Sokszínű zöldítési modell

47,5 ezer gazdálkodót érintett 4 millió hektárnyi szántóterületen

Az EU közös agrárpolitikája, a KAP legutóbbi reformjának egyik legjelentősebb új eleme a zöldítés, ami 2015-től került bevezetésre, azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá a mezőgazdaság alapját is képező környezet és a természeti erőforrások megőrzéséhez.

Milyenek a tapasztalatok, mennyiben érte el a célját a zöldítés Magyarországon, mire számíthatnak a gazdák 2021-től? Egyebek mellett ebben a témában kerestük meg július derekán az Agrárminisztériumot.

Előírások és eredmények itthon

 – Hogyan, milyen elemek, gyakorlatok választásával teljesítik a gazdák az elvárásokat – van-e alapja a „zöldítés egyenlő gazosodás” elméletnek?

 – Amikor a Közös Agrárpolitika reformjának következtében 2015-től bevezetésre került a zöldítés előírásrendszere, kihasználva a tagállami hatáskör adta lehetőségeket, Magyarország úgy döntött, hogy az unióban szinte egyedülálló módon a lehető legszélesebb kínálatot igyekszik biztosítani a gazdálkodók számára a zöldítési előírások teljesítéséhez. Ennek érdekében jelentős erőforrásokat felhasználva alakítottuk ki a hazai szabályozási és ellenőrzési környezetet. A parcellaazonosító rendszer, azaz a MePAR keretében számos fejlesztés történt annak érdekében, hogy a gazdálkodók részéről minél egyszerűbben lehessen igényelni a támogatást, ugyanakkor az előírások teljesítésének ellenőrzése is hatékonyabb legyen. 

Szerző: AgrárUnió