Hazánk szántóföldi növénytermesztése

A klímaváltozás hatásai mérsékelhetők, az eredményesség fokozható

Magyarország mezőgazdasága – ezen belül a növénytermesztés is – folyamatos és intenzív fejlesztésen megy keresztül. Ehhez hozzájárulnak az egyetemek, kutatóintézetek legújabb eredményeinek gyors innovációi, a kormány kiemelt gondoskodása és támogatása, továbbá a biológiai alapok és az agrotechnika intenzív fejlődése.

Az öntözés drága agrotechnikai megoldás, de a jövőben az időjárási szélsőségek növekedése következtében biztos a megtérülése.
A tudomány és a gyakorlat egyre szorosabb egységben van jelen a termesztéstechnológiák, az adott ökológiai viszonyokhoz és a ráfordítás színvonalához igazodó modellek megválasztásánál. Természetesen az egyre kedvezőbb feltételek és a nagyobb szakértelem mellett a fejlődést akadályozó tényezők is egyre jobban felerősödnek.

A globális felmelegedés következményei

Legnagyobb gond a globális felmelegedés okozta klímaváltozás, az időjárási szélsőségek növekedése. Napjainkban az eredményességet legnagyobb mértékben a vízellátottság vagy annak egyenletes megoszlása befolyásolja, hiszen míg az 1970–80-as években 22-23 nap volt a csapadékmentes periódus intervallumának szélessége, addig ez napjainkban elérheti a 40-45 napot is, ami a növények számára nehezen vészelhető át, jelentős terméscsökkenést okozhat. Az elmúlt 120 évben 121 mm-rel csökkent a csapadék sokévi átlaga, a tendencia jelenlege is folytatódik, a csökkenés mértéke az utóbbi 2-3 évtizedben évi 1,2 mm. Az évi középhőmérséklet a 20. században közel 1 °C -kal emelkedett, a 21. század végére a különböző modellek szerint az évi középhőmérséklet akár 3-4 °C -kal is nőhet, ami további szélsőségeket indukál.

Debrecen térségében az évi csapadék 30 éves átlaga 565,3 mm, azonban az elmúlt közel három évtized kétharmada aszályos és csak egyharmad átlag körüli vagy annál csapadékosabb év (1. ábra). Ez időszak alatt másfél év csapadéka esett ki.

sznt1abr

A klímaváltozást az üvegházhatású gázok okozzák. Ezek a szén-dioxid (CO₂), amely fa, szén, olaj, gáz tüzeléséből származik. A metán (CH₄) az olvadó szibériai talaj, rizstermelés, bomló szerves anyagok, sőt szarvasmarhák bendőjéből is. A freon- és fluorgázok (halo-fluoro-karbon) frizsiderek, kozmetikai szórópa­­­lac­kok, klímaberendezések hajtógáza. A di­­­­­­nit­­rogén-oxid (N₂O) mennyiségének nö­­­­­­vekedése pedig a műtrágyázás következ­­­ménye.

A 2020. évi időjárás adatai a 2. ábrán láthatók, a csapadékeltérés a sokévi át­­­lagtól éves szinten 39,4 mm, az évi középhőmérséklet pedig 0,1 °C-kal tért el a sokévi átlagtól.

sznt2abr

Hogyan csökkenthető a vízhiány?

Az aszály kedvezőtlen hatásait bizonyos mértékben mérsékelhetjük megfelelő vetésváltással, harmonikus NPK-táp­anyag­ellátással, víztakarékos, a növény igényét kielégítő szakszerű talaj-előkészítéssel, az ökológiai adottságoknak megfelelő, jó alkalmazkodóképességű fajták (hibridek) választásával, egészséges, jó biológiai értékű vetőmag használatával, a területegységre vetített tőszám mérséklésével, hatékony növényvédelemmel, valamint az agrotechnikai műveletek optimális időben és jó minőségben való végzésével. A leghatékonyabb megoldás az öntözés fejlesztése lenne, de sajnos ez egy helyben topog, a szántóterület mindössze 2%-át öntözzük, ha öntözünk, akkor az elsősorban a konzervipari zöldborsóra, a csemegekukorica termesztésére, a kukoricavetőmag-termesztésre, esetleg a szójatermesztésre korlátozódik. Az öntözés drága agrotechnikai megoldás, de a jövőben az időjárási szélsőségek növekedése következtében biztos a megtérülése, de ha csak a termésbiztonságot növeljük, az is kiemelkedő jelentőségű lehet. A jövőben át kell értékelnünk az öntözött növények körét is. Az utóbbi években egyre gyakrabban találkoztunk kora tavaszi aszályos, száraz periódusokkal, amikor olyan növényeket is öntözni kellett, amelyek nem tartoznak a nagy vízigényű, öntözött növénykultúrák közé (pl. búza, repce). Az öntözés technológiai megújulására is szükség lesz az elkövetkező években. Magyarországon a mai napig nagy arányban használ­ják a víz- és energiapazarló öntözési módokat (például vízágyús öntözés). Ezeket a technológiákat célszerű korszerűsíteni, amivel jelentős víz- és energiamegtakarítást érhetünk el, például öntözőkonzolok alkalmazása. Természetesen a legkorszerűbb öntözési módok már megfelelnek a precíziós mezőgazdaság követelményeinek, amivel a talajtulajdonságokhoz igazodóan, víz-, energia- és költségtakarékosan tudunk öntözni. A korszerű öntözések tárháza igen változatos. A nagy területek öntözésére leginkább a korszerű, alacsony nyomásigényű (1,1-1,4 bar) szórófejekkel ellátott lineár és Center Pivot rendszerek alkalmasak. A kisebb szántóföldi kultúrák vagy állókultúrák korszerű öntözését leginkább mikroöntöző rendszerekkel lehet kiválóan megoldani.

sznt1

Búza öntözése 2019 áprilisában (Mezőhék)

Az utóbbi években ezek a rendszerek már nagy területű szántóföldi kultúrákban is telepíthetők, amivel rendkívül jó terméseredményeket értek el, igen költséghatékonyan. Ezek az öntözési módok elsősorban a szalagos csepegtető öntözési rendszerek, illetve a felszín alatti csepegtetőrendszerek, amelyek hatékonysága kiváló. Ezeknek a korszerű mikroöntözési rendszereknek köszönhető, hogy Izrael több évben is 7 tonnát meghaladó termésátlagot ért el napraforgóban (2014: 7,13 t/ha, 2016: 7,12 t/ha, 2018: 7,94 t/ha), illetve 22-34 tonnás termésátlagot ér el a kukoricatermesztésben (2014: 34,01 t/ha, 2017: 25,76 t/ha, 2019: 23,22 t/ha) közepes-gyenge talajadottságok mellett is. Hasonló kísérleteket végeztünk Szarvason is, ahol igen kedvező tapasztalatokat szerezünk a kukorica nagyüzemi szalagos csepegtető öntözésében.

sznt2

Kukorica csepegtető öntözése, 2017 (Szarvas)

Egyre kisebb területen gazdálkodunk

A kedvezőtlen tényezők között kell megemlítenünk a szántóterület folyamatos csökkenését, ami már a 4,3 millió hektárt sem éri el. Természetesen nagyon pozitív hazánk gazdaságára az egyre több nemzetközi ipari beruházó cég megjelenése (például akkumulátorgyárak, autógyárak, üzlet- és kereskedelmi hálózatok építése), de ezzel együtt elég sok jó minőségű termőföld esik ki a mezőgazdasági tevékenységből, ami rontja az ágazat versenyképességét.

Hazánk talajadottságai nagyon eltérőek, a kifejezetten jó adottságokkal rendelkező talajok, amelyek jó hő- és vízgazdálkodásúak, csak a szántóterület 16%-át teszik ki (mezőségi vagy csernozjom talajok). Ezek a talajok 200 cm mélységig 500-600 mm vizet is tudnak tárolni, ennek körülbelül fele diszponibilis, azaz a növények által felvehető víz, a másik fele pedig holtvíz, ami erősen kötődik a talajhoz.

A jelenlegi körülményeket figyelembe véve kiemelkedő jelentősége van és lesz a jövőben az okszerű vetésváltásnak, a kedvező elővetemény megválasztásának. Napjainkban a vetésszerkezet a szántóföldi növénytermesztésben nem túl kedvező. Bár a gabonafélék vetésterülete – közte a búza és a kukorica vetésterülete is – csökkent (2020-ban az őszi búza 897 ezer ha, a kukorica kb. 950 ezer ha), azonban a napraforgó és a repce vetésterülete együttesen 924 ezer ha-ra nőtt, és nagymértékben csökkent a pillangós virágú növények, továbbá a gyökgumós növények (a burgonya és a cukorrépa) vetésterületi aránya. A fenti tények hatással vannak az okszerű vetésváltás kialakítására is.

Romlik talajaink minősége

A talajok termékenységének megőrzése szempontjából jelentősége van a harmonikus tápanyag-gazdálkodásnak. Amennyiben megoldható, a szalma és szármaradványok legalább egy részét vissza kell juttatni a talajba, növelni kell a szervesanyag-gazdálkodás színvonalát. Az utóbbi évtizedekben a talajok humusztartalma egyértelműen csökken! Ezt a folyamatot mindenképp meg kell állítani vagy jó esetben megfordítani. Ehhez a talajok szervesanyag-készletét (széntartalmú anyagok) kell jelentősen növelni, melyek a humuszképződés alapjait jelentik, vagyis nem elegendő csak a makrotápelemek (N, P, K) visszapótlása. A szervesanyag-készletet legegyszerűbben a növénymaradványok fokozott visszaforgatásával, egészséges mikrobiológiai élet kialakításával, zöldtrágyázási technológiák alkalmazásával és magas szervesanyag-tartalmú anyagok (szerves trágya, komposzt, melléktermékek stb.) talajba forgatásával tudjuk növelni. Az állattenyésztésben évtizedekkel ezelőtt évente 20-22 millió tonna istállótrágya képződött, és így 4-5 évente tudtunk jelentősebb mennyiségű szervestrágyát is kijuttatni az adott területre, az utóbbi évtizedben az istállótrágya évi összes mennyisége 4-5 millió tonnára zsugorodott (4. ábra).

