Flavo Plant-tapasztalatok kukoricában – Több, egészségesebb termés

A CSAPADÉK 
LIMITÁLÓ TÉNYEZŐ

Elöljáróban kérem, mutassa be néhány szóban a Farmtej Kft. tevékenységét! 

Dankó Róbert okleveles növényvédelmi 
agrármérnök növénytermesztési ágazatvezető
Farmtej Kft., Kemecse

 – Tejelőszarvasmarha-tartással, illetve tejfeldolgozással foglalkozik a kft., továbbá 700 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel, ami jelentős részben a 850 állategységnyi állomány tömeg- és abraktakarmány-igényének a biztosítására hivatott. Ennek megfelelően a vetésszerkezetben meghatározó a szemes és silókukorica, továbbá a silócirok. Emellett foglalkozunk lucernatermesztéssel, az ipari növények közül pedig napraforgóval és paradicsommal.

Milyen adottságok között végzik a növénytermesztést?

 – A művelt területeink Kemecse, Kótaj és Tiszavasvári határában találhatók. Mivel a Flavo Planttal kezelt kukorica, illetve az összehasonlítást szolgáló táblák Kótajon és Kemecsén voltak, ezeket a területeket mutatom be röviden. Itt lazább, homokos barna erdőtalajokon gazdálkodunk, melyek jellemzően savas kémhatásúak. Ezek alapvetően gyorsan felmelegedő földek, amiket a művelés szempontjából viszonylag tág tűréshatások jellemeznek, ugyanakkor a vízmegtartó képességük gyengébb, így az aszályos időszakok hatásának eléggé kitettek, öntözésre pedig nincs lehetőségünk. Lényegében a csapadék mennyisége, eloszlása a legjelentősebb limitáló tényező a termelésben.

Hogyan hatott az időjárás a kukoricára 2021-ben?

 – 2020-ban jellemzően megfelelő időben és elegendő csapadékot kaptunk, így a vízellátással nem volt probléma, tavaly azonban szélsőségesebben alakult az időjárás. A tavasz még eléggé csapadékos volt, amit május végétől egy hideg periódus követett – mondanom sem kell, hogy ez utóbbi nem kedvezett a kukoricának. Június közepétől az időjárás többhetes extrém melegre váltott, aminek eredményeként július elején már kezdődő aszálytüneteket lehetett látni az állományokon. Ekkor változó mennyiségű csapadékot kaptunk – helyenként vi­­harkárral –, amit aztán szeptemberig 
be kellett osztani. Összességében nehezebb év járt a kukoricára, kimagasló termésre nem lehetett számítani

ELLENÁLLÓBB 
NÖVÉNY

Hogyan próbálják kezelni az időjárás szélsőségeit?

 – Amennyire tudjuk, megőrizzük a 
talaj nedvességtartalmát: ennek ré­­sze­­­ként próbálunk elmozdulni a for­­ga­­­­­tás nélküli művelés felé. Célzot­tabb, a körülményekhez jobban il­lesz­ke­­dő tápanyag-utánpótlásra törekszünk. Ennek részeként a szerves trá­gya és a szilárd műtrágyák mellett a levéltrágyázásra is nagyobb hangsúlyt fektetünk. De akár annak is lehet jelentősége, hogy a vetéskor kiadott mikrostarter milyen formában kerül ki. Száraz tavaszon például jobb eredményt értünk el folyékony termékkel, mint azonos mennyiségű mikrogranulátummal, hiszen az előbbinek nem kellett még a talajnedvességben feloldódnia, hogy aztán kifejthesse a hatását. A növény oldaláról a stresszkezelésre is figyelünk: éppen ez az egyik oka a Flavo Plant használatának.  

Természetes növényi kivonatok keveréke, amely azon túl, hogy kedvezően befolyásolja a növény élettani folyamatait, fungicid és baktericid hatással is rendelkezik, javítja a növények immunállapotát.

Miért éppen a Flavo Plant?

Hogyan került a látóterébe ez a növénykondicionáló?

