szója

Felívelhet a szója karrierje – Olcsón megtermelhető, jól eladható és extra támogatás is jár hozzá

Az agráriumban egyik esztendő sem könnyű, de az idei rendkívül nehéznek bizonyult. A mezőgazdaságot próbára tették az időjárás szélsőségei, a pandémia következményei és nem utolsósorban az elszálló energiaárak is. 
A kialakult helyzetben a döntések előtt álló növénytermesztő gazdák számára ígéretes választás lehet a feltörekvő szója.

A hazai szója-vetésterület emeléséért hosszú évek óta elkötelezett, a pannon régióra nemesített szója- és kalászosgenetikáiról ismert szereplő a vasvári székhelyű (Vas megye) Karintia Kft. Nem meglepő tehát, ha a szója termesztésével kapcsolatban őket kerestük meg, hiszen aktívan képviseltetik magukat ebben a szektorban. Miként vélekednek a szója jelenéről és jövőjéről; befolyásolják-e a rendkívüli energiaárak a szójatermesztés helyzetét, a gazdák, a szójatermesztők döntéseit? – erről és az idei esztendő tapasztalatairól kérdeztük november első hetében Bene Zoltánt, a Karintia Kft. cégvezetőjét.

Miként hatottak, hatnak az agráriumra a 2021-es év nehézségei?

Az idei évben is kijutott az ágazatnak a nehézségekből. Az egyik legfontosabb, ami a kihívásokat tetézte, 2021-ben is a pandémia. Rendkívül nagy hangsúlyt helyezünk kollégáink és partnereink egészségére, ennek érdekében folytatjuk a 2020-ban megkezdett védekezési stratégiánkat. Ez nem merül ki a maszkhasználatban. A kollégákat rendszeresen teszteljük, továbbá folyamatos a nanotechnológiás fertőtlenítés az irodákban éppúgy, mint a gyártóüzem területén. Ez idáig hatékonynak bizonyult a megelőzés, de természetesen nem dőlhetünk hátra, hiszen beszélgetésünk idején sajnos egy újabb hullám kezdetén járunk.

Stabilabb hozamok

A betakarítás a kukorica kivételével befejeződött. Milyen gazdasági évet hagynak maguk mögött a gazdák?

Hadd térjek rá nyomban a szója hazai helyzetére. Jól látjuk a termésbeli különbségeket az idei évben, hiszen míg a szója termésmennyisége az előző évhez képest csupán négy százalékkal csökkent, addig a kukoricáé 2020-hoz képest közel egyharmadával esett vissza. De az agráriumban sosem szabad csupán egy évben gondolkodni, ezért ha áttekintjük az elmúlt öt év átlagát, akkor a szója esetében a termés mennyiségének kilengése csupán 15 százalékos. Ugyanakkor legnagyobb területen vetett növényünk, a kukorica terméskilengése az elmúlt öt év átlagában 34 százalékot mutat. Mindebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a szója az elmúlt öt év átlagában is sokkal stabilabban tudott teljesíteni Magyarországon, mint a kukorica.

Eredményesen, akár nitrogén nélkül is

Az energiahordozók, köztük a gáz ára drasztikusan megemelkedett az elmúlt hónapokban. Mit tapaszalnak, milyen hatásait látják ennek az agráriumban?

A földgáz enyhén emelkedő ára augusztusra megduplázódott. A sokknak itt viszont nem volt vége. A hónap harmadik dekádjától a gáz ára drasztikus emelkedésbe kezdett. Október elejére az áremelkedés a januári jegyzéshez képest meghétszereződött! Mivel a nitrogénműtrágya gyártásához nélkülözhetetlen a gáz, ez a drasztikus áremelkedés hamar begyűrűzött annak árába is. Látjuk a piacon, hogy a nitrogén ára beszélgetésünk idején már esetenként meghaladja a 200 ezer forintot tonnánként. Ez három-négyszeres drágulást jelent. A kukoricaszárítási díjakban pedig nem ritka a több mint kétszeres áremelkedés a tavalyi évhez képest. Mi úgy gondoljuk, hogy ami most hátránnyá vált a kukorica termesztésében, az relatív előnyt jelenthet a szójatermesztőknek.

Hogy érti azt, hogy relatív?

Az általunk oly sokat emlegetett szója leginkább a kukoricával kénytelen néha több, néha kevesebb sikerrel konkurálni. Most viszont igazán nagy előnyhöz jutott a szója a kukoricával szemben. Nem is egyhez. A megemelkedett műtrágyaárak miatt bizonyára egyre több termelő fogja keresni annak a lehetőségét, hogy mely növények termeszthetőek eredményesen, csökkentett nitrogénhasználattal. A jó hír, hogy a szója nitrogénből önellátásra képes. A szomszédos Ausztriában a szója vetésterülete több mint húsz százalékkal nagyobb a hazainál, annak ellenére, hogy lényegesen kisebb az országos szántóterületük. Ausztriában a szója nitrogén­trágyázása tiltott, mégis eredményesen termesztik. Ugyanakkor a kukorica alá nálunk és nyilván Ausztriában is bőségesen kerül kijuttatásra nitrogén, emellett a szójához képest még több foszfor, még több kálium. Nyilván a szója nitrogén-önellátásához magas minőségű vetőmag és megfelelő agrotechnológia szükséges. Ausztriában – a jelentős szójatermesztő őrvidéki régióban – a biokörülmények között vetett szója termésátlaga elérte, sőt már meghaladta konvencionális szójáét. Ennek köszönhetően Kelet-Ausztriában már nagyobb a bioszója termőterülete is, mint a konvencionálisé. Nem kell mondanom, hogy ebből milyen előnye adódik a szójának, hiszen ezt a növényt akár nitrogén nélkül is lehet eredményesen termeszteni.

