Bízzunk a magyar nemesítésben! – „Fókuszban a hazai" címmel rendeztek vetőmag-konferenciát Gödöllőn

Fókuszban a hazai címmel rendezett konferenciát az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum a hazai nemesítésű szántóföldi növényfajták népszerűsítésére 2021. augusztus 31-én Gödöllőn. A konferencia célja az volt, hogy megismertesse a gazdákat a legújabb információkkal, illetve felhívja a figyelmüket, hogy hosszú távon a hazai viszonyokra nemesített fajtákkal lehet a legeredményesebben gazdálkodni.

Stratégiai jelentőségű ágazat

Feldman Zsolt,
mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára megnyitójában arról beszélt, hogy kormány minden területen segíti a magyar agrárium technológiai fejlesztését, úgy a vetőmag szegmensben is, hiszen a fajtaválasztás és a kiváló minőségű vetőmag a szántóföldi növénytermesztés alapja. A vetőmag-előállítás az egyik leginkább munkaerő-igényes, tudásközpontú és innovatív része az agráriumnak, amely fajtanemesítési értékével a világpiacon is versenyelőnyt tud szerezni. „Az átlaghőmérséklet emelkedése, a változó csapadékelosztás, a szélsőséges időjárási körülmények és a kártevők változékonysága mind a nemesítés felé tereli a szektort, amely az itthoni viszonyokhoz adaptált megoldásokat adja” – tette hozzá.

Zászlós Tibor
, NAK-alelnök

A vetőmagtermelés stratégiai fontosságú ágazat, a mezőgazdaságon belül a termelési értéke 200 milliárd forint – emelte ki Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, aki szerint a hazai nemesítésű fajták minősége és alkalmazkodóképessége jobb, és hozamuk csak bizonyos esetben marad el 
a nyugatiakéhoz képest. Bizalmi termékről van szó, amelyre a piac azonnal reagál. Jelenleg 50 államilag elismert szántóföldi növényfajunk van, a nemzeti fajtajegyzékben több mint 160 darab búzafajta, ebből 17 fajta foglalja el a vetésterület több mint felét. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy 105 ezer tonna őszi búza, 27,5 ezer tonna őszi árpa, 6500 tonna tritikálé fémzárolt vetőmag vár hazánkban az őszi vetésre.

A szakember előadásában áttekintette a hazai vetőmagágazat rövid és hosszú távú fejlesztési lehetőségeit, amelyek 
a versenyképesség javításához szükségesek. Fontos, hogy megbízható állami ellenőrzés alatt álló, szakmai alapokon nyugvó felügyeleti rendszert kell működtetni, továbbá a hazai vetőmagok marketingje, a posztregisztrációs kísérletek folytatása és a gyors tájékoztatás, a termelésbiztonság, az exportpiacok további fejlesztése is halaszthatatlan feladata az ágazatnak.

Véget nem érő munka

Polgár Gábor,
Ve­tőmag Szövetség Szakmaközi Szerve­zet és Terméktanács ügyvezető igazgató

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az ágazatot érintő kihívásokat és a hamisítás visszaszorítása érdekében végzett munkájukat vette sorra. Véget nem érő cselekvést kíván a növényvédő szer és műtrágya használatának csökkentése, a biodiverzitás fenntartása és az ökológiai termelés növelése, az EU vetőmag-szabályozási rendszerének reformja, a csávázószer-használatban a szükséghelyzeti engedélyek lehetőségének drasztikus csökkenése, illetve a precíziós nemesítés helyzete is. Polgár Gábor elmondta: az ágazat jelenlegi célja, hogy mai modern fajtákat helyezzük piacra, megoldjuk 
a növénykórtani problémákat, tovább növeljük versenyképességünket, ezzel megőrizve és bővítve az exportpiacokat. A biológiai alapok fejlesztésének elősegítése, a vetőmagtermelés hatékonyságának növelése, a hatósági ellenőrzés rendszerének fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termelés társadalmi elfogadottságnak javítása szintén a feladatok között szerepel.

Az ágazatban a Covid–19-vírushelyzet miatt is adódtak nehézségek az elmúlt időszakban, de az Agrárminisztérium segítségével sikerült gyorsan orvosolni 
a szállítási, értékesítési fennakadásokat.

Károlyi Gyula, 
Nemzeti 
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezető

Károlyi Gyula, Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal osztályvezetője a vetőmag-felügyeletben az átruházott ellenőrzési jogkör jogszabályi hátteréről, céljairól, megvalósítási lépcsőiről tartott előadást. Erre a Nébih MGEI Vetőmag Felügyeleti Osztályra adja meg az engedélyt, amennyiben a feltételül szabott elméleti vizsga, a hatósági felügyelet mellett végzett 1 év gyakorlat és a gyakorlati vizsga is sikeresen zárul. 2020-ban 8555 darab ISTA-bizonyítványt adtak ki. Jelenleg a növényútlevél kiadási rendjében várható változás. az Európai Bizottság fogja megválaszolni az ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

Hazai nemesítők tapasztalatai

Ezt követően a hazai nemesítőházak vezetői számoltak be az aktuális helyzetről, az intézetekben folyó munkákról.

Sándorfy András,
 Marton Genetics Cégcsoport ügyvezető igazgató

Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport ügyve-zető igazgatója a magyar vetőmag helyzetének jövőképét az erősségeket, gyengeségeket, veszélyeket és lehetőségeket számba vevő SWOT-analízisben vetítette fel. Erősségeink a hagyományaink, a nemzetközi szaktekintélyünk. A gyengeségek között az átfogó marketing hiányát vagy az elavult struktúrát, a veszélyek között a külföldi genetikának és befektetéseknek a kiszolgáltatott helyzetét említette 
az igazgató. A lehetőségek számbavételénél a nemesítési központok támogatásának fontosságára, új, korszerű magyar vetőmagüzem felépítésére, illetve legfontosabbként a külpiacokon a magyar vetőmagok egységes megjelenésére hívta fel a figyelmet.

A martonvásári kalászosnemesítés kapcsán beszélt arról, a hogy kalászosok értékmérő tulajdonságaiért felelős gének azonosítása molekuláris markerekkel történik, ami a stressztűrő fajták nemesítésének hosszas folyamatát gyorsíthatja fel, tesz, illetve megemlítette, hogy a martonvásári Fitotron Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb növénykísérleti állomása. Beszélt arról is, hogy a búzanemesítés során a szárazságtűrés egyre fontosabb lesz, pláne, hogy a klímaváltozás és egyéb okok miatt az édesvízkészlet is folyamatosan csökken.

Wágner József, Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgató

A hazai olajos növények nemesítésének általános helyzete és a jövőbeli kihívások kapcsán Wágner József, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy érdemes és fontos ma Magyarországon hazai tulajdonban, hazai forrásokból olajnövényeket nemesíteni és ehhez hazai vetőmagot választani. A nemesítési folyamat és genetikai előrehaladás gyorsítása és a genetikai bázis szélesítése is bizonyítja, hogy a vetőmag versenyképes lehet a világpiacon.

Rádi Feríz,
 Pannon Genetic ügyvezető igazgató

A magyar kukoricanemesítés perspek-tivikus piacorientált irányvonalairól, vala
mint a modern nemesítési technikákról Rádi Feríz, a Pannon Genetic ügyvezető igazgatója tartott be
számolót. Példaként kiemelte a fehér, piros és a fekete szemű kukoricahibridjeiket, amelyeket célzottan exportspecifikus piacokra fejlesztettek ki. Véleménye szerint a nemesítés során nemcsak a precíziós nemesítés rutinszerű használata fontos, hanem szükséges felállítani a nemesítői életpályamodellt, és stratégiai együttműködés kell az ál-lami és magán-nemesítőházak között is.

A konferencia valamennyi előadója határozottan kiállt amellett, hogy ahhoz, hogy a magyar vetőmagágazat minél előbb dinamikusan fejlődő pályára álljon, a szakma teljes összefogására és széles körű szakmai együttműködésre van szükség.

Szerző: AgrárUnió