 – Még 2017-ben kerestek meg az Arravis Kft.-től, hogy próbáljam ki a termelésben ezt a terméket, ami teljesen új és egyedülálló a magyar piacon. Természetes növényi kivonatok keveréke, amely azon túl, hogy kedvezően befolyásolja a növény élettani folyamatait, fungicid és baktericid hatással is rendelkezik, javítja a növények immunállapotát. Abban az évben szemes kukoricában és paprikában használtam. A kukoricát címerhányáskor kezeltem, és több pozitív hatását is tapasztaltam: jobb lett a csövek berakódása, egyenletesebb lett a szemek mérete. Ezenfelül a késői gyapottokbagolylepke- és kukoricamoly-fertőzés miatt megrágott csöveken elmaradt a csőpenész megjelenése – szemben a Flavo Planttal nem kezelt táblákon, ahol látható volt a fertőzés. A kápia- és pritaminpaprikán szintén pozitív tapasztalatokat szereztem: jobb lett a kötés, nagyobbra nőttek a bogyók, és a baktériumos, gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbnak bizonyultak. Ezután jócskán nyílt lehetőségem, hogy tapasztalatokat szerezzek a Flavo Plantról, ugyanis két évig termékfejlesztőként az Arravis Kft.-nél dolgoztam, mígnem visszatértem a termelésbe, a Farmtej Kft.-hez. Külső tanácsadóként azonban továbbra is segítem az Arravis Kft. munkáját.         

Flavo Plant-kezelésről kukoricában?

 – Ezúttal silókukoricában teszteltem a terméket Kótajon, egy 40 hektáros táblán. Az előveteménye szemes kukorica volt, ami után ősszel szárbontó baktériumos kezelést végeztünk, majd bedolgoztuk a szármaradványokat. A tavaszi alaptrágya-kijuttatás után rovarölő talajfertőtlenítő kezeléssel és mikrostarterrel együtt történt a vetés. Korai posztemergens gyomirtást végeztünk, amihez magas foszfor- és cinktartalmú starter levéltrágyát adtunk. Címerhányás elején egy komplex kezelést kapott a kukorica: a rovarölő szer mellé nagy nitrogéntartalmú levéltrágyát és a Flavo Plant 0,5 l/ha dózisát tettük. A szemes- és a tömegtakarmányban is nagy gondot fordítunk rá, hogy a mikotoxin-tartalmat a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk. Ennek egyik eszköze a címerhányáskor elvégzett rovarölő szeres kezelés, ami tavaly egyszerre több kártevőre is hatott, mivel éppen erre az időszakra esett a kukoricamoly mellett a gyapottok-bagolylepke, a kukoricabogár és a levéltetvek megjelenése is. A Flavo Planttal több célom is volt: egyrészt jobb termékenyülést és szemtelítődést akartam elérni, hiszen ezzel a szilázs minősége is javul, másrészt a nitrogén még hatékonyabb beépülését segíteni, harmadrészt pedig a kukorica immunállapotát javítani, hogy az esetleges későbbi rovarkártétel nyomán kialakuló csőpenész kockázatát csökkentsem.

A szemes kukoricát címerhányáskor kezelve jobb lett a csövek berakódása, egyenletesebb lett a szemek mérete. Ezenfelül a megrágott csöveken elmaradt a csőpenész megjelenése.

Milyen hatást tapasztalt a silókukoricán?

 – Az egyik szembetűnő eredmény az volt, hogy a kukorica erőteljesebb, robusztusabb képet mutatott, mint az összehasonlításra szánt területeken, melyeket – a Flavo Plant-kezelés kivételével – azonos technológia szerint termesztettünk. További látható különbség volt, hogy a szár alsó része és az alsó levelek nem öregedtek olyan gyorsan. A silókukoricában a szemtelítődés idején már jellemző, hogy az alsó levelek kezdenek elhalni, és a szár alsó szakaszában a keményítő egyre nagyobb arányban alakul át cellulózzá. A Flavo Plant-kezelés hatására ezek a levelek zöldebbek maradtak, és a keményítő átalakulása is lassúbb volt. Mindezek eredményeként a vágási magasságot 5-10 centiméterrel mélyebbre lehetett vinni, mint a többi táblán. A pozitív hatások a betakarítható termésen is megmutatkoztak: hektáronként 37 tonnát takarítottunk be, szemben a többi terület 27 t/ha termésátlagával.

A beszélgetést februári számunkban folytatjuk, amikor a napraforgóban elvégzett kezelések tapasztalatait ismerhetjük meg.

Szerző: AgrárUnió