Többet vízzel, mint erővel

Az öntözés hatása a fenntartható, fejleszthető növénytermesztésre

Jelenleg csak a magyarországi termőföldek két százalékát öntözik. Pedig az emelkedő átlaghőmérséklet és a csapadék mennyiségének csökkenése miatt óriási szükség lenne az öntözéses gazdálkodásra, ami megtérülő befektetésként a termésátlag és termésbiztonság javulásához vezetne.

Hazánk szántóföldi növénytermesztése az utóbbi évtizedekben rendkívül gyors, dinamikus fejlődésen ment keresztül. A nagy színvonalbeli változás különösen a biológiai alapokat (fajta/hibrid) és az agrotechnikát érintette. Napjainkban már a legtöbb növényfajon belül hibrideket állítanak elő és termesztenek, melyek nagy genetikai terméspotenciál mellett egyéb korszerű tulajdonságokkal is rendelkeznek, például a betegségekkel szembeni tolerancia vagy rezisztencia, jó stressztűrő képesség, kedvező tápanyag- és vízhasznosító képesség, jobb beltartalmi paraméterek stb. Természetesen ezek a korszerű hibridek/fajták az alkalmazott agrotechnikával szemben is igényesebbek.

Az agrotechnika fejlődésénél leglátványosabb a korszerű műszaki, technikai háttér, a korszerűbb vetőgépek, a klímaváltozáshoz és az adott talajtípushoz jobban igazodó talajművelő eszközök, a talajforgatásos eszközök mellett az egyre több talajlazító eszköz, megfelelő magágy-előkészítő gép, a kombinátor mellett a germinátor és a kisebb veszteséggel dolgozó betakarítógépek. Természetesen ezzel a szakértelem is lépést tart. További fejlődést fog hozni a műholdas vezérlésű precíziós technológiák alkalmazása, a nem táblaszinten, hanem helyspecifikusan történő beavatkozások például vetésnél, tápanyag-utánpótlásnál, öntözésnél és akár növényvédelemnél is (természetesen a technika mellett szükséges a hozamtérképezés is).

Az utóbbi hét évtizedekben voltak hullámvölgyek, az 1950–60-as években a biológiai alapok, a műszaki technikai háttér, az agrotechnika, sőt még a szakértelem vonatkozásában is akadtak hiányosságok. Majd az 1970–80-as évtizedekben kedvező változások következtek be a fajtakérdésekben, a gépesítésben, továbbá a szakértelemben is. Kisebb visszaesés volt tapasztalható a rendszerváltást követően (1989–90).

Sokan kapták vissza jogosan földjeiket, de a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében megszakadt a folyamat, a szaktudás apáról fiúra történő átadása. Ezt követően folyamatossá vált a magyar mezőgazdaság fejlődése és a töretlen fejlődés­sel együtt a minőség és a hatékonyság növekedése, miközben tudatosabb a környezetvédelem is.

A fenntartható, fejleszthető növény- és gyümölcstermesztés elsődleges tényezője az öntözött terület növelése.

Egyre többen, egyre kevesebb termőfölddel

Nagy kihívásokat jelent a globális felmelegedés okozta klímaváltozás, a Föld népességének további gyors növekedése bizonyos földrészeken, valamint az egész világon a termőföld csökkenése vagy kivonása a termelésből, ami ugyan a fejlődés része (gyárak, üzemek, kereskedelmi hálózat építése vagy éppen autópályák építése stb.), csak éppen a Föld lakosságszámának gyors növekedése és a szántóterület csökkenése nehezen hozható közös nevezőre. Köztudott, hogy „kék” bolygónk kétharmada víz, de csak 2%-a az édesvíz, ami az emberiség – az ipar és a mezőgazdaság – számára hasznosítható. Az egész világon, így hazánkban is nagy gondot jelent a globális felmelegedés és az ezzel járó klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek folyamatos felerősödése. A globális hőmérséklet-növekedés jelentős részben az antropogén üvegházhatású gázok koncentrációjának a 20. század közepe óta tartó növekedésére vezethető vissza. A múlt században 1 °C-kal emelkedett a hőmérséklet sokévi átlaga, és ez a növekedés a 21. században különböző modellek alapján akár 4 °C is lehet, ami rendkívül nagy szélsőségeket okozhat az időjárásban (1. ábra).

viz1abra

Hová vezet a vízhiány?

Debrecen térségében az elmúlt 28 évben a 30 éves átlaghoz viszonyítva (565,3 mm) a csapadékhiány –875,2 mm, az évek 62%-a volt aszályos. A csapadék évi átlaga 120 év alatt 121 mm-rel csökkent (OMSZ, 2004) (2. ábra).

viztbl2

A hőmérséklet növekedése jelentős vízhiányt indukál. Nő a talajfelszíni párolgás, az evaporáció, az altalajvíz szintje mélyebbre süllyed. Nagyobb mértékben jelennek meg a melegigényes kórokozók, kártevők és gyomnövények. A csapadék csökkenése az ország déli részén és a nyári hónapokban lesz nagyobb mértékű (3. ábra). Magyarországon a csapadék sokévi átlaga tág határok között változik (500–800 mm). A legszárazabb viszonyok az Alföldön tapasztalhatók.

viztabl3

A mezőgazdasági hatások részben összefüggnek a vízgazdálkodási hatásokkal, hiszen a vízellátottság szintje szoros kapcsolatot mutat a termésátlaggal a termesztett növényeknél: a vízellátottság gyakran a termés mennyiségét meghatározó tényező. Természetesen az is köztudott, hogy a növények vízigénye is eltérő, például kisebb a kalászos gabonaféléké és nagyobb a burgonya, cukorrépa és lucerna vízigénye.

