növényvédelem

Mennyi az annyi a növényvédelemben?

A területegységre jutó hatóanyag-mennyiség évről évre csökken

A növényvédelem a mezőgazdaság alappillérének, a növénytermesztésnek egyik meghatározó területe, amely nélkül az nem lenne képes megfelelni a biztonságos élelmiszer-ellátás kívánalmainak. Éppen ezért érdemes közelebbről is megvizsgálni a növényvédelem során felhasznált készítmények mennyiségének, értékének alakulását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban megjelent, a terület 2019. évi adatait elemző kiadványának felhasználásával.

Növekvő volumen

A 2019 évi adatok alapján látható, hogy a KSH módszertana alapján vizsgált növénykultúrák (őszi búza, kukorica, napraforgó, repce, alma, szőlő) növényvédőszer-használata a 2000. évi közel 11 ezer tonnáról 2019-re 27 ezer tonnára növekedett. Ez a jelentős növekedés arányaiban azt jelenti, hogy az összes, a termelés során vásárolt anyagok és szolgáltatások értékének 2000-ben 5,1%-át, míg 2019-ben a 7,7%-át tették ki a növényvédő készítmények. A jelentős mennyiségi növekedés magyarázata a javuló jövedelmezőséggel összefüggő, egyre intenzívebbé váló gazdálkodásunkban rejlik. Az értékesítési adatok, bár évjárati hatásra utaló ingadozások is láthatók, növekvő tendenciát mutatnak (1. ábra).

nvdiagr1

A felhasználás szerinti megoszlás a gyomirtó készítmények esetében mutatja a legnagyobb arányt (33%), ezt követik az egyéb készítmények (30%), majd a gombaölő szerek (19%), végül pedig a rovarkártevők elleni készítmények (18%).

A felhasznált hatóanyagok

Közelebb jutunk a valós felhasználáshoz, ha a fenti adatokat nem késztermékre, hanem hatóanyagokra bontva vizsgáljuk (2. ábra). A legnagyobb mennyiségben a gyomirtó hatóanyagok kerültek felhasználásra, ezen belül a glifozátból használtak a legtöbbet a gazdálkodók. A gombaölő hatóanyagok első helyezettje a kén, amelynél azért árnyalja a képet, hogy az egyik legnagyobb hektárdózisban és kezelésenként legmagasabb hatóanyag-mennyiséggel felhasznált anyag. Amennyiben ezektől a torzító tényezőktől eltekintünk, 2019-ben egy epoxikonazol+fenpropimorf hatóanyagú, azóta már visszavont felhasználási engedélyű gombaölő készítmény fogyott a legnagyobb mennyiségben. Amennyiben a rovarölő hatóanyagoknál keressük azt, amelyet a legnagyobb volumenben használtak a gazdálkodók, egyértelműen a teflutrint kell győztesnek tekintenünk, mivel ez adta önmagában az összes, rovarkártevők ellen használt hatóanyag mennyiségének közel felét. Második helyen ebben a kategóriában a klórpirifosz hatóanyagú készítmények szerepeltek.

nvdiagr2

Hatóanyag-felhasználás növénykultúránként

A vizsgált növénykultúrákban azok sajátosságai miatt az egyes szertípusok eltérő mértékben és arányban kerülnek felhasználásra (3. ábra). Ha a szántóföldi növényeket nézzük, érthető módon például a kórokozók által jobban veszélyeztetett őszi búzában a gombaölő készítmények felhasználása dominált, míg kukoricában a sokkal nagyobb terméskieséssel fenyegető gyomkonkurencia miatt a gyomnövények elleni védekezés, a gyomirtó készítmények adják a felhasználás gerincét.

nvdiagr3

Hatóanyag-felhasználás hektáronként

Fontos információt hordoz a felhasznált hatóanyagok mennyisége, amennyiben azt a hektárra vetítve vizsgáljuk. Európai kitekintésben Magyarország az egy hektár mezőgazdasági területre kijuttatott hatóanyag-mennyiség tekintetében a középmezőnybe tartozik, a 13. helyet foglaljuk el ebben a rangsorban (4. ábra).

nvdiagr4

Az egyben azt is jelenti, hogy ezzel a mennyiséggel az Európai Unió tagországainak átlaga alatt vagyunk. Számszerűen megvizsgálva az adatainkat, 2017-ben 1,8 kg/ha, 2018-ban 1,6 kg/ha, míg 2019-ben 1,5 kg/ha volt a felhasznált összes hatóanyag mennyisége. A tendencia csökkenő, aminek értékeléséhez azonban tudni kell, hogy az innovatív, fejlesztő növényvédőszer-gyártó vállalatok fejlesztéseik során egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kijuttatott hatóanyag minél jobb hasznosulására, így a készítmények egyre fejlettebb segédanyagokat tartalmaznak. Ezek egyszerre jelenthetik a kevesebb hatóanyag-felhasználással elért azonos hatékonyságot, valamint a kisebb környezeti terhelést jelentő termékek arányának növekedését.

A növényvédelmi tevékenység, a kémiai növényvédő készítmények közvélemény általi megítélése Európa-szerte kedvezőtlen, ezért az ilyen típusú anyagok felhasználása hosszabb távon várhatóan csökkenni fog. A növénytermesztésben, a növényvédelemben érintett gazdálkodók, szakemberek csak reménykedhetnek abban, hogy nem maradnak alternatíva nélkül, és módjukban áll ezután is megvédeni növényeiket. A folyamatokat látva a jövő nem tűnik túlságosan biztatónak ezen a téren!

Forrás: KSH: Növényvédőszer-felhasználás, 2019; valamint NAIK: Statisztikai jelentések: Növényvédő szerek értékesítése, 2019

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: növénytermesztés, növényvédelem

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom