A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Verben Queen
Genezis

Tápanyagpótlás a szántóföldön – A talajt nem a gazda szeme, hanem a tápelemek hizlalják kövérre

Növénytermesztés - 2022.02.10

Magyarországon a szántóterület 4,3 millió hektár, folyamatosan csökkenő tendenciát mutatva. Talajaink rendkívül változatosak, és ezzel együtt változatos a hő- és vízgazdálkodásuk, a termékenységük, a tápanyag-dinamizmusuk (szolgáltatóképességük stb.). Talajaink termékenységét meg kell őrizni, és ha lehet, tovább kell növelni.

Tápanyagpótlás a szántóföldön – A talajt nem a gazda szeme, hanem a tápelemek hizlalják kövérre


Szántóföldjeink 16%-a jó minőségű csernozjom talaj, melynek a hő- és vízgazdálkodása is kedvező. Barna erdőtalaj 34,5%-a, de ennek csak egy része kedvező csernozjomdinamikájú talaj, réti és öntéstalaj 18%-a, homoktalaj 9%-a, szikes talaj 9%-a, 13,5% egyéb.

A Liebig-féle elv a bázis

A termékenység megőrzéséhez ismerni kell a tápanyagmérleg elvét és alkalmazását, ami nem más, mint a Liebig-féle elv. Azaz annyi tápanyagot kell kijuttatnunk a talajba, amennyit onnan a terméssel kivonunk. Hiszen közismert, hogy a termés nagyságát mindig a minimumban lévő elem (makro-, mezo-, mikroelem stb.) határozza meg. A tápanyagmérleg Magyarországon szélsőségesen alakult, aminek természetesen okai voltak (1. táblázat).

tabl1

A kiegyensúlyozatlan tápanyag-gazdálkodás következtében fellépő tápanyaghiányt egy ideig pótolja a talajok természetes termékenysége, de ez csak rövid távon működik. A tápanyag-visszapótlás intenzitása napjainkban csak 60% körül van.

Magyarország az 1970-es évektől fejlesztette nagymértékben a mezőgazdaságát, ezen belül a szántóföldi növénytermesztést. Korszerű műszaki-technikai eszközöket hoztak be külföldről, világszínvonalú erő- és munkagépeket, korszerű fajtákat/hibrideket, növelték az NPK műtrágya előállítását és felhasználását, korszerűsödött az agrotechnika és jelentősen nőtt a szakértelem.

Az 1970-es években 1492 ezer tonna, területegységre vetítve 278 kg/ha NPK műtrágya-hatóanyagot használtunk fel, ami 1991-től jelentősen visszaesett (1. ábra).

graf1

Napjainkban az egy hektárra felhasznált NPK műtrágya-hatóanyag 140 kg/ha körül alakul, ami fele az 1970–80-as években felhasznált mennyiségnek. A két szélsőséget Kína (450 kg/ha) és Románia (50 kg/ha) képviseli.

A műtrágya-felhasználásunkat tovább csökkentheti, hogy Magyarországon a műtrágyaárak az egekbe szöktek. Ez nemzetkockázati tényezővé vált, és kormányzati beavatkozást igényel.

Közismert a növények 100 kg fő- és melléktermékre igényelt NPK tápanyagigénye (2. táblázat), ami fontos a harmonikus tápanyagellátás érdekében, de természetesen a növények tápanyagellátásában a talajok természetes termékenysége, tápanyagtartalma is jelentős. Természetesen van, amikor a nitrogénadagot a minőségi kérdések vagy a betegségre fogékonyság csökkentése érdekében mérsékeljük.

tabl2

Rendkívül fontos a talaj tápanyagtartalmának, az adott fajta/hibrid igényének és természetes intenzitásának megfelelő, harmonikus tápanyag-visszapótlás. A kijuttatott tápanyagok mennyiségének megállapításánál figyelembe kell venni a vízellátottság mértékét is, mivel az a hatékonyságot a legnagyobb mértékben befolyásoló tényező.