Magyarországon a talajtípusok és ezek hő-víz-levegő gazdálkodása is nagymértékben eltérő. Legkedvezőbb a már csak 4,3 millió hektár szántóterületből a mezőségi vagy csernozjom talajoké, ám ezek az összes szántóterületnek csak a 16%-át teszik ki (4. ábra).

viztabl4

Öntözés helyzete Magyarországon

Hazánk talajainak vízgazdálkodását több tényező is befolyásolja, például az alacsony vagy magas kolloidtartalom, a termőréteg vastagsága, a talajművelési eljárás, a termesztett növényfaj, a vetésszerkezet stb. Mindenesetre a talajoknak csak 31%-a a jó vízgazdálkodású.

viz5abra 1

Lineár öntözőberendezés (Pepó P., 2012)

Egy jó minőségű csernozjom talaj 200 cm mélységig 500-600 mm vizet is tud tárolni, melynek 50%-a diszponibilis víz, ami felvehető a növények számára, és 50% holt víz, ami olyan erősen kötődik a talajhoz, hogy a növények nem tudják felvenni. Sajnos Magyarországon maximum a szántóterület 2%-át öntözzük. A világon viszont főleg az utóbbi hét évtizedben az öntözött terület 98 millió hektárról 320 millió hektárra nőtt (6. ábra).

viztabl5

Az öntözött terület nagysága néhány EU-s országban eléri a szántóterület 26-38%-át is (1. táblázat).

viz1tabl

A 2. táblázat adataiból megállapítható, hogy a valamivel csapadékosabb Dunántúlon a 2017–2019-es években 10 517–11807 hektár területet öntöztek, míg a szárazabb-aridab Alföldön és északi nagy régióban 82 275–85 228 hektárt, országosan pedig 96 849–101 405 hektárt. Nem állapíthatunk meg átütő fejlődést az öntözés vonatkozásában.

viz2tabl

A 3. táblázat adataiból kitűnik, hogy a különböző ágazatokat összesítve is csak 131-132 ezer hektárt öntöztünk. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a fenntartható, fejleszthető nö­vény- és gyümölcstermesztés elsődleges tényezője az öntözött terület növelése.

viz3tabl

Drága, de megtérül

Az öntözés drága agrotechnikai beavatkozás, de a növények termése mellett a termésbiztonságot is növeli. Magyarországon jelenleg elsősorban a konzervipari zöldborsót, a csemegekukoricát, a vetőmagnak termesztett kukoricát öntözik.
Az öntözésnél meg kell különböztetni öntözési rendet és öntözési módot. Az öntözési rend az adott növénynél az öntözés idejét és az öntözővíz mennyiségét jelenti, míg a módja az öntözővíz kijuttatásának módját, ami napjainkban általában esőszerű öntözést vagy csepegtető öntözési módot jelent. A korábbi évtizedekben több öntözési módot is alkalmaztak (például barázdás, árasztó, csörgedeztető vagy idényen kívüli öntözést), ezek napjainkban jelentőségüket vesztették.

Természetesen ha öntözni tudunk, akkor adott növényfajon belül a jó öntözővíz-reakciókkal rendelkező hibridet/fajtát kell öntözni. Továbbá ha öntözünk, a hosszabb tenyészidejű hibrideket/fajtákat érdemes öntözni, mert ezeknek a potenciális termőképessége is nagyobb. Sajnos napjainkban még a vízjogi engedéllyel rendelkező területeknek is csak a felét öntözik Magyarországon.

Öntözés esetén a hatékonyságot befolyásolja, hogy az agrotechnikai tényezők közötti interakciók még nagyobbak. Például ha öntözünk, akkor több tápanyagra van szükség, nagyobb tőszámot lehet alkalmazni, fokozottabb-integrált növényvédelemre van szükség stb. A fenntartható-fejleszthető növénytermesztésnek az egyik fontos feltétele az öntözés. Ezért szükség van a korszerű vízgazdálkodásra, melynek nagyon sok összetevője van, de növelheti az öntözött terület nagyságát és növelheti a növények termésbiztonságát.

A vízigény kifejezési formái:

Statikai vízigény: a növény igénye, hogy a talaj pórustérfogatának hány százalékát töltse ki víz és hány százalékát levegő. Pl. kukorica 70:30%, vörös here 80:20%.

Dinamikai vízigény: a növények tenyészidejének különböző szakaszaiban fejezi ki a vízigényt, vagyis a vízigény tenyészidő alatti változásának menetét adja meg.

A transzspirációs együttható azt mutatja meg, hogy egységnyi szárazanyag előállításához mennyi vizet használ a növény. Például gabonafélék kb. 350 l/kg, takarmánycirkok 200-300 l/kg stb.

Öntözési forduló: a nagy vízigényű, többszöri öntözést igénylő kultúrák öntözési időpontjai közötti időtartam napokban kifejezve.

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár, Petró Eszter mezőgazdasági mérnök

Tags: öntözés, víz, vízhiány

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom