Intenzív búzatermesztés a jövő kulcsa

Az idei martonvásári kalászos szakmai napot Medárd másnapján tartották. Bár a jeles napot követő napon esett némi eső, de inkább csak a táblaszemlét zavarta meg, és nem volt nagy segítség a hetek-hónapok óta csapadékhiánnyal küszködő talajnak. Minden kultúrában, így a kalászosoknál is nagyon nehéz év a 2022-es, hiszen a megnövekedett input és energia árak mellett az időjárás sem segítette a termelők munkáját. A Martonvásár határában található bemutató fajtasorok öntözés nélküli kísérleti parcellák, tehát jól mutatják, hogy az adott környezeti, időjárási viszonyok mellett mire képesek az itt nemesített gabonák. A körülményekhez képest szép állományokat, szép hosszú kalászokat kinevelő táblákat tekinthettek meg a legújabb szakmai információkra kíváncsi gazdálkodók.

Világpiaci helyzet

A kalászosok kapcsán nemcsak nemesítésről, nemcsak termesztési technológiai témákról, nemcsak növénytáplálásól és növényvédelemről kell szót ejteni, hanem a megtermelt gabonák további sorsáról is. Az idei martonvásári kalászos szakmai napon egy olyan előadás is helyet kapott, amelyben Bidló Gábor, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. termelési igazgatója a búza világpiaci helyzetét tekintette át, illetve azt, hogy ennek milyen várható hatásai lesznek a hazai malomiparra. A búzaárak további emelkedése drasztikus lisztár emelkedéssel járhat – hívta fel a figyelmet a szakember, aki azonban azt is megjegyezte, hogy nemzetközi piaci helyzet alapján várható némi árcsökkenés, de a bizonytalanság még mindig fennáll a piacon. 

Szárazságtűrés és Green Deal

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy globálisan a harmadik legmelegebb júniuson vagyunk túl, idén 0,3 fokkal volt melegebb az 1991 és 2020 közötti átlagnál. Ez a tendencia a növénynemesítőket is új kihívások elé állítja. A biotikus stressz-tényezők, azaz a kártevők, kórokozók mellett az abiotikus faktorok, így az alacsony vagy magas hőmérséklet, a víz hiánya vagy bősége is súlyos termésveszteséget okozhatnak. Ezért fontos feladat, hogy nemesítéssel ne csak a kalászosok betegségrezisztenciáját, de például a tél- és fagyállóságát, hő- és szárazságtűrését is javítsák. Martonvásár köztudottan évtizedek óta folytat ilyen kutatásokat, nemesítéseket. Az aktuális eredményekről ezúttal is az ATK MGI tudományos osztályvezetője, Mikó Péter tájékoztatta a szakmai nap résztvevőit. A klímaváltozás miatt a nemesítés egyik vezérfonala a búza szárazságtűsének javítása, de a fajta-előállításra vonatkozó céljaik meghatározásakor döntő tényező a termesztéstechnológia, másrészt a fajtaválasztás is. „Ugyanakkor ha a gazdaságosságot, a piacképességet is nézzük, akkor olyan fajtákat kell produkálni, amelyek termőképessége jobb a mostaniakénál” – jegyezte meg Mikó Péter.

Az Európai Unió által meghirdetett Zöld Megállapodás – amely szerint a műtrágyahasználatot 20, a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal kellene mérsékelni a köztermesztésben - a gabona nemesítőknek is újabb feladatot ad, hiszen egyrészt olyan fajták kell előállítani, amelyeknek minden eddiginél jobb a tápanyag-hasznosító képessége és a betegség-ellenálló képessége, illetve amelyek kevesebb műtrágyával és vegyszerrel nagyobb termést tudnak adni.

Új cél a termőképesség javítása

A nemesítési irányvonalaknál így hangsúlyosabb szerepet kap most a termőképesség javítása, és felértékelődtek a jobb ellenálló és tápanyag-hasznosító képességű fajták a köztermesztésben.

Az input anyagok és a termények árának emelkedése mellett a növénytermesztés eredményességének kulcsa az intenzitás növelése. Pógyor Zsolt, az ELITMAG Kft. vetőmag szaktanácsadója előadásában azt magyarázta el a hallgatóságnak, hogy miért az intenzív búzatermesztés a jövő kulcsa, és hogyan növelhető az intenzitás. „Ha a rendelkezésre álló információink alapján a legjobb technológiát állítjuk össze, akkor tudjuk a leghatékonyabban növelni az intenzitásunkat. Tehát egy check-lista mentén a termesztési technológiánk lépéseit a tervezés időszakában végig kell gondolnunk lépésről lépésre, így kialakítva a saját termőhelyünkre, a mi körülményeinknek és céljainknak legmegfelelőbb tervet” – mondja. A szaktanácsadó szerin nagyon fontos, hogy amennyire lehet, tényekből és adatokból kiindulva végezzük a tervezést, ezzel nemcsak a technológiánk lesz jobb, de a precíziós gazdálkodás alapjait is megteremtjük.