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletben (Haj­dú­bö­ször­mény) a 19 évig foszfor nélkül, csak N 100, K2O 100 kg/ha hatóanyaggal kezelt parcellákhoz viszonyítva az N 100, P2O5 100, K2O 100 kg/ha hatóanyaggal kezelt parcellák búzaállománya között szemmel is látható a különbség (1. kép). Mind a két parcellában a kijuttatott csíraszám 5 millió/ha volt, de a közel két évtizedes P2O5-utánpótlásban nem részesült parcellákon az állomány kiritkult és helyén a gyomnövények jelentek meg.

1kepb    1kep

1. kép: A harmonikus NPK-tápanyagellátás hatása a búzaállományra

Miből mennyit és hogyan?

Az NPK kedvező és kedvezőtlen hatásaiból megállapítható (3. táblázat), hogy a nitrogénellátással kell a legkörültekintőbben eljárni. A nitrogén valójában egyéves hatású, a növények nitrát és ammónium-ion formájában veszik fel. Az NO3-ion a talajban lefelé mozog és kimosódhat a gyökérzónából, akár az altalajvízbe is bejuthat, környezetszennyezést okozva, az NH4 ion a talajban kevésbé mozog, ami kedvező. A P és a K a talajban nem mozog, csak a talajműveléssel, láthatjuk, hogy kevés a kedvezőtlen hatásuk, ezért ha ezekből többet juttatunk ki, mint amennyit a növény felvesz, kedvező hatásuk több évig érvényesül.

tabl3

A N-műtrágyák közül a legkedvezőbb a 27%-os hatóanyag-tartalmú pétisó vagy mészammon-salétrom. Azonos arányban van benne a gyors hatást biztosító nitrát nitrogén és a lassan ható ammónium nitrogén, ami a tenyészidő második felében is biztosítja a megfelelő tápanyagellátást. A N mellett még más kedvező elemeket is tartalmaz (Mg, Zn stb.). A 27%-os N-műtrágya legelőnyösebb tulajdonsága talán, hogy a talaj pH-értékét nem csökkenti.

Napjainkban már vannak a növények igényének megfelelő, korszerű összetett műtrágyák, amelyek egyenletes szemcsézettsége következtében a kijuttatásuk is egyenletes. Napjainkban népszerű például a K-igényes növényeknél a 7:20:28 összetételű műtrágya, mely a teljes mikroelemsorral is rendelkezik. A 46% karbamid (N) hosszú időtartamú, a talajból nem mosódik ki. Alkalmas alapműtrágyázásra, de 0,5-1,0%-os oldat formájában lombtrágyázásra is, mivel a vizes oldat nem perzseli a növényt. Az oldat növényvédő szerekkel is jól keverhető.

Sajnos az utóbbi évtizedekben a globális felmelegedés okozta klímaváltozás, az időjárási szélsőségek, a magas hőmérséklet és a vízhiány nagymértékben befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét, végül a termés nagyságának alakulását. Erre jó példa, hogy 2020-ban rendkívül szélsőséges volt a csapadék te­nyész­idő­be­ni eloszlása, de júniusban és júliusban – a kukorica számára legfontosabb időszakban – a 30 éves csapadékátlag közel kétszerese hullott le, és végül a kukorica országos termésátlaga 8,6 t/ha 
lett, kedvezően alakult. 2021-ben viszont januártól októberig Debrecen térségében a 476,6 mm 30 éves átlaghoz viszonyítva csak 349,9 mm csapadék hullott, azaz 126,7 mm-rel kevesebb, magas hőmérséklettel párosulva, aminek következtében a kukorica országos termésátlaga csak 6,0 t/ha lett, az előző évinél 2,6 t/ha-ral kevesebb, még a korszerű hibridek és agrotechnika mellett is. Ez bizonyítja, hogy a növénytermesztésben csak az öntözéssel teremthető meg a termésbiztonság.

