Sokszínű zöldítési modell
47,5 ezer gazdálkodót érintett 4 millió hektárnyi szántóterületen
Az EU közös agrárpolitikája, a KAP legutóbbi reformjának egyik legjelentősebb új eleme a zöldítés, ami 2015-től került bevezetésre, azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá a mezőgazdaság alapját is képező környezet és a természeti erőforrások megőrzéséhez.
Milyenek a tapasztalatok, mennyiben érte el a célját a zöldítés Magyarországon, mire számíthatnak a gazdák 2021-től? Egyebek mellett ebben a témában kerestük meg július derekán az Agrárminisztériumot.
Előírások és eredmények itthon
– Hogyan, milyen elemek, gyakorlatok választásával teljesítik a gazdák az elvárásokat – van-e alapja a „zöldítés egyenlő gazosodás” elméletnek?
– Amikor a Közös Agrárpolitika reformjának következtében 2015-től bevezetésre került a zöldítés előírásrendszere, kihasználva a tagállami hatáskör adta lehetőségeket, Magyarország úgy döntött, hogy az unióban szinte egyedülálló módon a lehető legszélesebb kínálatot igyekszik biztosítani a gazdálkodók számára a zöldítési előírások teljesítéséhez. Ennek érdekében jelentős erőforrásokat felhasználva alakítottuk ki a hazai szabályozási és ellenőrzési környezetet. A parcellaazonosító rendszer, azaz a MePAR keretében számos fejlesztés történt annak érdekében, hogy a gazdálkodók részéről minél egyszerűbben lehessen igényelni a támogatást, ugyanakkor az előírások teljesítésének ellenőrzése is hatékonyabb legyen.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Szerző: AgrárUnió
Tags: KAP, zöldítés, közös agrárpolitika