Gyümölcsözővé fordulhat az összefogás

A számos szakmai, oktatói, termelői elfoglaltság az oka, hogy igencsak szűkében van az időnek. Mint ahogy azt interjú közben is megtapasztalom a telefonhívásokból, hallgatók, termelők, az ágazat szereplői egyaránt keresik. Az elnök pedig mindenkinek higgadtan, nyugodtan válaszol. A feladatok, megkeresések száma pedig vélhetően a jövőben sem fog csökkenni, hiszen beszélgetőtársamat 2020 novemberében a FruitVeB elnökének választotta meg a közgyűlés, a távozó Ledó Ferenc elnök helyére. Amikor ehhez gratulálok, Apáti Ferenc gyorsan leszögezi, hogy a megbízatása csak 2022 júliusáig tart, tehát nem örök érvényű, és a megtisztelő bizalomnak meg is kell felelnie.

Kutató, termelő és szakpolitikus

Apáti Ferenc a FruitVeB új elnöke

Mielőtt az új elnököt a céljairól faggatnám, megkérem, idézze fel, hogy milyen út vezetett ahhoz, hogy a küldöttgyűlés a legnagyobb összhangban őt választotta meg: „Az ágazati-szakmai munkába intenzíven körülbe­lül tíz éve ve­­szek részt, amikor is, 2011-ben megválasztottak az Alma Terméktanács alelnökének. 2012–2014 között társelnök lettem, majd 2014–2016 között a felügyelőbizottság elnöki posztját töltöttem be. 2017 elejétől pedig a FruitVeB gyümölcsös alelnökeként dolgozom. 2018 júniusában nagy megtiszteltetésként éltem meg, hogy Nagy István agrárminiszter tanácsadói feladatokkal bízott meg. Ennek eredménye az lett, hogy aktív munkakapcsolatban vagyok az Agrárminisztérium számos munkatársával, illetve a KAP-munkacsoportok­kal is.”

Mindemellett Apáti Ferencet a főállása a Debreceni Egyetem Agrárcentrumához köti, ahol egykor agrárközgazdászként végzett, majd ledoktorált és folyamatosan haladt előre a tudományos életben. Munkájának a legújabb elismerése, hogy 2021. február 1-től a Kertészettudományi Intézet vezetője lett. „Az eltelt mintegy húsz év alatt igen sok gazdasági és piaci elemzést készítettünk a munkacsoportommal a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a zöldség-gyümölcs feldolgozás területén, beleértve költség-haszon, valamint piaci, ágazati és termékpálya-elemzéseket. Ennek – ha ki kellene emelnem – a legfőbb hozadéka az, hogy az ágazati folyamatokat tényszerűen, számszerűen látjuk, megértjük és az ágazatpolitikai döntésekhez leképezzük.”

A tényszerű és számszerű szemlélet nem maradt meg pusztán az elmélet síkján, hiszen az Apáti család Csengerben több generáció óta termeszt almát „Jelenleg 30 hektár intenzív almaültetvényen gazdálkodunk. Öntözött, részben jégvédett és fagyvédett körülmények között étkezési alma termesztése a célunk. A gazdaság további bővítését egyelőre nem tervezzük, inkább a meglévő ültetvények folyamatos korszerűsítésére, fajtaváltás mellett a jéghálóval és fagyvédelemmel történő ellátására koncentrálunk.” Mindezen tevékenységekből igen jól kirajzolódik, hogy az elnök az ágazat problémáit, fejlesztendő feladatait mind a termelő, mind a kutató, mind pedig a szakmapolitika oldaláról jól ismeri.

