Vizsgáztak a búza- és repcefajták – Egyenlő esélyek, hiteles eredmények segítik a gazdák döntését

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében összesen 48 őszibúza-fajtát és 27 őszi káposztarepcét teszteltek ebben az évben is az ország különböző pontjain. Időjárási viszonyaink változása miatt egyre szélsőségesebb körülmények között kell a termesztett fajtáknak megállniuk a helyüket, ezért minden egyes információ, amelyet azok objektív teljesítményéről kaphatnak a gazdálkodók, óriási segítséget jelent a számukra.

Őszibúza-eredmények

Ezt felismerve indult el tizennégy évvel ezelőtt az őszibúza-fajták ilyen típusú értékelése. Ezúttal kilenc helyszínen került a kísérlet beállításra, amelyek kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy általuk kellően reprezentált legyen az ország összes fontos termőtája. Tizenegy fajtatulajdonos 47 fajtája került elvetésre, amelyből 27 korai, 21 pedig a középérésű csoportba tartozott. Az összehasonlíthatóság kedvéért minden egyes fajta 550 csíra/m2 vetőmagnormával került elvetésre. Az értékelés végül nyolc kísérleti helyszín eredményein alapul, ugyanis egy területet az erős vadkár miatt kizártak. Az értékelés az összes agronómiai szempontból fontos paraméterre kiterjedt, így a termés mennyiségén túl az állóképességre, a télállóságra, az ezerszemtömegre és a hl-tömegre is.

Az adatokat vizsgálva igen szép termésmennyiségeket láthatunk, hiszen a korai éréscsoport átlaga 8,62 t/ha, ami a fajtaátlagot tekintve a legalacsonyabb 7,82 t/ha és a legmagasabb 9,25 t/ha értékek között szórt. Ebben a csoportban a legnagyobb termés 11 tonna felett volt egy hektárra vetítve. Ha megnézzük, hogyan alakultak a terméseredmények a középérésű fajták csoportjában, akkor ott 8,37 t/ha átlagos hozamot találunk, ami a fajtaátlagot tekintve a legalacsonyabb 7,51 t/ha és a legmagasabb 9,53 t/ha értékek között alakult. Ebben az éréscsoportban a legnagyobb termésmennyiség meghaladta a hektáronkénti 12 tonnát.

A minőségi paraméterek közül a nedvessikér- és nyersfehérje-tartalmon túl más, fontos értékmérő tulajdonság is az értékelés alapjául szolgált. Ha a fajták teljesítményét vizsgáljuk, a korai éréscsoport esetében az átlagos nedvessikér-tartalom 28,58%, míg a nyersfehérje-tartalom 12,89% volt. Ugyanezen paraméterek esetében a középérésű fajtáknál a vizsgálatok 29,99% átlagos nedvessikér- és 13,38% átlagos nyersfehérje-tartalmat mutattak.

A kísérletsorozat értékelésének részletei a Vetőmag Szövetség honlapján (vszt.hu) minden érdeklődő számára hozzáférhető. Az egyes fajták többéves teljesítményének adatait böngészve igazolást nyer a gabonatermesztők azon érzése, hogy az idei évjárat összességében nem az őszi búza éve volt. Bár minőségi szempontból jobb eredmények születtek, mint az előző évben, a betakarított mennyiség általában elmaradt az akkor mértektől, sőt, a gazdálkodók várakozásaitól is.

Repceeredmények

Az őszi búza és a kukorica mellett az őszi káposztarepce a harmadik növény, amely ebben a nagyszabású posztregisztrációs vizsgálatsorozatban szerepel. E növénykultúra az idei évben másodjára került értékelésre. A vizsgált fajták sora a 2021-ben állami elismertekből, valamint a nemesítőházanként benevezett két-két fajtából állt össze. Ennek köszönhetően összesen tizenhárom fajtatulajdonos huszonhét fajtájának teljesítménye került elemzésre, amiből húsz a középérésűek közé, hét pedig a korai éréscsoportba tartozott. A parcellák elvetésére kilenc helyszínen került sor, amelyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az ott tapasztalható körülmények jól reprezentáljanak egy-egy repcetermesztő régiót.

A repcefajták teljesítményének értékelése végül nyolc helyszín adatai alapján történt meg, mert egy kísérleti területet a fokozott vadkár miatt ki kellett zárni. A vizsgálat a termésen túl a gazdálkodók számára rendkívül fontos agronómai paraméterekre is kitért, mint amilyen a kezdeti fejlődés erőssége, az állóképesség, a pergési hajlam, a betakarításkori víztartalom. Amennyiben a hozamadatokat közelebbről nézzük, a korai fajtáknál 3,82 t/ha termésátlagot találunk, ami a fajtaátlagot tekintve a legalacsonyabb 3,61 t/ha, valamint 
a legmagasabb 4,09 t/ha értékek között alakult. A legmagasabb betakarított termésmennyiség 5,83 tonna volt egy hektárra vetítve. Ugyenezt vizsgálva a középérésű fajtáknál 3,95 
t/ha átlagos terméshozamot láthatunk, ami fajtaátlagot tekintve a legkisebb 3,45 t/ha, valamint a legnagyobb 4,43 t/ha értékek között szórt. A legnagyobb, egyben kiugró termésmennyiség egy hektárra vetítve 6,25 tonna volt. Ezen túl a termés minőségére utaló olajtartalom is a vizsgálat tárgyát képezte, amely átlagosan a korai érésű fajtáknál 46,76%, míg a középérésű fajtáknál 46,72% értéket mutatott. Ezek a nagyon hasznos információk a Vetőmag Szövetség (vtsz.hu) honlapján mindenki számára hozzáférhetők.

A hazai szántóföldi növénytermesztés egyik jellegzetessége, hogy például őszi búzából a gazdálkodók rendkívül sok fajtát termesztenek. Szakmai alapon lehet azon vitakozni, hogy ennek inkább előnyei vagy hátrányai vannak-e inkább, de az tény, hogy a vegyes fajtaösszetételből és eltérő termesztéstechnológiából származó vegyes minőségi paraméterekkel bíró tételek bizonyos esetekben piaci hátrányt szenvednek el a nemzetközi kereskedelemben. Abban, hogy ez megváltozzon, nagy szerepe van a fentiekben ismertetett posztregisztrációs vizsgálatoknak, amely során objektív értékelés születik az egyes fajtákról és hibridekről, jó alapot nyújtva arra, hogy valóban a legértékesebbek maradhassanak meg a köztermesztésben. Minden gazdálkodó elemi érdeke, hogy ezeket a vizsgálatokat, valamint azok eredményeit figyelemmel kísérje, a termesztendő fajta kiválasztása során gondosan mérlegelje és hasznosítsa.

Szerző: AgrárUnió