A másik nagy előny a szója előtt, hogy az utóbbi években a gazdálkodók a biztosabban időben beérő, rövidebb tenyész­idejű szójafajták felé fordulnak. A rövidebb, 00-s tenyészidővel nagy valószínűséggel elkerülhetjük a szárítással járó vízelvonást. A szárítási folyamat mellőzésével pedig óriási összegek maradnak a szójatermesztők zsebében. 

A jövő is biztató

Mivel tudja megnyugtatni a termelőket az értékesítést illetően? 

A szója értékesítése meglehetősen stabil, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Ennek egyik fő oka az, hogy mi itt, Magyarországon kizárólag jó minőségű, a nemzetközi piacon is keresett, GMO-mentes szóját állítunk elő. Ez a GMO-mentes szója viszont a hazai szükségletnek csupán

a töredékére elegendő. Az Európai Unió szintjén még rosszabbul állunk az önellátás területén, hiszen csupán kis részét tudjuk előállítani a GMO-mentes szójaszükségletnek. Ebből is adódik, hogy az EU-s szója iránti kereslet jelentős. A kereslet kontra kínálat rendkívüli aránytalanságát pedig sajnos nem fogjuk tudni néhány éven belül megoldani. Mindebből adódik, hogy a GMO-mentes hazai szója iránti kereslet véleményünk szerint tartósan magas kell, hogy maradjon.

A szójatermesztők extra támogatásban részesülnek. Ez hogyan alakul, és milyen lehet a jövője Magyarországon annak ismeretében, hogy 2023-tól új időszak kezdődik az agráriumban?

Azok a szójatermesztők, akik fémzárolt vetőmagot alkalmaznak, továbbá legalább egy tonna termést tudnak hektáronként igazolni, és gazdálkodási naplót vezetnek, a tavalyi évben körülbelül hektáronként hetvenezer forintnyi támogatásra számíthattak. Ennek alapja egy fix, euróban rögzített összeg, ami a forint árfolyama és a szemes fehérjenövények vetett területe arányában kerül évente újra és újra felosztásra. Ezt az előnyt már 2015 óta élvezik a szójatermelők. Kérdés, hogy mi lesz 2023-tól. Mi a Karintia Kft.-nél biztosak vagyunk abban, hogy ez a támogatás megmarad, hiszen egy csónakban evezünk az EU többi országával. Országunk, sőt az egész EU érdeke is az, hogy az import, GMO-s szójafüggőséget csökkentsük és kiváltsuk EU-s, GMO-mentes szója előállításával.

szojanemetl

Együttműködés Németh Lajos meteorológussal,a Karintia Kft. klímatanácsadójával

Segítik a termelőket

Láttuk már 2015-ben, hogy megfelelő tudás hiányában szójatermesztésbe belevágni kockázatos lehet. Jelenthet hasonló veszélyt a most várható vetésterület-emelkedés?

Igen, jogos a kérdés, hiszen 2015-ben, amikor először kezdtük el extra, termeléshez kötött támogatással termeszteni a szóját, 77 500 hektárra ugrott meg a vetésterület, ami az azt megelőző évben, 2014-ben csupán 42 ezer 700 hektár volt! 2014-ben országosan kielégítő volt a szójatermés, a 2,6 tonnát is meghaladta a hektáronkénti hozam. Ehhez képest 2015-ben az időjárás nem kedvezett a szójatermesztőknek. A számos első éves szójás gazdának a termesztési ismeretek hiánya és a kedvezőtlen évjárat szerencsétlen párosítást jelentett. A rendkívül nagy mértékben, több mint ötven százalékkal megnövekedett szója-vetésterület hirtelen, egy év alatt csökkenni kezdett. A mi felelősségünk is, hogy még egyszer ilyen „baleset” ne fordulhasson elő. A támogatás hatására emelkedett a vetésterület 77 500 hektárra, de a következő évben elvesztettünk közel 16 ezer hektárnyi, jellemzően első éves szójás gazdát. Rendkívül figyelnünk kell idén a szójatermesztőkre. Az idei évben várhatóan belépő új szó­ja­ter­­mesz­tők­nek fognunk kell a kezét, nehogy megismétlődhessen a 2015-ös probléma. Erre a Karintia Kft. a területi képviselői csapatával együtt kiemelt hangsúlyt helyez.

Sokat lehet hallani, hogy önök nem csupán termékként tekintenek a szójára, hanem szenvedélyesen törekednek arra, hogy a szója vetésterülete növekedjen Magyarországon. Miért?

Jól látja, hiszen a Karintia Kft. „Szenvedélyünk a szója” szlo­genje számunkra nem csupán üres lózung. Cégünk fennállásának közel 30 évéből már több mint 10 év határozza meg a szója iránti elkötelezettségünket. A hazai szójapiaci szerepünk a cégcsoportunk saját nemesítésű genetikáinak előállításával és forgalmazásával válik évről évre egyre aktívabbá. Felismertük ugyanakkor, hogy a szója-vetésterület emeléséhez a hazai régióra nemesített genetikák biztosítása mellett meg kell ismertetni a gazdákkal a szójatermesztésben rejlő kockázatokat és lehetőségeket is. Ennek érdekében évről évre számos szakmai rendezvénysorozattal áll a Karintia Kft. a szója termesztése iránt érdeklődő gazdák rendelkezésére. Állandó vendégünk rendezvényeinken Németh Lajos meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója. Próbáljunk alkalmazkodni a változásokhoz! Erre igyekszik felhívni a Karintia Kft. csapata Németh Lajossal karöltve a gazdák figyelmét.

 

karintiahirdetes

Nagyítás a képre kattintva!

Szerző: AgrárUnió

Tags: szója, szójatermesztés, Karintia Kft.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom