növénytermesztés

Ilyen volt 2021 a hazai földeken – Dr. Sárvári Mihály évet értékel és felvázolja a fejlesztési lehetőségeket

Változik a klíma, változik Magyarország szántóföldi növénytermesztése. Hogyan sikerült az idei szezon, és mit tehetünk a jövőben az eredményes gazdálkodás érdekében?

dr sarvari

Dr. Sárvári Mihály
egyetemi tanár
DE MÉK Növénytudományi Int.

 

Hazai növénytermesztésünk jelenleg is zömében korszerű, kiváló szakértelemmel végzik a termelők a munkájukat. Egyre korszerűbb fajták/hibridek jelennek meg a köztermesztésben, sokat fejlődött az agrotechnika és a műszaki-technikai háttér is. Közismert, hogy 2025-ig a szántóföldi növények termését 20-30%-kal növelni kellene, ezt igényli az élelmiszeripar, az állattenyésztés és a növényi termékek feldolgozóipara.

 

Azonban vannak kedvezőtlen hatások is. A szántóterület folyamatos csökkenése – már csak 4,3 millió hektár – akadályozhatja a szakszerű vetésváltást, a kedvező elővetemény-hatás kihasználását. A termesztett növények vetésterületi aránya az elmúlt években sokat változott. A gabonanövények részaránya 65%, az őszi búza és a kukorica vetésterülete 1-1 millió hektár alá csökkent, az olajnövények (napraforgó, repce) vetésterületi aránya pedig meghaladja a 25%-ot. A hüvelyes és pillangós virágú növények együtt 8,2%-ot tesznek ki, ami a korábbi évekhez nagy csökkenést mutat, de még nagyobb visszaesést tapasztalhatunk a gyökgumós növényeknél (burgonya, cukorrépa), 0,68%-ra. Egyéb növények (cirok, dohány csemegekukorica stb.) aránya 1,35% (1. ábra).

hfdiagr1

Fokozódó vízhiány

A növénytermesztés biztonságát nagymértékben veszélyezteti a klímaváltozás, a hőmérséklet 30 éves átlagának növekedése és a csapadék sokévi átlagának folyamatos csökkenése. A magasabb hőmérséklet további vízhiányt indukál. Az elmúlt 31 évben az évek 61%-a volt aszályos Debrecen térségében, de még e tény mellett is rendkívül kedvezőtlen a csapadék eloszlása. Az 1970-es években még 20-22 nap volt a csapadékmentes periódus szélessége, napjainkban ez eléri a 40-45 napot is.

A 2021. év időjárása rendkívül kedvezőtlen volt. Januártól októberig 126,7 mm-rel hullott kevesebb csapadék a 30 éves átlaghoz viszonyítva, a havi középhőmérsékletek pedig jelentősen meghaladták a sokévi átlagot, kivéve áprilist és májust, amikor jelentősen a 30 éves átlag alatt maradt. Júniustól októberig a magasabb havi hőmérsékletek jelentős vízhiánnyal párosultak (2. ábra).

hfdiagr3

Köztudott, hogy az öntözés drága agrotechnikai beavatkozás, de ha a 21. század klimatikus prognózisait értékeljük, nincs más megoldás.

Kritikussá vált a műtrágyahelyzet

A jövőre nézve nagy problémát okozhat, hogy Magyarországon a műtrágyagyártás egy kézben van, és az árak az egekbe szöktek. Kiszolgáltatottá váltunk, amin minél előbb változtatni kell. A műtrágya a növények üzemanyaga, nélküle a termésátlagok akár 40-50%-kal csökkenhetnek. A termelők ilyen mértékű kiszolgáltatottságára a szakminisztériumnak és a kormánynak is megoldást kell találnia. Egy ország élelmiszer-ellátását nem lehet egyetlen gyártóra alapozni. Az input árak nagyobb mértékben növekednek, mint a termények árai, ami előbb vagy utóbb akár egy jelentős réteg megélhetését is veszélyeztetheti.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai kisebb terméscsökkenést okoztak az elmúlt években a kalászosokban, mint a kapás kultúrákban. Ez jól érzékelhető az 3. ábrán.

hfdiagr2

Nagy problémát okozhat, hogy a műtrágyagyártás egy kézben van, és az árak az egekbe szöktek. A műtrágya a növények üzemanyaga, nélküle a termésátlagok akár 40-50%-kal csökkenhetnek.

A klímaváltozás nyertesei és vesztesei

A kalászosok között egyre nagyobb jelentősége van az őszi árpának, amelynek hektáronkénti termésátlaga most már meghaladja az őszi búza termésátlagát is. 2021-ben 6,44 t/ha volt, még az őszi búzáé 5,91 t/ha. Ez arra vezethető vissza, hogy az őszi árpa betakarításának ideje június második felére, míg az őszi búzáé július első fele. Az őszi árpa termését már nem érinti a júliusi aszály, ami az utóbbi években rendkívüli mértékben felerősödött.

