Vírusbetegségek gabonafélékben

A korábbi vetésidő és a hatóanyag-kivonások sem segítik a védekezést

Egyes évjáratokban sok a vírusos megbetegedés az őszi árpában? Igen, tudjuk, talán meg is szoktuk. Semmi baj, a búzákkal kezdjük a vetést, az őszi árpa kicsit később kerül majd a földbe, így elkerüli a vírusokat! Sok gazdálkodó fejében fordulhattak meg ezek a gondolatok, amelyek részben elősegíthették, hogy az őszi búzákban is egyre többször látunk vírusos növényeket. De mi lehet az oka az ugrásserű terjedésüknek?

Kalászos növényeinket az őszi időszakban jellemzően két vírusbetegség fertőzheti, az árpa sárgatörpeség-vírusa (BYDV), valamint a búza törpülésvírusa (WDV).

Tünetek

Mindkét megbetegedés törpenövést eredményez, amely időnként szélsőséges mértékű is lehet. A táblán foltszerűen megjelenő fertőzött növények növekedésükben elmaradnak az egészséges növényektől, leveleik sárga színűek, kanalasodnak, sokszor mereven felállók, rajtuk barna színű elhalásokkal. Az ilyen növények általában, attól függően, hogy mikor és milyen mértékben fertőződtek meg, nem fejlesztenek kalászt, amennyiben mégis, az terméketlen marad, nem nevel termést. A két vírusbetegség tünetei nagyban hasonlítanak egymásra, így a szántóföldön, pusztán vizuális úton meghatározásuk nem végezhető el, eh­­hez laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. Nagy különbség van azonban a terjedésükben!

v191

Az árpa sárgatörpeség-vírusát (BYDV) – amely Magyarországon a leggyakoribb gabonavírusnak tekinthető – kizárólag a levéltetvek terjesztik, legtöbbször a zsel­nicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum pa­­di), valamint a gabona-levéltetű (Macrosiphum avenae). A kórokozó perzisztens, a levéltetvek szárnyas és szárnyatlan egyedei egyaránt terjesztik, mechanikai úton azonban nem vihető át egyik növényről a másikra.

A búza törpülésvírusát (WDV) kizárólag a kabócák terjesztik, leggyakrabban a csíkos gabonakabóca (Psammotettix alienus). Maga a megbetegedés agresszívebb, nagyobb károkozásra képes, mint az árpa sárgatörpeség-vírusa.

v139

A terjedés okai

Az elmúlt években az őszi árpa mellett az őszi búzában is fokozottabb a vírusok jelenléte, gyakoribb azok őszi állományfertőzése. Ezt részben cikk bevezetőjében is említett okok miatti korábbi vetésidő idézi elő, valamint a hibridbúzák ter­mesz­tésének terjedése, ami ugyancsak feltételezi a korábbi vetést. Ez több időt biztosít arra, hogy a vírusvektor szervezetek betelepüljenek az állományokba, ott pedig táplálkozásuk során megfertőzzék a növényeket. Ezt a folyamatot segíti az egyre gyakrabban tapasztalható hosszú, meleg őszi időjárás, az egyre későbbre tolódó komolyabb fagyok. Az okok között mindenképpen meg kell említeni a rovarölő csávázásra felhasználható neonikotinoid típusú hatóanyagok kivonását. Azok a magról a gyökereken át eljutottak a növény föld feletti részeibe is, ahol hosszan tartó gyomorméreghatásukkal kifejezetten hatékonyan akadályozták meg a vírusvektorok felszaporodását. Kivonásukkal ennyire hatékony technológia már nem áll a rendelkezésünkre.

v125

Hogyan védekezzünk?

Amikor a növény már megbetegedett, azon a tünetek megjelentek, már semmit sem tehetünk, így a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni. Az elvetett fajták vírusokkal szembeni ellenálló képességének figyelemmel kísérése, a túlságosan korai vetésidő kerülése, a tarlók megfelelő ápolása, az árvakelések irtása máris sokat segítenek az őszi fertőzések elkerülésében. Új technológiai elemként pedig meg kell barátkoznunk a vírusvektorok ellen irányuló őszi rovarölő kezeléssel, amelyet korai vetésidő és hosszan tartó meleg időjárás esetén akár többször is meg kell ismételnünk. Ezekkel a lépésekkel elkerülhetjük, hogy tavasszal a vírusos tüneteket mutató tövek nagy számában kellemetlen meglepetés érjen minket.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: kalászos, gabona, vírusbetegség

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom