Mi micsoda az őszi repcetáblán?

A hazai mezőgazdasági termelés fontos kultúrája az őszi káposztarepce, amelynek növényvédelme az egyik legösszetettebb kihívást jelenti a szántóföldi növénytermesztésben. Rovarkártevők és gombabetegségek sokasága károsítja a repcét, amelyek közül több már az ősz során is gondot okozhat. Lássuk, melyek ezek!

Az őszi káposztarepce a rovarkártevők által kedvelt és gyakran jelentős mértékben károsított növénykultúra. Már az őszi időszakban is számos rovarfaj okozhat gondot, azonban azt, hogy melyikkel gyűlik meg a repcetermesztők baja, az évjárat sajátosságai fogják meghatározni. Ezért is érdemes a repcetáblákat rendszeresen, egészen a komolyabb fagyok megérkezéséig rendszeresen szemlézni és szükség esetén beavatkozni.

Kártevők az őszi repcetáblán

Bolhakártevők

A repcében károsító bolhakártevők (1. kép) között több faj is megtalálható, a nagy repcebolha, valamint a keresztesek földibolhái. Ezek főként a leveleket károsítják, de nagy egyedszám esetén a növény minden föld feletti része kárt szenvedhet. Bár a legnagyobb problémát a kelési időszakban a szik- vagy néhány leveles korú állományban jelentik, hatalmas, akár tőpusztulással járó lombvesztést a későbbiekben, már méretes növények esetében is okozhatnak. Az ellenük való védekezés nehéz, mert a táblára nagy tömegben történő folyamatos betelepedésük akár többszöri beavatkozást is szükségessé tehet. Folyamatos figyelmet érdemlő, nagy kártételi potenciállal bíró kártevők.

1. kép: Nagy repcebolhák és más földibolhafajok erős kártétele a lombozaton

Repcedarázs

A repceállomány rendszeres, akár tömegesen is megjelenő kártevője a repcedarázs. A kártétel az eleinte zöldes, szürkés, majd feketés színt felvevő lárvákhoz, az álhernyókhoz (2. kép) kapcsolódik. Nagy egyedszámuknál rövid időn belül akár a növények tarrágása is bekövetkezhet, ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a repcetábla fertőzésének alakulását. Az álhernyók megtalálása és az ellenük történő védekezés viszonylag egyszerű, könnyen fellelhetők a leveleken, ahol a permetlével is könnyen elérhetők, ezért a legegyszerűbb és legolcsóbb rovarölő készítmények is elegendők a védekezéshez.

2. kép: Repcedarázs álhernyói és kártételük

Kis vagy tavaszi káposztalégy

3. kép: Kis káposztalégy nyüve és kártétele a repce gyökérzetén

Mocskospajor

A mocskospajor (4. kép) a vetési bagolylepke lárvája, amely a gyökérnyaki rész károsításával, annak esetenkénti teljes átrágásával okoz foltszerűen jelentkező tőpusztulást. A rovarölő állománykezelések, de még a vetőmag rovarölő hatóanyaggal történő csávázása sem ad érdemi védelmet a kártételével szemben. Az egyetlen védekezési lehetőség a vetés előtt adódik, amikor a repcét megelőző kultúra tarlójának ápolásával kedvezőtlen körülményeket teremtünk a kifejlett egyed táplálkozásához, majd tojásrakásához.

4. kép: Mocskospajor és az általa károsított repcenövény

Káposztamoly

Minden repcetáblán jelen lévő kártevő, amely azonban gazdasági kárt ritkán okoz. A kártétel a lárvához (5. kép) köthető, amely eleinte a levél fonáki részén hámozgat, majd fejlettebb állapotában a levéllemezt átrágva lyuggatja azt. Célzott védekezésre többnyire nincs szükség e kártevő esetében, az egyéb rovarkártevők ellen alkalmazott készítmények, amennyiben eljutnak a lárva tartózkodási helyére, a levélfonákra, kellő védelmet biztosítanak ellene.

5. kép: Káposztamoly lárvája és jellemző kártétele a repcelevélen

Káposztalepke

A káposztalepke rendszeresen előforduló, de az esetek többségében komolyabb kártétellel nem járó fertőzéssel jelentkezik a repcetáblákon. A kárt a hernyók (6. kép) okozzák, amelyek a leveleken táplálkozásuk során nagy kiterjedésű lyuk-, valamint karéjozó rágást ejtenek. Mivel többnyire a permetlé számára könnyen elérhető helyen tartózkodnak, a más rovarkártevők ellen végrehajtott rovarölő kezelések kellő mértékben gyérítik a hernyók számát.

6. kép: Káposztalepke hernyója

Gyepi hangya

7. kép: Gyepi hangyák károsítás közben a repce föld alatti részén

Gyapottok-bagolylepke

Kifejezetten alkalmi kártevője a repcének a gyapottok-bagolylepke, amely az őszi időszakban fellépő táplálékhiány miatt jelenhet meg a repcetáblákon. A kártételért a lárva (8. kép) a felelős, amely rágásával a lombozatot károsítja, akár jelentős mértékű lombfelületvesztést okozva ezzel. A kártétele főként a kora őszi időszakban jelentkezhet, amikor az egyéb rovarkártevők ellen egyébként is történnek rovarölő szeres beavatkozások, így egyedszámuk ezekkel kellő mértékben csökkenthető.

8. kép: Gyapottok-bagolylepke hernyója és kiterjedt kártétele

Kórokozók az őszi repceállományban

Fómás levélfoltosság és szárrák

A repceállományokat ősszel fertőző legfontosabb kórokozó a fómás levélfoltosság (9. kép), amelynek károkozása a következő évben jelentkezik. A leveleken megjelenő, egyértelműen beazonosítható fertőzés mellett a gyökérnyaki rész is fertőződik, amelynek tünetei azonban csupán a tavaszi időszakban jelennek meg. Azokon a repcetáblákon, amelyeken nagyobb számban találhatók az ősz során a kórokozó tünetei, érdemes a tavaszi indulásnál egy korai, gombabetegségek elleni védekezést beiktatni. Fontos, hogy a fertőzésre utaló tüneteket ne a tavaszi állományban keressük, ugyanis a megbetegedett, tüneteket mutató idősebb levelek vagy a téli időjárás hatására, vagy a növény élettani folyamatainak köszönhetően elhalnak, leszáradnak.

9. kép: Fómás levélfoltosság jellegzetes tünetei a repce levelén

Szerző: AgrárUnió