növényvédelem

Növényegészségügy nemzetközi éve

Meg kell ismertetni a fogyasztókkal a növényvédelem szerepét

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kezdeményezésére a tagországok a 2020-as évet a növényegészségügy nemzetközi évének nyilvánították. Ebből az alkalomból kértük meg Szalkai Gábort, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetőjét, mondja el, miben látja ennek fontosságát.

 – Miért tartja fontosnak a növényegészségügy évének meghirdetését?

 – A mezőgazdasági termelés, élelmiszer-előállítás stratégiai ágazat, amelyre kiemelt figyelem irányul a koronavírus miatt kialakult helyzetben. A globalizáció és klímaváltozás hatásai mellett a koronavírus a világ minden szegletében mindent megváltoztatott. Láthatatlan ellenféllel vette fel a harcot a világ. A karanténszabályok és -szabályozás a növényegészségügyben, állategészségügyben nem ismeretlen fogalmak, viszont arra senki nem számított, hogy 2020, a növényegészségügy nemzetközi éve a koronavírus elleni küzdelemről fog szólni, és nem a növény­egészségügy szerepéről és feladatairól.

Globális és lokális célok

Salkai Gábor ügyvezetőSzalkaiGabor hucpa 3

 

– A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) célja felhívni a figyelmet, hogy a növényegészségügy, növényvédelem hogyan segíthet a globális éhínség megszüntetésében, a globális szegénység csökkentésében, a mezőgazdasági és természeti környezet védelmében és a gazdasági fejlődés fellendítésében. Ezen globális célok lokális, helyi értelmezése és alkalmazása, úgy gondolom, nem szorul magyarázatra, és mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak személyes felelősségük van a célok elérésének segítésében. Az egészséges talaj, egészséges növény, egészséges állat és egészséges élelmiszer, egészséges ember láncolatában az egymásra utaltság miatt minden láncszemnek fontos szerepe van. Napjainkban a legfontosabb feladat a vírus leküzdése, az emberi egészség megóvása. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-előállítás folyamatosságát biztosítani kell karantén idején is, hiszen az egészséges ivóvíz és élelmiszer minden ember számára alapvető létszükséglet.

 – Milyennek látja a növényegészségügy helyzetét a világban, Európában és Magyarországon?

 – Magyarországnak, mint tradicionális mezőgazdasági országnak, a mezőgazdasági tevékenységek közül fontos részterülete a növényegészségügy, növényvédelem. A növényvédő szerek alkalmazása a termesztés biztonsága érdekében elengedhetetlen, és alapvető, hogy a növényvédő szerekkel közvetlen munkakapcsolatba kerülő szakemberek, felhasználók, forgalmazók speciális képzettséggel, felkészültséggel rendelkezzenek. Mind­ezek érdekében Magyarországon, a világon egyedülálló módon, már az 1960-as években elindult a felsőfokú növényvédelmi szakoktatás, amelynek alapjain több mint 10 éve kezdődött el a növényorvosképzés.

Agrároktatási rendszerünk kivételesen kiemelkedő szakmai színvonalának kö­szönhetően a hazai mezőgazdasági üzemekben nemzetközileg is elismert magas színvonalon mintegy háromezer aktív növényvédő szakmérnök és növényorvos részvételével valósul meg a növényvédelmi és növényegészségügyi ismeretek gyakorlati alkalmazása. A legolcsóbb és a leghatékonyabb védekezést azonban a károsítók behurcolásának és járványos elterjedésének a megelőzésével lehet elérni, ugyanis a nemzetközi áruforgalom és a klímaváltozás fokozott növényegészségügyi kockázatot jelent. Az esetlegesen behurcolt károsítók gyors és hatékony felszámolásával több tíz-, esetleg százmilliárdos nagyságrenddel csökkenthető a potenciális kár. A növényegészségügy, növényvédelem helye és szerepe mindhárom szinten, remélhetőleg a nemzetközi évnek köszönhetően is erősödik, és sikerül közelebb hozni a mezőgazdasági termelést a fogyasztóhoz, társadalomhoz.

Hozzájárul a fenntarthatósághoz

 – A növényvédelmi tevékenység milyen módon tudja támogatni a növényegészségügyi törekvéseket?

 – Az országhatárt nem ismerő növényi károsítók elleni eredményes védekezéshez széles körű nemzetközi együttműködés szükséges. Ennek világméretű fóruma a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), regionális európai fóruma az Európai és Földközi-tenger-melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO). Hazánk több növényvédelmi specialistája aktívan és közvetlenül vesz részt ezeknek a nemzetközi szabványosító testületeknek a munkájában. Alapvető, hogy az ott szerzett speciális ismeretek az ország valamennyi területére eljussanak és hasznosuljanak. A növényvédelmet a ma és a holnap igényeihez, kihívásaihoz kell alakítani a fenntarthatóság jegyében. A nem honos, zárlati károsítók megjelenésekor a terjedésük megelőzése az első lépés, amiben kiemelt szerepe van az integrált növényvédelmi módszerek, ezen belül is a megfelelő növényvédő szerek okszerű és szakszerű felhasználásának.

