A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Verben Queen
Genezis

Visszatekintés, avagy növényvédelmi kihívások 2021 – Napraforgó

Növénytermesztés - 2022.05.14

A napraforgó a szántóföldi növénytermesztés fontos faja, és a jelentősége az egyre szárazabbá váló éghajlati körülményeink közepette tovább növekszik. Visszagondolva az előző termesztési szezonjára megállapíthatjuk, hogy bár a legtöbb problémát az időjárási körülmények okozták, a növényvédelme területén is történtek meglepő fejlemények.

Visszatekintés, avagy növényvédelmi kihívások 2021 – Napraforgó


Stresszhatások, hideg és meleg 

A növényvédelmi kérdések előtt érdemes megemlítenünk az időjárási körülmények által okozott stresszhatásokat, amelyek befolyásolták a terméseredményt. Az elmúlt év májusa szokatlanul hűvösnek és csapadékosnak bizonyult, ennek hatása alól nem vonhatta ki magát a napraforgó sem. A hónap legnagyobb részében a sokéves átlag alatti hőmérsékleti értékeket mérhettünk, hogy azután azok rövid idő alatt – június közepétől – magasan az átlag fölé ugorjanak. Bár a napraforgó kifejezetten strapabíró növény, ezekre a jelenségekre az állományok reagáltak, feltűnő volt, hogy a növények lombozata kisebb volt a megszokottnál, nem borította be a sorközöket (1. kép), ami hatással volt a későbbi gyomosodásra is.

1. kep 081 min

1. A szokásosnál kisebb lombozat nem borította be a sorközöket

Kedvezőtlen időjárási hatások a későbbiekben is érték a napraforgókat, a magas hőmérséklet mellett a csapadékhiány okozott problémát. Annak ellenére, hogy a napraforgó kiterjedt gyökérzetével jól hasznosítja a talaj vízkészletét, az állományok július második felére helyenként már mutatták a vízhiány tüneteit, a levélzetük leszáradt, a növények „felsültek” (2. kép).

2. kep 368 min

2. Vízhiány tünetei, leszáradó levelek

Az időjárás okozta stresszhatások alól a mégoly strapabíró napraforgó sem tudta kivonni magát.

Gombabetegségek

Az időjárási viszonyok hektikus alakulása a gombabetegségek megjelenését is befolyásolta. A hűvös és csapadékos májusi régen nem látott mértékű peronoszpórafertőzést (3. kép) okozott.

3. kep 083 min

3. Napraforgó-peronoszpóra jellegzetes tünetei

Míg ez a megbetegedés más évjáratokban megmarad észlelési szinten, addig tavaly a fertőzése helyenként gazdasági kárt okozott. A nyári száraz és forró körülmények a későbbiekben azokat a kórokozókat segítették, amelyek kifejezetten ezeket a viszonyokat kedvelik. Ezek egyike a rizópuszos tányérrothadás (4. kép), amely első látásra hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a szürkepenészes megbetegedés, azonban a fertőzött növények beteg részein megjelenő jellegzetes, habos váladék lehetővé teszi a biztos beazonosítását.

4. kep 005 min

4. Rizópuszos tányérrothadás tünetei

A forróságot kedvelő kórokozó a hamuszürke szárkorhadás is, amely a fertőzött területeken először foltokban megjelenő hervadásos tünetekkel jelentkezik, amit a teljes állomány gyors leszáradása követhet (5. kép). Az előző évben mindkét kórokozó erős fertőzéssel jelentkezett.

5. kep 046 min

5. Hamuszürke szárkorhadás fertőzését mutató növények

Gyomosodás

Visszagondolva az elmúlt évre sokunknak juthat eszébe a tavaszi időszakban tömegesen megjelenő gyomnövények látványa a napraforgótáblákon. Ezek nagyon gyakran a fehér libatop egyedei voltak, de a bojtorján szerbtövis (6. kép) is hatalmas tömegben mutatkozott. A szezon későbbi szakaszában –szokás szerint – a parlagfű okozott problémát. Mivel a napraforgó lombképzése a sorozatos stresszhatások miatt elmaradt a megszokottól, nem alakultak ki zárt állományok, ezért nem érvényesülhetett a kultúrnövény gyomelnyomó hatása. Ez is okozhatta, hogy a parlagfű nagy területen, nagy tömegben volt képes megjelenni.

6. kep 016 min

6. Tömeges szerbtöviskelés

Rovarkártevők

Régről ismert a szántóföldi növénytermesztésben érdekeltek körében, hogy ha egy évjárat száraz, az „rovaros” lesz, azaz a rovarkártevőkkel lesz több probléma. Az előző évi napraforgószezon tovább erősítette ezt az érzést, ugyanis hozott meglepetéseket ezen a területen. Ezek egyike az az erőteljes atkakártétel, ami egyes táblákon megfigyelhető volt. Már évek óta érzékelhető, hogy a meleg és száraz viszonyokat kedvelő kétfoltos takácsatka egyre gyakrabban jelenik meg tüneti szinten a napraforgó-állományokban, ami a termésben mérhető módon többnyire nem jelentkezik. Azonban az a tömeges levélszáradás (7. kép), amely tavaly a kártétele nyomán helyenként mutatkozott, minden bizonnyal hatással volt a betakarított termés mennyiségére.

7. kep 286 min

7. Atkakártétel miatt leszáradó lombozat

Ennél lényegesen kisebb jelentőségű volt a másik meglepő kártétel, amelyet a kifejlett kukoricabogarak okoztak a napraforgó virágzatán. Tömegesen települtek át a kukoricásokból a szomszédos napraforgótáblákra, ahol a virágszirmokat helyenként teljesen elpusztították (8. kép). Ennek a termésre közvetlen hatása ugyan nem volt, azonban meglepő és ijesztő volt szembesülni a pusztításukkal.

8. kep 244 min

8. Kukoricabogarak erős kártétele a virágzó tányéron

Alig okoztak problémát a talajlakó kártevők, a nyári aszály pedig a gombabetegségeket szorította vissza.

Vadkár

Nem mehetünk el említés nélkül a vadak által okozott problémák mellett, ugyanis az ország fő napraforgó-termesztő régióiban a mezei nyulak kártétele egyes években kiugró veszteséget képes előidézni az állományokban. Az előző év szerencsére másképpen alakult, ezért, bár a kártétellel szinte minden egyes táblán találkozhattak a gazdálkodók, jellemzően a megszokottnál kisebb kár esett.

Ami elmaradt

A 2021-ben tapasztalható évjárati hatások miatt tavaly elmaradt néhány, egyébként szinte minden évben megjelenő növényvédelmi probléma, amelyek egyébként súlyos károkat okoznak a napraforgó-állományokban.

Alig károsítottak például a talajlakó kártevők (drótférgek, cserebogárpajorok) és a fiatalkori kártevők (kukoricabarkó). A napraforgó kelésekor tapasztalt hűvösebb időjárás az aktivitásukat olyan mértékben csökkentette, hogy csak egészen elenyésző károkat okoztak.

A nyári forróság és csapadékhiány a gombabetegségeket tizedelte meg, fehérpenésszel és szürke-penésszel fertőzött növényeket alig lehetett találni. A majdnem minden évben megjelenő szárfolt-betegségeket (alternáriás levél- és szárfoltosság, fómás szárfoltosság) is csak elvétve láthattunk a napraforgó-állományokban az országban, a veszélyes diaportés megbetegedéssel pedig egyáltalán nem találkozhattunk.

Összességében elmondható, hogy bár nem minden alakult úgy a tavalyi évben, ahogy azt remélték, növényvédelmi szempontból túlzottan nagy kihívások elé az évjárat nem állította a napraforgó-termesztőket.

A felvásárlási árak alakulása pedig végül a legjövedelmezőbb növénnyé tette ezt a növénykultúrát.



 

Szerző: AgrárUnió

Címkék: növénytermesztés, napraforgó, növényvédelem