TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.258,64 Ft (tonna)

Napraforgómag: 213.612,14 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.490,66 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 65.699,26 Ft (tonna)

Repcemag: 183.793,91 Ft (tonna)

Full-fat szója: 208.881,00 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 354,98000

USD: 304,86000

CHF: 387,81000

GBP: 410,46000

Hirdetés

Gabonatermesztők, hengerre!

Növénytermesztés - 2022.02.27

Lassan beköszönt a tavasz, megkezdődtek, mert megkezdődhettek a munkák a földeken. Sajnos a tél kifejezetten száraz volt, alig pár tíz milliméter csapadék hullott az elmúlt hónapokban, így nem lehet beszélni a munkálatokat akadályozó, a talajok által betárolt nagyobb mennyiségű téli csapadékról.

A szántások szárazak, a fagyok szépen megdolgozták őket, megomlottak, így az ország számos részén zárják már azokat a gazdálkodók, igyekezve megőrizni a még meglévő talajnedvességet.

Azonban ilyen feladatuk a gabonatermesztőknek is van, óvniuk, őrizniük kell a gabonatáblák talajában lévő nedvességet. De, mit lehet tenni ilyenkor e cél érdekében?

Nagy segítséget jelenthet ilyenkor a vetések hengerezése, amely során a talaj felső, jelenleg már poros felső rétege letömörödik, ezáltal csökken a nedvesség kipárolgásból eredő vesztesége. De, a műveletnek további előnyei is vannak.

A tél végén, a tavaszi vegetációs időszak elején történik az első nagyobb adagú nitrogénműtrágya kijuttatása a kalászosokban. Ez az esetek nagy részében granulált formában történik. A kiszórt szemcsék oldódásához kellő talajnedvességre, a kioldódó tápelem gyökérzónába kerüléséhez megfelelő mennyiségű csapadékra van szükség. Ha ez nem áll rendelkezésre, a műtrágya nem hasznosul kellőképpen, sőt, párolgásból fakadó veszteséget szenved el, ami miatt a jelenleg igen költséges tápanyagpótlás nem éri el célját. Amennyiben a hengerezést a granulált műtrágya kiszórását követően végezzük el, a művelet minimális keverőhatása segít annak talajba kerülésében, ezért csökken a veszteség, valamint ilyen módon nyerhető némi idő a csapadék megérkezéséig. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a hengerezés sérüléseket okoz a növény lombozatán, ezért, ha folyékony nitrogénműtrágyával oldanánk meg a tavaszi fejtrágyázást, a fokozott perzselésveszély elkerülése érdekében iktassunk be legalább egy hetet a két munkaművelet közé!

A hengerezésnek azonban vannak még további kedvező hatásai is, amiért az idei évben különösen érdemes megfontolni a művelet elvégzését. Az elmúlt év őszén a csapadék az ország jelentős területén csak késve érkezett meg, a mennyisége sem volt elegendő, ezért az őszi vetések csak későn keltek, a télbe többnyire kifejezetten fejletlen állapotban mentek. Ez látszik jelenleg is az állományokon, sok területen fejletlenek, a bokrosodás a szokásosnál jelentősen kisebb mértékű, miközben ez közvetlen hatással van az egyik legfontosabb termésösszetevőre, a négyzetméterenkénti kalászszámra. Ezért a gabonatermesztőknek mindent el kell követniük, hogy elősegítsék a bokrosodást, valamint azt, hogy minél több kalászt hozó hajtást neveljen meg a növény. Erre egyes, állománypermetezéssel kijuttatott, lombozaton keresztül ható készítmények alkalmasak lehetnek, a kiegyensúlyozott tápanyagellátás is segíthet, azonban ebben a helyzetben a tavaszi „bokrosító” hengerezést is érdemes elvégezni. A művelet során a növényt érő sérülések stresszhatásként jelentkeznek, amelynek következménye fokozott gyökér- és hajtásnövekedés lesz. A tavaszi hengerezés régről ismert technika a termés növelésére, amely akár több mázsányi hozamnövekedést is eredményezhet.

A fent leírtakból is látható, hogy a hengerezésnek sok előnye van, azonban mindehhez még egy újabb is társul. A jelenlegi látható időjárási előrejelzések nem zárják ki, hogy visszatérnek a reggeli fagyok, amelyek az ország egyes tájain akár erősek is lehetnek. Bár a talajaink nedvességtartalma alacsony, egyes, főként kötött talajú területeken a reggeli fagyok, majd a gyors felmelegedés, a magasabb nappali léghőmérséklet ciklikus hatására előfordulhat a felfagyás jelensége. Ennek során a gyengébben fejlett állományokban a növények gyökérzete és a talaj közötti kapcsolat gyengül, a növények szinte kiemelkednek a talajból, a gyökerek gyakran elszakadnak. A hengerezés ezt a problémát is megoldja, ugyanis az érintett területeken a növényeket „visszanyomja” a talajba, a tömörítő hatás miatt javuló gyökér-talaj kapcsolat miatt a víz- és tápanyagfelvétel normalizálódik.

Látható, hogy a tavaszi hengerezésnek számtalan előnye van, amelyeket ebben az évjáratban különösen érdemes lehet kihasználniuk a gabonatermesztőknek.

Szerző: AgrárUnió

Címkék: gabonatermesztés, gabona, hengerezés

Népszerű hírek