 – Hogyan ítéli meg a növényegészségügy kérdését a növényvédőszer-gyártók szemszögéből?

 – A növényvédő szerek okszerű és szakszerű használata nélkül jelentős termésveszteséget is kénytelenek elkönyvelni a gazdák, ami a megtermelt élelmiszer mennyiségének drasztikus visszaesését és végső soron az élelmiszerek drágulását vonhatja maga után. A beporzók pusztulása mellett ez is jelentősen veszélyezteti az élelmiszer-termelés jelenlegi szintjének fenntarthatóságát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint a globális terméshozamok akár 40 százaléka is elveszhet éves szinten a különböző károsítók miatt. A növényvédő szerek használata nélkül ez a mennyiség pedig akár duplájára is nőhet.

 – Milyen módon tudják fejlesztéseikkel támogatni a növényvédőszer-gyártók a nö­vényegészségügyet?

 – A növényvédőszer-gyártók a növényvédelmi kutatási-fejlesztési munkájuk során, egy-egy molekula fejlesztésekor annak hatékonyságára, a hasznos élő szervezetek kímélésére, a környezetvédelemre, az alkalmazás során fellépő kockázatokra, a lebomlási folyamatokra és az esetleges növényvédőszer-maradékok toxicitásának vizsgálatára kutatások sorozatát végzik el. A hatóanyag engedélyeztetéséhez átlagosan több mint 12 év fejlesztés és több mint 200 millió euró befektetése szükséges. A növényvédőszer-engedélyezés, -felülvizsgálat az egyik legszigorúbban szabályozott terület az Európai Unióban. A kutatást, gyártást, csomagolást, majd a készítmények célba juttatását végző logisztikai láncot szigorúan szabályozzák. A gyártók és az iparág tagjai elkötelezettek az innováció és az integrált növényvédelem mellett. Alapvető, hogy a növényvédő szereket megfelelő dózisban használják, hiszen kockázatos, ha többet használunk, ha pedig kevesebbet, kialakulhat a kár- és kórokozók rezisztenciája.

Természetesen minden gyártó folyamatosan dolgozik új, az eddigieknél ha­­­tékonyabb, környezetkímélőbb hatóanyagok fejlesztésén, de tekintve, hogy a fejlesztéshez szükséges idő folyamatosan növekszik, az egyes hatóanyagok használatának szigorítása, esetleges kivezetése pedig általában sokkal rövidebb idő alatt megy végbe, várható, hogy a jövőben kevesebb hatóanyag lesz elérhető a piacon. Ennek is következménye a sokkal tudatosabb és felelősebb magatartás a gazdálkodásban és a tervezésben.

Vele vagy nélküle?

 – Milyennek látja a növényvédelmi tevékenység helyzetét, társadalmi elfogadottságát? Milyen feladatai vannak ezen a téren a növényvédelemben dolgozóknak?

 – Ha a mostani trendekre tekintünk, akkor mindenképpen választás elé kerülünk. A „szakma”, ideértve a növényvédelemben és szélesebb körben, a mezőgazdaságban dolgozókat is, eddig kiválóan tudott működni úgy, hogy keveset kommunikált magáról, mintegy rejtve maradt a nagyközönség elől. Ez az idő elmúlt, hiszen az ismeretlen mindig kiváló táptalaj az összeesküvés-elméletek számára.

Ha frissen termesztett árukat látunk a boltok polcain, akkor elsőre egy átlagfogyasztónak nem az élelmiszer-termelés kihívásai jutnak eszébe. Pedig a friss kenyér, az egészséges takarmány biztosítása folyamatos kihívást jelent a mezőgazdasági ágazat számára, hiszen egyszerre kell hozzájárulnia a gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez és közben megfelelni az egyre szigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak. A növényvédő szerek hozzájárulnak a növényeket pusztító károsítók, kártevők és betegségek elleni védelemhez. A növényorvosok, növényvédelmi szakmérnökök szaktudásukkal biztosítják, hogy a növényvédő szerek ne okozzanak kárt, hanem a termelők és fogyasztók egészségének védelmét szolgálják a gazdák versenyképességének biztosítása mellett.
 – Milyen célból indították el a „Vele vagy nélküle” kampányukat?

 – Maga a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés nem környezetromboló tevékenység, munkánk hozzájárul a következő generáció életminőségének fenntartásához, természetünk sokszínűségének megőrzéséhez.

A #VeleVagyNelkule című kampány az­­zal a céllal indult, hogy a nagyközönség is megismerje a növényvédelem, növény­egészségügy kihívásait és jelentőségét, és segítsen közelebb hozni a gazdálkodókat és a fogyasztókat. A kampány anyaga a www.hucpa.hu/velevagynelkule oldalon, illetve a Szövetség Facebook- és YouTube-oldalán érhetők el. Az itt található anyagok megoszthatók és szabadon felhasználhatók.

Segítsenek Önök is a #VeleVagyNelku­le kampányunkban, szóljanak hozzá a té­­mákhoz a csatornáinkon!

Köszönjük a beszélgetést!

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: növényvédelem, növényegészségügy

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom