláncba bejuthatnak közvetlen szennyezésként (liszt) vagy szennyezett takarmányt fogyasztó állatoktól származó élelmiszerek (tej, tojás, hús) révén közvetve jutnak a táplálékunkba.

Az Európai Bizottság a 1881/2006/EK rendeletében szabályozza az élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagok, köztük a mikotoxinok megengedett felső határértékeit. A különböző termékcsoportokra más és más határértékek vonatkoznak. Ezeket úgy állapítják meg, hogy a nagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszerekben (pl. kenyér) sokkal alacsonyabb, míg a ritkán fogyasztott termékekben (pl. egzotikus gyümölcsök) kicsivel magasabb az elfogadható határérték. A rendelet a következő mikotoxinokra állapít meg határértékeket: aflatoxin, DON toxin, fumonizin, zearalenon, T-2, HT-2, OTA, patulin.

A takarmányokra vonatkozó fuzárium toxinok határértékeit a 2006/576/EK rendelet tartalmazza, az aflatoxin takarmányokra vonatkozó határértékeket pedig a 574/2011/EU rendelet szabályozza.

Mely növénypatogén gombafajok termelnek toxinokat a kukorica esetében?

Nem minden tünetes kukorica jelent toxint is egyben. A kórokozó a növekedési, terjedési életszakaszában gyakran még nem termel toxint. Ugyanakkor lehetséges, hogy látható tünet nélkül is találunk toxint tartalmazó szemeket.

A Fusarium fajok fertőzése gyakran a szemek cirmosodásával kezdődik, ezután alakul ki az egybefüggő fehér, vagy rózsaszín penészgyep. Ha a fertőződés még a keményítőtartalom kialakulása előtt kezdődik, akkor a szemek ráncosak, töppedtek lesznek. A csövön elkezdődő csírázás, a szemek elszíneződése már biztosan magas toxintartalmat jelent.

Az egyes penészgomba-fajok más-más körülmények között hajlamosak méreganyag termelésére. Emiatt aszályos forró nyarakon az aflatoxin, csapadékosabb nyarakon pedig a DON toxin emelkedett jelenlétére kell számítani.

Vizsgálatunk eredményei

Minden évben több kísérletet állítunk be a kukorica hibridek különböző tulajdonságainak megismerésére – írja a szakember. Az idei évben az aszály miatt a Püski melletti kísérleti területünkön különösen sok öntözésre volt szükség és felkeltette érdeklődésünket, hogy a vizsgált kukoricahibridek vajon milyen mértékben fertőződtek, illetve milyen különbségek lehetnek a 32 vizsgált hibrid között Fusarium és egyéb mikotoxin termelő gombákra való fogékonyság tekintetében. A kísérleti területünkön 4 alkalommal volt öntözés. Alkalmanként 30 milliméter mennyiséggel. Aspergillus fertőzést csak 2 hibrid esetében észleltünk. Fusarium azonban minden hibriden kisebb vagy nagyobb mértékben megjelent.

A vizsgálatban az alacsony FAO számú hibridektől kezdve a magas FAO számúakig minden nemesítőház 1 vagy több bevált, vagy új hibridje szerepelt. A hibrideket FAO számok szerint tettük sorba. Vagyis az 1. hibrid a legalacsonyabb FAO számmal rendelkezik, míg a 32. hibrid a legmagasabbal.

Vizsgáltuk a hibridek csöveinek betakarítás előtti állapotában a csövek fertőzöttségének súlyosságát, és a fertőzés gyakoriságát.

A fertőzés súlyossága a 10 vizsgált cső fertőzöttségének az átlaga.

A fertőzés gyakorisága azt mutatja meg, hogy a 10 vizsgált cső közül mennyin találtunk tünetet, mindegy, milyen mértékben. Mindkét tulajdonságot százalékosan fejeztük ki.

Vizsgáltuk továbbá, hogy a cső éréskor felfelé álló, vagy lehajlik-e; azt feltételezve, hogy a lehajló csövek kisebb eséllyel betegednek meg.

„A tapasztalatok szerint a korai érésű hibridek általánosságban kevésbé súlyosan fertőzöttek. Ugyanakkor nem jelenthető ki, hogy a késői érésű hibridek mindegyikénél nagyobb lenne a fertőzés a korai hibridekhez képest. Sőt, számos nagy FAO számú hibridnél találtunk kimondottan alacsony fertőzöttséget. Vagyis az érésidő nem tekinthető elsődleges befolyásoló tényezőnek Fusarium fajokra való fogékonyság tekintetében. Az hibrid egyéni ellenállósága/rezisztenciája a Fusarium fajokkal szemben sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a fertőzöttséget. Megállapítottuk továbbá, hogy bár a két legkorábban érő hibrid esetében a fertőzött csövek száma is nagyon alacsony volt, a későbbi érésű hibridek között szintén találunk nagyon jó ellenállóságot mutató genetikai adottságokat.

Vizsgáltuk, hogy van-e hatása az érett vagy érésben lévő cső állásának (lehajló, vagy felálló) a Fusarium fertőzésre. A 32 hibridből összesen 5 olyan volt, amelynek érett csövei rendre lefelé lógtak a szárakról. Ezek a következők voltak: 1, 7, 12, 16, 25 számú hibridek. Ezeknél a hibrideknél rendszerint alacsony volt a fertőzés gyakorisága és a fertőzés súlyossága. A 7. hibridnél azonban annak ellenére, hogy lehajló csövei voltak, viszonylag sok fertőzött csövet találtunk. Ugyanakkor a felfelé álló érett csövek nem jelentettek minden esetben nagy fertőzöttséget. Szép számmal találunk ezek között a hibridek között is nagyon jó Fusarium ellenállóságot.

Több esetben tapasztaltuk, hogy bár a csövek nagy hányada fertőzött volt, a kórokozó gomba mégsem tudta a csövek felületét jelentős mértékben kolonizálni, csak éppen a cső végi szemek 1-5 %-án okozott cirmosságot.

Ez is azt mutatja, hogy a Fusarium elleni rezisztenciát több különböző irányból is megközelíthetjük. Nagyon sokféle gén különféle módokon alakíthatja ki azokat a tulajdonságokat, amelyek a sikeres Fusarium ellenállóságot eredményezik. A nemesítők folyamatosan dolgoznak a minél ellenállóbb hibridek előállításán” – fogalmazott Fitos-Bedő Veronika.

Ugyanakkor már jelenleg is léteznek nagyon jó Fusarium rezisztenciával rendelkező hibridek. Az idei év megmutatta, hogy mennyire fontos a jó genetika. Ahol az aszály ellenére megtermett a kukorica, ott sok helyen mértek magas mikotoxin értékeket az aratás során. Ez azonban nagyon jól megelőzhető lenne megfelelő hibrid- illetve fajtaválasztással. 

Forrás: Agrofil-SZMI

Címkék: kukorica, mikotoxin, agrofil-szmi