Kiválthatók-e a műtrágyák? – Szakemberek beszéltek az alternatív tápanyag-gazdálkodási lehetőségekről

A beszélgetést dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője vezette 2022. január 26-án az AGROmash­EXPO-n. A résztvevők a témában elismert szakemberek voltak: Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága igazgatója, dr. Juhos Katalin adjunktus, a MATE Agrárkörnyezettani Tanszékének talajtani szakmérnöke, Allacherné Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója és Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője.

Gazdasági-politikai okok és következmények

Mi a helyzet az egyre dráguló műtrágyapiacon, hogyan hat ez a növénytermesztésre?

Petőházi Tamás: Négy-öt évvel ezelőtt a nyersanyagárak és a kamatok szintje nagyot esett, ám a Coviddal minden nyersanyag és energiahordozó ára emelkedni kezdett a világpiacon, ami még most is tart. Ennek egyik oka, hogy hazánkban az elmúlt években megváltozott a műtrágya-felhasználás. Az évi 1,6-1,8 millió tonna műtrágya felvásárlása korábban a négy negyedévben egyenlő arányban oszlott el, ez az elmúlt két évben az első negyedévre koncentrálódott (35-45%). A másik fontos tényező a németországi energiapolitika. Nincs atomerőművük, a szénerőműveiket bezárják, egyedül a földgáz maradt mint tartalék energiaforrás. Mindenképp szót érdemel, hogy Kutina gyára egy földrengés következtében több hónapra leállt, és december elején az Agro Mures Marosvásárhely melletti műtrágyagyára is beszüntette működését. További zavart okoz a piacon az ukrán műtrágyagyárak oroszországi földgázzal való ellátottsága. Mindenki próbálja a lakossági igényeket kielégíteni és 
az ipari felhasználókat korlátozni. A nagyon komoly földgázhiány miatt viszont az ipari felhasználók közül aki teheti, nem gyárt műtrágyát.

Milyen célkitűzéseket fogalmaz meg a Green Deal a műtrágya-kijuttatás csökkentését illetően? 

Jordán László: A Green Deal (Zöld Megállapodás) célja, hogy Európa klímasemlegessé váljon 2050-re, és a környezeti terhelést a legkisebb szintre szorítsa vissza. 
A növényvédelmet, talajvédelmet és tápanyag-gazdálkodást a Termőföldtől az asztalig stratégia érinti, melyet 2030-ig kell teljesítenünk. A növényvédőszer-felhasználást 50%-kal kell csökkenteni, és elvárás az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának 25%-ra növelése. Magyarország jelenleg 6%-nál tart. Harmadik cél a műtrágya-felhasználás 20%-os csökkentése. Fel kell készülnünk arra, hogy ha a műtrágyázás lehetősége akár az árak, akár a jogszabályi-korlátozások miatt beszűkül, akkor legyen más eszköz, amihez nyúlhatunk.

Szerves és baktériumtrágyák hatása

Hogyan tudjuk a műtrágya-felhasználást csökkenteni? 
A szerves trágya megoldás lehet-e, és az ökológiai gazdálkodásban műtrágya hiányában milyen tápanyagpótlási lehetőségek vannak?

Allacherné Szépkuthy Katalin: A szerves trágya valóban ideális lenne tápanyag-utánpótlásra. Sajnos az állatállomány csökkenése miatt egyre kisebb mennyiség áll rendelkezésre.

Az ökológiai gazdálkodás alapelve, hogy a növényeket a talaj ökoszisztémáján keresztül kell táplálni. Ez azt jelenti, hogy a talaj termékenységét, tápanyag-szolgáltató képességét pillangós virágú növényeket is tartalmazó vetésforgóval, zöldtrágyanövények termesztésével, növényi vagy állati eredetű szerves anyagok lehetőleg komposztált formában történő visszajuttatásával kell biztosítani. Ezenkívül használhatók különböző granulált, pelletált, fermentált szerves trágyák, amelyeket sokszor egyéb – az ökorendelet szerint használható – tápanyagokkal egészítenek ki. Az ökológiai termelők után a nitrogénműtrágya-árak elszabadulása miatt a nem ökológiai termelők is ezekhez a tápanyagforrásokhoz fordultak. Ösztönöznénk is minden gazdálkodót a pillangósok, zöldtrágyák, talajtakaró növények termesztésében rejlő lehetőségek kihasználására, mert ezekkel a termőtalaj minőségéért aktívan tehetnek.