„Okos fajta”

Ennek az összetett feladatnak a támogatására alakították ki az „okos fajta” koncepciót a Marton Genetics-nél, amellyel segíteni szeretnék a gazdálkodóknak, hogy a MG fajták alkalmazásával a legtöbb eredményt hozzák ki földjükből. „Arra biztatjuk a termelő partnereinket, hogy tervezzenek, számoljanak, és tények, adatok alapján hozzanak döntéseket, illetve fejlesszék a technológiájukat, nemcsak a gépegységeket, hanem a termesztési megoldásokat is ” – mondja a szaktanácsadó. Pógyor Zsolt szerint ugyanis ma már nem lehet kisebb régiók esetében sem egységes ajánlásokat adni, hiszen idén több olyan esetet is tapasztalt, amikor 5-6 km-en belül is igen eltérő agrár-ökológiai viszonyok között kellett gazdálkodniuk a szántóföldön a növénytermesztőknek.

Ennek érdekében 15 pontban gyűjtötték össze a technológiai javaslataikat, amit az új katalógus hátoldalán vagy a cég weboldalán is elérnek a gazdák, elletve egy applikáció is segíti már a tájékozódást.

Fókuszban az intenzív fajták

Míg korábban azt tanácsolták a gazdáknak, hogy a csúcs helyett az optimális termésre hajtsanak, az elmúlt hónapok történései, a tény, hogy a piaci terményárak kilőttek, új motivációt adtak: minél nagyobb termésre kell törekedni, minden egyes tonnát ki kell préselni az adott területből, és ehhez kell igazítani az input anyagok  adagolását is. Az a tény, hogy a terményárak háromszorosára nőttek, új szemléletet hozott, és előtérbe kerültek az intenzív fajták a búzában is. Ilyen pl. az Mv Nádor, az Mv Ménrót vagy az Mv Nemere. Ezek nagy termésre képesek, de igénylik a megfelelő mennyiségű és minőségű inputanyagot.

Az  Mv Nádor hazánk legkedveltebb őszi búzafajtája, a vetőmag szaporító területek 22%-án ezt vetik. A termőképesség és a minőség kiváló kombinációja, korai érésű, kifejezetten alacsony, bőtermő malmi búza. Intenzív termesztésre ajánlott, azaz az átlagosnál magasabb szintű tápanyagellátást igényli. Időjárástól függően két-három gombaölő szeres kezelés javasolt a rekordtermés elérése érdekében. Meghálálja a lombtrágyák és termésnövelő készítmények alkalmazását. Javasolt műtrágyamennyisége 150-200 kg/ha nitrogén-hatóanyag.

A középkorai érésű Mv Ménrót malmi búza termésben és minőségben is meghálálja a bő tápanyagellátást. Kedvező körülmények között 10 t/ha feletti termésre is képes.  A csúcstermés eléréséhez a műtrágya kijuttatását célszerű folyékony fejtrágyázással kombinálni. Levéltrágya, valamint biostimulátoros kezelés alkalmazása is az előbbi célt szolgálja. Okszerű növényvédelmet igényel: célszerű egy lombvédelem betervezése.

Hasonlóan nagy sikerre számítanak az MV Seusóval is, ami tavaly 11 tonnát meghaladó hektáronkénti termést adott, ráadásul nemcsak a legjobb termőhelyeken, hanem a gyengébbeken is. Ez egy új, bőtermő, korai malmi búza. Az állami fajtakísérletben átlagosan 8,14 t/ha-t termett, ami 9,0 %-kal haladta meg a standardok átlagát. Kedvező agronómiai tulajdonságai, intenzív tápanyag-hasznosító képessége gyorsan a legnépszerűbb búzafajták közé emelheti.

Biztató vetőmag kilátások

Pógyor Zsolttól megtudtuk azt is, hogy az aratási adatok bizakodásra adnak okot, a termeltetés a tervek szerint halad, és lesz megfelelő mennyiségű vetőmag. Elmondta azt is, hogy már most, az árak ismerete nélkül is aktív a gazdák érdeklődése, és sokan kötik le az őszi vetéshez a vetőmagot. Balla Zoltán, a Marton Genetics kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője a helyszínen nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak érdemes minőségi vetőmagot vásárolniuk, ne ezen spóroljanak, mert azzal a 2023-as év termését teszik kockára.

A háromszorosára emelkedett terményárak mellett ez valóban felelőtlenség lenne.