A szántóföldi növények vetésterületének alakulását értékelve látható, hogy az őszi búzáé és a kukoricáé 1-1 millió hektár alatt mozog. Az olajnövények együtt megközelítik az 1 millió hektárt.

A legnagyobb gond a gyökgumós növényeknél van. Burgonyából az elkövetkező időben biztos, hogy importra szorulunk. A burgonyaágazatot a sok kórokozó mellett talán a legnagyobb mértékben sújtja a klímaváltozás, az aszály, a csökkenő csapadékmennyiség, annak kedvezőtlen eloszlása és a sokévi átlagot meghaladó hőmérséklet. A burgonya a hűvösebb, csak mérsékelten meleg éghajlatot kedveli, főleg a gumókötés és gumófejlődés időszakában, és a legigényesebb az egyenletes vízellátottságra.

Fejlesztési lehetőségek

Nagyon fontos lenne a jelenleginél nagyobb mértékű öntözésfejlesztés, mert jelenleg csak a szántóterület 1-2%-át öntözzük, miközben például Olaszország a szántóterületének 38%-át, Portugália 43%-át, Spanyolország 26%-át, Hollandia 20%-át. A termésnövelés mellett a fő hangsúly a termésbiztonságon van. Természetesen köztudott, hogy az öntözés drága agrotechnikai beavatkozás, de ha a 21. század klimatikus prognózisait vagy az ezzel kapcsolatos modelleket értékeljük, nincs más megoldás. Növelni kell a precíziós termesztéstechnológiák arányát, az öntözést. Mindezek mellett kiemelkedően fontos szerepe van és lesz a korszerű biológiai alapoknak (fajták/hibridek), a talaj tápanyag-ellátottságához és a növény igényéhez igazodó harmonikus tápanyag-visszapótlásnak, a hatékony integrált növényvédelemnek. A harmonikus tápanyagellátás még az adott növény vízhasznosító képességét is képes javítani. Különösen nagy gondot fog okozni a jövőben is a melegigényes gyomnövények gyors terjedése (pl. parlagfű, kakaslábfű, szőrös disznóparéj, fehér libatop, csattanó maszlag, a bojtorján szerbtövis, fenyércirok stb.). Ezek a gyomnövények egyre nagyobb veszélyt jelentenek a szántóföldi növények víz- és tápanyag ellátottságára.

hftablazat

Az utóbbi 50 évben talán Magyarország kukoricatermesztése fejlődött a legdinamikusabban, ezért is fájó, hogy 2021-ben az országos termésátlag 6 t/ha-ra esett vissza, az előző évhez viszonyítva is több mint 2,5 t/ha a csökkenés mértéke.

Korszerű biológiai alapok állnak rendelkezésre, de a rendkívül kedvezőtlen időjárás mindent felülírt. Nem lehetünk optimisták, hogy ilyen kedvezőtlen év (időjárás) után csak jobb jöhet, hiszen az utóbbi évtizedekben az aszályos évjáratok gyakorisága a 60%-ot meghaladja.

A klímaváltozás mellett szintén kedvezőtlen a világon és Magyarországon is az 1 főre jutó szántóterület folyamatos csökkenése. A világon már csak 0,2 ha szántóterület jut egy főre, hazánkban kb. 0,4 ha, de tendenciájában itt is folyamatosan csökken. Ez a tény is arra hívja fel a figyelmet, hogy növelni kell a termesztés biztonságát. Mindig a minimumban lévő tényező határozza meg a termés nagyságát, hát látható, hogy ez a tényező a kulcskérdés – a víz.

A fentieken túl még kiemelhetjük, hogy a jövőben a még nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a víz- és energiatakarékos talajművelés. Hiszen nemcsak a termesztési tényezők (ökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezők) között, hanem ezen belül az agrotechnikai tényezőkön belül is nagyon szoros interakciók, kapcsolatok vannak. Mindenképpen ezek harmóniájára kell törekednünk, hogy olyan búza- és kukoricaállományokat láthassunk újra, mint Prof. Pepó Péter kísérleteiben láthattunk Látóképen kedvező évjáratban (1. és 2. kép).

hf1kep

1. kép: Egységes, nagy termést és jó minőséget produkáló búzafajták (Fotó: Pepó Péter)

 

hf2kep

2. kép: Jól beállt, egyöntetű kukoricaállomány (Fotó: Pepó Péter)

Szerző: Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár DE MÉK Növénytudományi Int.

Tags: műtrágya, növénytermesztés, klímaváltozás, vízhiány

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom