kukorica

Még nem az 50 t/ha kukorica a cél… de a termés értékét Ön is növelheti: a betakarítás technológiája

A 2021. év enyhén szólva nem kedvezett a kukoricatermesztésnek. Tavasszal, április–májusban a sokévi átlagnál alacsonyabb volt a havi középhőmérséklet és kevesebb csapadék hullott, és a kukorica egész tenyészidejében szélsőségesen alakultak a klimatikus tényezők. Emiatt előzetes becslések szerint a kukorica országos termésátlaga 2021-ben várhatóan 7 t/ha alatt lesz. A termés mennyiségén már nem tudunk változtatni, de hogyan takarítsuk be, hogy a lehető legjobb minőséghez jussunk?

A korábbi évtizedekben Magyarország kukorica-vetésterülete közel 1,2 millió hektár volt, ami 2018-tól csupán 956-994 ezer hektárra csökkent. A vetésszerkezetünkben a napraforgó vetésterülete 650 ezer hektárra, míg a repce vetésterülete 258-335 ezer hektárra nőtt, az olajnövények vetésterületi aránya így elérte a 25%-ot.

kuktabl

Döbbenetes genetikai előrehaladás

A kukoricatermesztésünk az elmúlt 100 évben folyamatos fejlődést mutatott mind a biológiai alapok (fajta/hibrid), mind az agrotechnika vonatkozásában. Az 1920–30-as évek 1,49 t/ha országos termésátlagához viszonyítva a 2001–2010-es években már 6,16 t/ha volt. 2020-ban az országos termésátlag 8,62 t/ha (1. táblázat), ami a folyamatos fejlődést jól prezentálja.

kukdiagr1

Az amerikai Duwick (2001) kutatása alapján a világon a kukorica-termésnövekedés mértéke 1930–2000 között 115 kg/ha/év, amihez a nemesítés 55-60%-ban, az agrotechnika pedig 40-45%-ban járult hozzá. A jövőben azonban a precíziós termesztéstechnológia nagyobb mértékű elterjedésével az agrotechnika is ugrásszerű fejlődésen megy keresztül. Napjaink kukoricahibridjeinek genetikai terméspotenciálja megközelíti az 50 t/ha-t. Az USA-ban David Hula farmer táblaszinten már 41,44 t/ha termésátlagot is elért (1. ábra). 

Kukoricatermesztés Magyarországon

Magyarországon jelenleg a vetésterület kétharmadán FAO 300-as korai tenyészidejű hibridet termesztünk, pedig a hosszabb tenyészidejű hibridek potenciális termőképessége is nagyobb. Azonban a klímaváltozás miatti időjárási szélsőségek a hosszabb tenyészidejű hibridek termésbiztonságát jelentős mértékben csökkenthetik.

A szélsőséges klimatikus tényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklésében nagy jelentősége van a precíziós kukoricatermesztésnek, melynek elterjedésében kiemelkedő a szerepe a Nádudvari KITE-nek.

– Precíziós kukoricatermesztés:

– Fenntartható fejlődés alapvető eszköze

– Helyspecifikus vetés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem

– Költségcsökkentés – profitnövelés

– Környezetkímélő termesztéstechnológia

– Okszerű tápanyag-visszapótlás, növényvédelem

kukkep

A hajdúsági csernozjom lösztalajon a virágzás idejében lévő, jól fejlett kukoricaállomány (Fotó: Sárvári M., 2021)

Érés és vízleadás

A szemesen szárítva betakarításra kerülő hibrideknél az érés időszakában a gyors vízleadás alapkövetelmény, mert a kukoricát biztonságosan tárolni 14% szemnedvesség mellett lehetséges. A szárítási költség igen magas, 1% vízelvonás 100 kg szemtermésnél a 80-100 Ft-ot is elérheti, ami nagymértékben csökkentheti a termesztés hatékonyságát. Az érés időszakában a kukoricatermesztés vízleadó képességét az időjáráson kívül az agrotechnikai tényezők harmóniájával jelentősen tudjuk befolyásolni (optimális tőszám, harmonikus tápanyagellátás, hatékony növényvédelem stb.). A kukorica az érés időszakában a szemtermés víztartalmát biológiai úton a leveleken keresztül adja le, a fizikai vízleadás csak kisebb mértékű. Ha túl nagy a területegységre vetített tőszám, ha nem harmonikus vagy hiányos a tápanyag-visszapótlás, a kukorica levélzete gyorsan szárad le, ami a vízleadás lassulásával jár. A nemesítők több zöld száron érő hibridet előállítottak, aminek következtében nemcsak a tovább tartó fotoszintézis-aktivitást növelik meg, hanem az érés időszakában kedvezőbb vízleadást is.

A kukorica érésénél megkülönböztetünk fiziológiai érést, amikor a fekete réteg a szem csutka felőli részén kialakul, és ezzel megszűnik a további víz- és tápanyagfelvétel, a termés tovább már nem nő, de a szemnedvesség-tartalom még kifejezetten magas. Elkezdődik a szemtermés vízleadása. Különböző betakarítási módok vannak, de ha szemesen szárítva történik a betakarítás, törekedjünk a minél alacsonyabb szemnedvesség-tartalom elérésére.

Kukoricabetakarítási módok

Szemesen szárítva minél alacsonyabb szemnedvesség-tartalommal betakarítva és 14%-os szemnedvesség tartalomra leszárítva. Napjainkban ez a leggyakoribb betakarítási mód.

Szemesen nedves tárolásra, szemroppantással, tömörítve, hogy tejsavas erjedés jöjjön létre. Betakarítás 32-34%-os szemnedvesség-tartalomnál.

CCM-es betakarítás 33-35%-os nedvességtartalomnál (Corn Comb Mix), a szem és a csutka zúzaléka. Nedvesen, tömörítve tárolva, szintén fontos a tejsavas erjedés elérése.

LKS (Liesch Kolben Schrot) a szem, csutka és a csuhélevél zúzaléka erjesztve tárolva.

Ezek az utóbbi betakarítási és tárolási módok az állattenyésztésben a felhasználás módjával is összefüggnek. A szemesen szárítva tárolásnál a tárolásra leadott terménynél 2-3%-ot vonhatnak le tisztaságra, a tört szemek aránya nem lehet több 3-4%-nál. A tárolás napjainkban korszerű szellőzőpados tárolókban történik, amelyek akár 80-100 vagonos kapacitásúak. Ha szükséges, akkor a tárolás alatt az esetleges kártevők ellen gázosítással is védekezni kell.

Napjainkban a szemesen száraz tárolásra a kukoricát korszerű kombájnokkal takarítják be (pl. Claas Doninatorral, John Deere W650-nel, Lexion 650-nel és ezek különböző korszerű változataival). A kombájnok valamennyi típusa rendelkezik szárzúzós változattal. Ezek a kombájnok egy munkanap alatt 20-30 hektár betakarítására is képesek.

Természetesen teljesen eltérő a ve­­­tőmagnak termesztett kukorica betakasrítása, csövesen 33-35%-os szemnedvesség-tartalomnál, hogy a szemek ne sérüljenek. Csőtörő, -fosztó gépeket használnak, pl. Pixall, Byron, New Idea stb. Az ezt követő feldolgo­zás, válogatás, speciális szárítás maximum 40 °C-on történik, majd a kíméletes morzsolás, a vetőmag szemtermésének méretre való frakcionálása a szem szélessége, hosszúsága és vastagsága alapján. Általában négy frakciót különítenek el, és következik a szemtermés laboratóriumi minősítése. Kukoricavetőmag-ter­mesztésnél a 3,5 t/ha feletti szemtermés jónak számít (2. ábra).

kukdiagr2

A jövőben főleg a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek miatt kiemelkedően fontossá válik a kukoricatermesztés fenntartható fejlesztése, hiszen élelmiszer-, takarmány- és ipari növényként is az egyik legfontosabb szántóföldi növényünk.

Szerző: Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár DE MÉK Növénytudományi Intézet

Tags: kukorica, kukoricatermesztés

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom