Megéri az őszi búzát öntözni?

A korábbi évtizedekben nem volt jellemző, hogy a tavaszi hónapok tartósan aszályosak legyenek, az elmúlt években azonban pontosan ez történt. Idén sokkal jobb a helyzet, valószínű azonban, hogy a jövőben az aszályos hónapok előfordulásának növekedésére kell majd számítanunk, és az válhat a megszokottá, amit az elmúlt néhány évben tapasztaltunk.

„Az aszályos hónapok számának növekedése és az évi átlagos középhőmérséklet emelkedése problémát jelentenek, 
a klímaváltozással azonban van egy ennél is nagyobb baj, ez pedig az, hogy az időjárási viszonyok mára szinte teljesen kiszámíthatatlanná váltak, és nem tudjuk előre, hogy melyik hónapban milyen időre számítsunk. Ez az őszi búza öntözésének szükségességével kapcsolatban is gondot okoz, hiszen már nem tudjuk, hogy az aszályos hónapok után vajon lesz-e elegendő csapadék, vagy pedig el kellene kezdeni öntözni” – mondja prof. dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem növénytermesztéssel is aktívan foglalkozó oktatója.

Mikor hatékony az öntözés?

Magyarország 9,3 millió hektáros területéből nagyjából 4,5 millió hektárnyi 
a szántóföld: ebből körülbelül 1 millió hektárnyit foglal el az a terület, amelyen búzát termesztenek, és mindössze 80 000-110 000 hektárnyi terület 
az, amelyen öntözési tevékenység is folyik. „Ez nagyon alacsony szám, a teljes szántóterület mindössze mintegy 2 százaléka. Az teljesen egyértelmű, hogy az öntözött területek méretét növelni kellene, ez azonban ma még lassan halad. Az öntözés hatékonyságával kapcsolatban három fő dolgot kell feltétlenül kiemelni: létezik biológiai, agronómiai és ökonómiai hatékonyság, és ezek mindegyikére külön oda kell figyelni, ha nem szeretnénk feleslegesen költeni a pénzt.

A biológiai hatékonyság mutatja meg, hogy az öntözés gyakorlata mennyivel növeli meg a termésmennyiséget, illetve mennyivel javítja a termés minőségét a nem öntözött területekhez képest. Az agronómiai hatékonyság arról nyújt információt, hogy az öntözési tevékenység elvégzése más technológiai elemekkel kombinálva mekkora termést eredményez. A harmadik fogalom, az ökonómiai hatékonyság pedig azt méri, hogy egyegységnyi öntözővíz alkalmazása mekkora növekedést fog előidézni a termésmennyiségben. Ezt a három dolgot kell figyelembe venni a búza esetében is” – mondja prof. dr. Pepó Péter.

A búza a származását tekintve olyan növény, amely alapvetően a szárazabb viszonyokat kedveli, hiszen a géncentruma a Közel-Kelet termékeny félholdnak nevezett területén található. Az évszázadokon át zajló közép-európai nemesítés során az volt a cél, hogy a növény az itteni, kontinentális klímán is a lehető legjobban teremjen, de még ez is alapvetően szárazabb viszonyokat jelent.

Negyvenévnyi 
öntözéses kísérlet

Vannak továbbá olyan hibrid búzafajok is, amelyek inkább az óceáni jellegű, nedvesebb éghajlatot kedvelik. Az öntözés szempontjából itt az a nagyon lényeges, hogy az egymástól eltérő búzafajok öntözésének biológiai, agronómiai és ökonómiai hatékonysága eltérő lesz.

„A munkatársaimmal nagyjából negyven éve végzünk olyan kísérleteket, amelyekben az öntözés búzára gyakorolt hatásait vizsgáljuk. Ez igen hosszú idő, amely alatt nagyon sok hasznos tapasztalatot szereztünk erről a témáról. Ezen tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy a legjobb öntözési reakciójú búzafajta esetében – a legjobb talajtáp­anyag-visszapótlás és a legmagasabb hatékonyságú növényvédelem mellett – 2,5 tonna/hektárral magasabb terméshozamot lehetett elérni, mint amit öntözés nélkül sikerült volna. Konkrét példával élve, a 6 tonnás termésátlag helyett 8,5 tonnát is elérhetünk egy nagyon száraz évben. Érdemes ezt összehasonlítani 
a tró­­pusi eredetű, a nedvességet sokkal in­­kább kedvelő kukoricával, amelynek esetében az öntözéssel sokkal magasabb, 5-6 tonna/hektáros termésmennyiség-növekedést is elérhetünk. Éves szinten ez 
10 tonnás termésátlag helyett 15-16 tonnát jelent csapadékhiányosabb évben. Ezt mindenképpen növelni kellene, mivel a kukorica vetésterületének jelenleg csak 3-4 százalékát öntözik hazánkban” – emeli ki a búza és a kukorica öntözésének hatékonyságbeli összehasonlítását a növénytermesztési szakember.

A búza aktuális árától függ, 
hogy megéri-e öntözni

„Normális időjárási feltételek mellett – amilyeneket a klímaváltozás miatt sajnos egyre kevésbé tapasztalunk – nincs szükség az őszi búza öntözésére. Száraz, aszályos hónapok fennállása esetén az én véleményem alapján akkor érdemes öntözni a növényeket, ha ez életmentő, vagyis ha enélkül a növények elpusztulnának a nedvesség­hiány következté­ben. Épp ilyen évjárat volt 2020 tavasza, amikor március és április hónapokban gyakorlatilag semennyi eső nem hullott, így érdemes lett volna minél nagyobb területeken öntözni” – mondja dr. Pepó Péter.

Az ökonómiai szempontok figyelembevétele világítja meg igazán, hogy a hagyományos, megfelelő csapadékellátottságú helyzetben miért nem gazdaságos az őszi búza öntözése. „A búza esetében, amennyiben nagyon nagy szárazság van, 60-80 milliliter öntözővíz felhasználásával öntözik meg a növényeket, ami hektáronként 60-80 000 forint kiadást jelent. Amikor a búza ára nemrég nagyon alacsony volt, akkor tonnánként 40 000 forintért vették meg; ez azt jelenti, hogy a búzának az öntözés hatására legalább 2 tonnával többet kellett teremnie ahhoz, hogy visszajöjjön az öntözés költsége. Ehhez pedig csaknem a legjobb öntözési reakció szükséges. Most drágább a búza: így, hogy jelenleg egy tonnáért 70 000 forintot fizetnek, már 1 tonna körüli termésmennyiség-növekedéssel is visszajön az öntözés költsége, azt azonban nem tudjuk, hogy augusztusban milyen árak lesznek majd a piacon. A fentebb már említett kukoricánál ebből a szempontból teljesen más a helyzet, itt ugyanis nagyjából 100-130 milliliter öntözővíz felhasználása szükséges, a tonnánkénti ár pedig jelenleg 60 000 forint körül van. Itt tehát most 120 milliliter öntözővíz felhasználásával jön vissza 2 tonnával 
az öntözés költsége, ami a búza esetében már a legjobb öntözési reakció értékét közelíti. 5-6 tonnás terméshozam-növekedéssel számolva a kukorica esetében tehát már bőven megéri öntözni aszály esetén, míg a búza esetében ez sokkal kevésbé gyakran alakul így” – ismerteti a gazdaságossági számításokat a szakember.

A hibrid búzáknál könnyedén megtérülhet az öntözés

„Ahogy az elején már említettem, a klímaváltozással kapcsolatos legnagyobb problémának a kiszámíthatatlanságot tartom. A 2020-as év nagyon jó példa erre: márciusban és áprilisban ugyan alig volt eső, május elejét követően azonban már folyamatosan hullott csapadék, ami vé­­gül megmentette a búzatermést. A tava­­­­lyi évre vonatkozóan is végeztünk ön­­­­­­­­tö­­­­zési kísérleteket, de ezek a növények sem adtak többet egy tonnánál a nem öntözött gabonatáblákkal összehasonlítva. Ez sajnos nem volt igazán számottevő eredmény” – hoz egy egészen aktuális, közelmúltbeli példát a szakember.