Továbbá jól bizonyítja az évjárathatást, a vízellátottság jelentőségét a 2015-ös és a 2016-os év. 2015. január–december között Debrecenben 420,9 mm csapadék hullott, 144,4 mm-rel kevesebb az 565,3 mm 30 éves átlaghoz viszonyítva, ami miatt a vizsgált 10 kukoricahibrid termés­átlaga 7,21 t/ha lett. Míg a 2016-os, kifejezetten kedvező évben, amikor januártól decemberig 615 mm csapadék hullott, 49,7 mm-rel több, mint a 30 éves átlag, kedvező eloszlással, a vizsgált hibridekkel 16,89 t/ha-os termésátlagot értünk el (a hibridek átlagában).

Annyi tápanyagot kell kijuttatnunk a talajba, amennyit onnan a terméssel kivonunk.

A vízellátottság az NPK-tápanyagok hasznosulását is nagymértékben, illetve döntő mértékben befolyásolja vagy meghatározza. Az említett kedvező 2016-os évben jó termőhelyi adottság mellett már a kontroll (műtrágyázás nélküli) parcellákon a hibridek átlagában 9,03 t/ha-os termést értünk el a KITE Zrt.-vel közös kísérletben, ehhez viszonyítva az N 80, P2O5 50, K2O 60 kg/ha-os kezelésnél 13,45 t/ha-t. Ha ezt a műtrágyaadagot megdupláztuk, akkor pedig 15,56 t/ha-ra nőtt a termés (2. ábra).

graf2

Mit tehetünk hosszú távon?

Talajaink termékenységének fenntartásáért minden lehetőséggel élnünk kell, ebbe beletartozhat a korszerű vetésváltás, a víz- és energiatakarékos talajművelés, a hatékony integrált gyomszabályozás.

Szervesanyag-visszapótlás: jelenleg az állattenyésztésben évente 4-5 millió tonna istállótrágya képződik, ami nagyon kevés, és annak a kezelése sem szakszerű minden esetben. Ahol lehetséges, a szárat, szalmát be kell dolgozni a talajba, és nem elszállítani onnan és másképpen hasznosítani. Nagyon sok olyan szerves anyag képződik, melyből komposzt készíthető. A műtrágyázás mellett a szervesanyag-visszapótlásra is nagyobb gondot kell fordítani. Nagy jelentősége van a talaj mikrobiális életének alakulásában, a szerves anyagok ásványosodásában, a humuszképződésben.

A talajtermékenység fenntartásának, illetve növelésének egyik legősibb módja a zöldtrágyázás. Zöldtrágyázásra alkalmasak azok a növények, amelyek nagy tömeget adnak, gyors növekedésűek, kevés vetőmag szükséges egységes területre. A zöldtrágyának termesztett növényt lehet fővetésben vagy másodvetésben is alkalmazni (2. kép). Zöldtrágyaként alkalmazható növények egyebek mellett a csillagfürt, fehér virágú somkóró, olajretek, facélia.

2kep copy

2. kép: Zöldtrágya-bedolgozás a legnagyobb tömeg elérésekor  (fotó: Sárvári M.)

A fenntartható, fejleszthető növénytermesztésben a termésbiztonság-növelés alapvető tényező lesz, továbbá a talajok termékenységének megőrzésében is az öntözés fejlesztése, a precíziós termesztéstechnológia teljes térhódítása – a helyspecifikus inputok alkalmazása, ami jelentősen növeli a hatékonyságot, a meglévő erőforrásokkal való jobb gazdálkodást, a megfelelő környezetvédelmet. Természetesen ezekhez a korszerű biológiai alapok rendelkezésre állnak.

 

 

 

Szerző: Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár  DE MÉK Növénytudományi Intézet

Címkék: talaj, termőtalaj, tápanyagpótlás