Miért alkalmas a baktériumtrágya (baktériumos talajoltó technológia) a műtrágya-hasznosulás javítására, illetve részbeni pótlására?

Dr. Juhos Katalin: A talajokban megtalálható összes tartalék tápelem mennyisége többtonnányit tesz ki hektáronként. A természetes ökoszisztémák ezt messzemenőkig ki tudják használni a talajban élő élőlények komplex táplálékláncának közreműködésével. Az eredeti talajbiológiai aktivitást ugyan baktériumkészítményekkel önmagában nem tudjuk visszaépíteni, de adott esetben számottevően növelhetjük velük a műtrágyák hasznosulását, illetve csökkenthetjük a műtrágyaigényeket.

A Nébih és a Magyar Talajvédelmi Szövetség már fél évtizede végez közös kisparcellás vizsgálatokat talajoltó baktérium­készítményekkel. Mik az eredmények?

Jordán László: 2016 óta folynak közös tartamkísérletek a Nébih és a szövetség között. A kezdeti cél az volt, hogy független vizsgálatokon keresztül kézzelfogható eredményeket vigyünk a gazdák elé a baktériumkészítmények hatásáról a kezeletlen kontrollhoz képest (csak alapműtrágyázás) vagy a pozitív kontrollhoz képest (alapműtrágya plusz 50 kg többlet-nitrogénműtrágya). A kísérletek több növénnyel zajlottak (gabonafélék és pillangósok), azonos területen. A legutóbbi tartamkísérletet őszi búzán végezték, négy talajoltóanyag-gyártó vett részt benne saját készítményeivel, név nélkül. A termés mennyiségére pozitív hatással vannak a készítmények, és sok esetben minőségi javulást is el lehet érni. Az eredményeket látva a kísérleteket folytatni, a vizsgált paramétereket szélesíteni kell, valamint bemutatókat szervezni a gazdáknak. Beszélni kell arról is, hogy mit tudunk kezdeni a tarlómaradványokkal. A cellulózbontó készítmények szárbontó hatása abban is segít, hogy a maradványokon maradt kártevők, kórokozók, gombák ne tudjanak áttelelni, így kevesebb növényvédő szer felhasználására lesz szükség.

A számokat látva azonban senki ne gondolja, ha egyszer kijuttat egy baktériumkészítményt, akkor azonnal 10-12%-kal több termést fog betakarítani. Megfelelő technológiával lehet mérhető eredményt elérni, mind mennyiségben, mind minőségben. Ami vitathatatlan, hogy a mikrobiológiai készítmények előtt óriási jövő van.

Milyen szemlélet szükséges a hatékony növénytermesztés megvalósításához?

Vajda Péter: A szármaradványok baktériumkészítményekkel való elbontása révén nagy mennyiségű tápanyag képes feltáródni. Ezt a rejtett kincset érdemes felhasználni a jelenlegi krízishelyzetben. A titok abban rejlik, hogy finomra hangoljuk a termelést és hatékonyabbá tegyük a kijuttatott tápanyagok felvehetőségét a növények számára. Nemcsak a termés maximalizálására, hanem a költségek optimalizálására is törekedni kell.

Lehet-e a pótolni a műtrágya egy részét különböző technológiai megoldásokkal?

Petőházi Tamás: A talajt komplexen kell kezelni. Ha a talaj tápanyag-ellátottsága rendben van, a kialakult műtrágya­krízisben idén a kis adagú fejtrágyázás egy-két menetben nem okozhat problémát.

Vajda Péter: Az alternatív lehetőségekre nyitottnak kell lenni. A jelenlegi magas inputanyag-árak mellett nem tudni, hogy ősszel milyen terményárak lesznek, megtérül-e a befektetett pénz. A növénytermesztésben el kell végezni a finomhangolásokat, amibe a mikrobiológiai készítmények (baktériumok, gombák), talaj- és növénykondicionálók is beleférnek.

Jordán László: A szaktanácsadók és szakirányítók segítségét igénybe kell venni és együttműködéssel a legmagasabb szakmai színvonalon kell a gazdálkodást végezni. Sok okos technikai megoldás is rendelkezésre áll a mai világban. A legfontosabb tehát az együttműködés és a tanulás!

Dr. Juhos Katalin: A talaj-táplálékhálót újjá kell építeni, amihez a talaj szerkezetét és kémiai tulajdonságait kell helyre rakni. 


Allacherné Szépkuthy Katalin: A talajra élő szervezetként tekintsünk, és ennek megfelelően gondozzuk, tápláljuk és vigyázzunk rá.

Szerző: AgrárUnió