Versenyképessé tehető a termelők munkája

Visszatérve az előbbiekhez, kíváncsian várom, milyen célokat jelölt ki magának a közeljövőre a FruitVeB elnökeként. „Nekem és kollégáimnak is van egy víziónk: egy olyan zöldség-gyümölcs ágazat, melyben magas színvonalon működő, európai léptékben versenyképes, termelési színvonalukban homogén termelő- és feldolgozóüzemek állítják elő az ország önellátásához szükséges árumennyiséget és elégítik ki az exportpiac igényeit. Rendkívül fontosnak tartjuk emellett azt, hogy az ágazatot magas fokú hatékonyság, szervezettség és a piaci szereplők érdekazonosságon alapuló együttműködése jellemezze. Ehhez képest hol tartunk? A zöldség-gyümölcs szektorban 
az üzemek termelési színvonala heterogén, a termelés hatékonysága pedig igencsak megkérdőjelezhető… Ágazati átlagban nagy az elmaradásunk az európai élvonaltól és így a versenyképes szinttől is. A szervezettség húsz százalék körüli úgy, hogy a kívánatos legalább ötvenszázalékos lenne. Az érdekazonosság és a különböző termékpályaszintek együttműködése szerény, és erőteljes ágazati koordinációról sem beszélhetünk.

Az én olvasatomban tehát a FruitVeB küldetésének annak kell lennie, hogy a lehető legmagasabb szinten járuljon hozzá az ágazati vízió megvalósításához, vagyis az ágazat hatékony és szervezett működéséhez, a működéshez szükséges termelési erőforrások megszerzéséhez, valamint az »optimális« vállalkozási környezetet biztosító gazdasági és jogi környezet kialakításához. Szakmaközi szervezet lévén fontos küldetésünk 
a különböző termékpályaszegmensek – gondolok itt a termelőkre, feldolgozókra, TÉSZ-ekre, kereskedőkre, input oldali cégekre – érdekeinek összehangolása, a különböző szereplők közötti párbeszéd és együttműködés erősítése. Mivel a FruitVeB tagságon alapuló szervezet, értelemszerű az is, hogy első helyen az aktív tagságunk érdekei és elvárásai szerint kell cselekednünk.”

A FruitVeB célja

Amikor azt kérem, határozza meg, milyen FruitVeB-et szeretne öt év múlva látni, azt a választ kapom, hogy egy olyan szervezetet, mely ágazati-szakmai kérdésekben megkerülhetetlen.

„Azért dolgoztunk eddig, és ezt követően is azért fogunk dolgozni a kollégákkal, hogy az ágazati szereplők munkáját segítsük, ezt pedig úgy szeretnénk el­­­érni, hogy részt veszünk a termelési erő­­­források megteremtésében, a gazdasági-jogi környezet formálásában pedig aktív szerepet vállalunk. Mindennek több eleme is van, hogy csak kettőt említsek: részvétel a jogszabályalkotási folyamatokban a KAP/VP tervezés folyamatában. Mindezek mellett szükséges felépíteni egy megfelelő információbázist, gazdasági, piaci elemzéseket és prognózisokat készíteni, az ágazati-piaci transzparenciát növelni. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az ágazatnak hatékony marketingtevékenységre is szüksége van. A termelők visszajelzése azt igazolja, a jövőben is igény lesz arra, hogy a szervezet szaktanácsadási rendezvényeket, illetve szakmai konferenciákat szervezzen.”

Mint az köztudott, a feldolgozóüzemek vásárolják meg a hazai zöldség-gyümölcs közel ötven százalékát. Ismét csak érdeklődve hallgatom, hogy az új elnök mit tervez velük kapcsolatosan: „A zöldségtermesztés területén áll előttünk egy igen nagy feladat: szeretnénk, ha a szántóföldi zöldségnövényt termesztők erősebben kötődnének a szakmaközi szervezethez, ezért kiemelt cél az ő »bevonzásuk« is. Ezzel egyidejűleg az ágazati, illetve FruitVeB-munkában a TÉSZ-ek szerepét először stabilizálni, majd erősíteni kell. Amit megtehetünk, azt meg is kell tennünk ahhoz, hogy javuljon a TÉSZ-ek működési környezete.

Ennek szellemében nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az egyéni termelő ta­­­gok számának növelésére és az input oldalon működő cégek, integrátorok in­tenzívebb bekapcsolására is. Törekvésünknek gátja lehet a tagdíjfizetési haj­­­­landóság és/vagy lehetőség, de 
a ne­­­­hézségek ellenére erre kell törekednünk.”

A FruitVeB küldetése, hogy 
a lehető legmagasabb szinten járuljon hozzá az ágazat hatékony és szervezett működéséhez, a termelési erőforrások megszerzéséhez, valamint az optimális vállalkozási környezetet biztosító gazdasági és jogi környezet kialakításához.

Szerző: AgrárUnió