„A rendszeres öntözést a hibrid búzák vetőmag-előállításánál tudnám inkább elképzelni. Itt ugyanis egy tonna értéke nem 40-80 000 forint között mozog, mint a hagyományos búza esetében, hanem a vetőmag ára akár 250-300 000 forint is lehet. Ebben az esetben tehát már nem kell az öntözés költségei miatt aggódni. A 40 éve tartó öntözési vizsgálatsorozatainkban a különféle búzafajták öntözésre adott reakcióit is összehasonlítottuk egymással. A fajták egy része csak alig-alig reagált az öntözésre, más fajták ezzel szemben sokkal jobban. A mindennapi gyakorlatban azonban nem éri meg olyan fajtákat termeszteni, amelyek csak a száraz években adnak öntözéssel terméstöbbletet; egyértelmű, hogy a gazdák azokat a fajtákat fogják előnyben részesíteni, amelyek a szárazabb és a kevésbé száraz években is egyformán jól tudnak teljesíteni. Nem zárom ki, hogy a jövőben legyen Magyarországon öntözött búza, azt azonban biztosnak tartom, hogy ez a gyakorlat nem fog általánossá válni. 
A szárazságtűrő fajták elterjedése sokkal inkább valószínű” – teszi hozzá prof. 
dr. Pepó Péter.

A hosszabb távú tervek alapján a jelenleg öntözött mintegy 80 000-110 000 hektárnyi területet a következő néhány évben 200 000 hektárra, 2030-ra pedig leg­­alább 400 000 hektárra szeretnék nö­­velni.

Az öntözés hatékonyságával kapcsolatban három fő dolgot kell feltétlenül kiemelni: létezik biológiai, agronómiai és ökonómiai hatékonyság, és ezek mindegyikére külön oda kell figyelni, ha nem szeretnénk feleslegesen költeni a pénzt.

Öntözési közösségek

Lehetőséget jelent a búza gazdaságos öntözésére, ha öntözési közösségekben, más növényekkel együtt kerül sor rá. Ilyen működik például Harta nagyközségben, ahol egy 4,5 kilométer hosszú csatornarekonstrukcióval összesen 600 hektár, az öntözésbe újonnan bevont terület vízellátása vált lehetővé. A hartai öntözési közösségben jellemzően hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, és a búzát és a repcét is megöntözik, ami régebben nem volt bevett gyakorlat. Az öntözési projektek fő célja itt sem a búza vagy a repce öntözése, hanem az, hogy olyan növényeket próbáljanak minél nagyobb arányban termeszteni, amelyek jövedelmezőbbek, mint az átlag. Ezek közé tartozik például a zöldborsó és a csemegekukorica.

Prof. dr. Pepó Péter az öntözési közösségek terjedésével kapcsolatban elmondta: „Ezekben a közösségekben azért lesz gazdaságos a búza öntözése, mert nem 1–10 hektárnyi földterületet kell külön öntözni, hanem több 100 vagy akár több 1000 hektár méretű földterületeket. Ilyenkor rövidebb távon is megtérül az öntözőberendezés beszerzése és az öntözőárok kiépítése, valamint a rendszer üzemeltetése. A búza öntözése ezekben a közösségekben általánossá válhat, mivel itt több növénnyel együtt, vetésváltásban vetik. A zöldborsó és a csemegekukorica közé beiktatott búza előnyös például abból a szempontból, hogy képes lehet megszakítani a gyomosodást vagy a különféle betegségek terjedési láncolatát. Ebben a formában a búza öntözése is gazdaságos lehet, hiszen erre több olyan növénnyel együtt kerül sor, amelyek jövedelmezőbbek, mint a nagy átlag. Ezzel csökkenteni lehet a fajlagos amortizációs és üzemeltetési költségeket. Az öntözőrendszerek magas beruházási és üzemeltetési költségei így már nem jelentenek problémát.”

Harta mellett már a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunhegyesen is működik öntözési közösség, emellett nemzeti öntözési mintaprogram kezdődik a mezőhegyesi ménesbirtok használatában lévő 5500 hektáros területen is, amely a tervek szerint 2022-re valósulhat meg. A legjobb öntözési reakciójú búzafajta esetében 2,5 tonna/hektárral magasabb terméshozamot lehetett elérni, míg a kukorica esetében az öntözéssel sokkal magasabb, 5-6 tonna/hektáros termésmennyiség-növekedést is tapasztalhatunk.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió