A cirok lehet a jövő kukoricája

A szemes cirok az aszályos területeken alkalmas lehet a kukorica részleges kiváltására, mivel mostohább termőhelyi adottságok mellett és száraz években is jó hozamokra képes – hangzott el azon a szakmai fórumon, ahol a cirok jövőbeni szerepéről és felhasználási lehetőségeiről esett szó. A rendezvényen részt vett dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára is.

A szeptember végi fórumon a résztvevők megismerkedhettek a Lidea Hungary Kft. cirok-fajtakínálatával is – a cég a legnagyobb ciroknemesítő vállalat Európában. Elhangzott: a cirok a kitettebb területek növénye, mely átlagosan 5-7 tonnányi termést ad hektáronként. Ahol azonban kedvezőbbek a körülmények – például Nyugat-, Délnyugat-Dunántúlon –, ott akár még a 8-10 tonna is elérhető.

A kockázatok és mellékhatások elkerülése érdekében

Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere arra emlékeztetett, hogy amikor 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is aszály sújtotta Magyarországot, a kukoricával foglalkozó termelők elkezdtek olyan takarmánynövényt keresni, mely ott is biztonságosan termelhető, ahol a kukorica már nem. A cirok ilyen, mert ahol a kukorica veszteséget termel, ott az előbbi faj nemcsak megél, hanem jövedelmet hoz. Jó a szárazság- és stressztűrése, ellenálló a betegségekkel szemben, és a kukoricához hasonló, egyes paramétereket tekintve azt meghaladó beltartalmi értékekkel rendelkezik. Rámutatott: Magyarországon jelenleg 35-40 ezer hektáron termesztenek cirokot – ezzel szemben körülbelül 100 ezer hektáron termel(né)nek kukoricát kockázatos helyeken. Ezeken a területeken a cirok lehet a jövő kukoricája – érdekes adalék, hogy idén az előbb említett 100 ezer hektáron kukorica helyett cirokot termesztettek volna, akkor most hazánkban körülbelül félmillió tonnával több takarmány lenne.

Már a vetőmag is hazai

Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője arról beszélt: több mint 30 éve foglalkoznak ciroktermesztéssel, s termeltetőként, integrátorként is jelen vannak a szegmensben. Egyik legnagyobb léptékű projektjüket Északkelet-Magyarországon indították el a Lideával közösen, egy hazai és nemzetközi víziszárnyas-termelő cégnél, amely éves szinten több mint 40 ezer tonna cirokot használ fel. Ehhez természetesen nagyon komoly szakmai munka kellett, különös tekintettel a nemesítésre, aminek eredményeként már hazánkban állíthatják elő a szemescirok-vetőmagot, sőt, elkezdődött a silócirok vetőmag-előállítása is. A következő fejlődési lehetőség a cirok humán élelmiszeripari felhasználásnak fejlesztése, mivel – többek között – gluténmentes liszt és sör is készül már belőle.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke pedig kijelentette: a magyar gazdáknak igenis el kell gondolkodniuk azon, hogy mik lehetnek az alternatívái az eddig termesztett, konvencionális növénykultúráknak, amelyeket idén a száraz és forró időszak „elintézett”. „A cirok ideális jelölt lehet, de termesztése nem egyszerű” – jelentette ki Petőházi Tamás, hozzátéve, hogy ennek a technológiáját is ugyanúgy meg kell tanulnia a gazdatársadalomnak, mint a többi növénykultúráét. Hozzátette: reméli, hogy a szemes cirok vetésterülete a mostani 3-5-szörösét is elérheti a jövőben.

A cirok ideális jelölt a konvencionális növénykultúrák kiváltására, de a termesztése nem egyszerű. A technológiáját ugyanúgy meg kell tanulnia a gazdatársadalomnak, mint a többi növénykultúráét.

Ki kell építeni a termékpályát

Dr. Feldman Zsolt arról beszélt: egyre biztosabb, hogy a magyar gazdáknak változtatniuk kell a vetésszerkezeten vagy legalábbis bevenni ezt a régi-új kultúrát, amiben sok lehetőség van. Mint rámutatott, a cirok termőterülete 2010 óta 5-6-szorosára nőtt, de az idei év után valószínűsíthető, hogy még tovább szélesedik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet rá, hogy a cirok termesztésének csak akkor van értelme, ha a gazdálkodó a folyamat végén értékesíteni tudja, a termést feldolgozzák és eljut a végfelhasználókig, az állattartókig, hiszen az alapvető cél a takarmánykukorica kiváltása.

„Ott vagyunk annak a küszöbén, és talán már át is léptük azt, hogy a cirokot lehessen ajánlani a magyar állattartók számára. A cirok ugyanis egy olyan növényi kultúra, amely a következő – minden prognózis szerint – aszályos időszakokkal terhelt években mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés számára közös nevező lehet” – szögezte le dr. Feldman Zsolt.

Szerző: AgrárUnió