szntdiagr4

Köztudott, hogy a termés nagyságát mindig a minimumban lévő tényező vagy akár tápelem határozza meg. A tápanyagmérleg egyensúlya szempontjából fontos törvény, hogy annyi tápanyagot kell kijuttatni, mint amennyit adott tábláról a terméssel kivontunk. Az is köztudott, hogy a harmonikus tápanyagellátás a növény vízhasznosítását is javítja. A termésbiztonság fokozása érdekében a jövőben egyre nagyobb szerepe lehet a szántóföldi növények lombtrágyázásnak is. Hódmezővásárhelyen, az SZTE Mezőgazdasági Karán vizsgáljuk a kukorica levéltrágyázásának a hatását. Több év átlagában genotípustól és az alkalmazott készítménytől függően akár 1-1,5 t/ha terméstöbbletet is tudtunk elérni.

A hagyományos termesztéstechnológiáknál is törekedni kell a redukált-racionális víztakarékos talajművelésre, a lehetséges mértékben csökkenteni kell a forgatásos alapművelést és növelni kell a lazításos művelést. Az alapművelést megelőző műveleteknél is, a tarlóhántásnál ne teljesen feketére műveljük a talajt, hagyjunk a felszínen is növénymaradványt, ami csökkenti az evaporációt (a talajfelszíni párolgást).

sznt3

Redukált művelés

Külön nagy gondot fordítsunk a hatékony, integrált növényvédelemre. Sajnos a klímaváltozással egyre több melegigényes kórokozó, kártevő és gyomnövény jelenik meg, ami nagymértékben veszélyezteti a termesztés eredményességét.

Törekedni kell a redukált-racionális víztakarékos talajművelésre, a lehetséges mértékben csökkenteni kell a forgatásos alapművelést és növelni kell a lazításos művelést.

Eredmények a szántóföldön 2020-ban

A 2020-ban elért szántóföldi növénytermesztésünket úgy kell értékelni, hogy a körülményekhez képest jó, közepes. Hiába esett éves szinten az 565,3 mm-es átlaghoz képest 39,4 mm-rel több csapadék, mivel ennek eloszlása rendkívül kedvezőtlen volt. Az elért eredmények az 1. táblázatban láthatóak.

Az elért szántóföldi növénytermesztési eredményeket, ha hazánk előző évi terméseredményeihez hasonlítjuk – a kedvezőtlen klimatikus viszonyokat is figyelembe véve –, nem rosszak. Azonban ha figyelembe vesszük néhány ország eddig elért rekordtermésátlagait, akkor arra ösztönöz bennünket, hogy van még hova fejlődnünk. Azonban ezek az adatok nem hasonlíthatók hazánk terméseredményeihez, mivel az említett országok ökológiai viszonyai rendkívül eltérőek, de akár a ráfordítások színvonala is.

Nekünk fontos feladatunk, hogy az egyetemek és kutatóintézetek újabb eredményeit gyorsan vigyük át a gyakorlatba, gyors legyen az innováció. Folyamatos legyen a fenntartható, fejleszthető szántóföldi növénytermesztésünk.

sznttabl3

Precíziós növénytermesztés

A hozamtérképezés megmutatja a tábla egy adott pontján megtermelt hozam mértékét, a hosszú távú adatok összehasonlítása helyspecifikus beavatkozásokat tesz lehetővé, kisebb területekre helyspecifikusan végzi a tápanyagellátást, a vetést, a növényvédelmet, de akár az öntözővíz mennyiségének szabályozását is. Így a termesztéstechnológiánk hatékonyabb és környezetkímélőbb lesz.

A táblán belül pontos helymeghatározás GPS-RTK-val (2-5 cm pontosság) történik. Az ISOBUS-rendszer-kapcsolat az erőgép és a munkagép között lehetővé teszi menet közben a változtatást, a műtrágyaadag-szabályozást, a tőszámállítást, változtatást stb. A helyspecifikus műtrágya-kijuttatás akár 15-20 % műtrágya-megtakarítást is biztosíthat. Napjainkban a digitális technológiáké a jövő. Azonban összességében napjainkban például a GPS-technológiák aránya 5-10%-nál nem több.

Egyes országok rekordátlagtermése

• Kukorica: USA táblaszinten 38,5 t/ha (David Hula), 2017
• Búza: Új-Zéland 16,79 t/ha (KWS Oakley), 2017
• Őszi árpa: Új-Zéland 13,8 t/ha (Warren and Joy Darling, Blackman Agriculture bread variety 776), 2015
• Repce: Mo. 7,5 t/ha (Légrádi Miklós, Tolna megye)
• Szója: USA 12,8 t/ha (Andy Dewdy, Hefty H49X75), 2019




Szerző: Dr. Sárvári Mihály, Dr. Jakab Péter, Dr. Futó Zoltán

Tags: növénytermesztés, aszály, globális felmelegedés, klímaváltozás, vízhiány, talajminőség

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom