Növénynemesítési Tudományos Napok

XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napok

A figyelem a jelen kihívásaira válaszoló innovációkra irányult

A Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Növénynemesítők Egyesülete közös szervezésében került megrendezésre március 4–5-én a XXVI. Növénynemesítési Napok Szegeden, a Gabonakutató Kft. központjában.

Valóban szerteágazó témákkal, számta­lan előadással várta a növénynemesítéssel fog­­­­lalkozó szakembereket, valamint a té­­­­­­­­­­­­­­­­ma iránt érdeklődőket a rendezvény. Az elhangzottak között mindenki megtalálhatta a számára érdekes területeket, legyenek azok európai vagy hazai szabályozási vagy növénynemesítési, biotechnológiai kérdések, ráadásul a témák a nö­­­­­­vények széles körét érintették a fű­­­szerpaprikától kezdve a gabonaféléken át egészen a nemesnyárakig.

Változik a környezet

Dr Feldman Zsoltdr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár

 

Felgyorsult az élet az agráriumban, olyan új impulzusok érik, olyan újonnan jelentkező kihívásokkal kell szembenéznie, amilyenekkel korábban még soha nem kellett. Erre az új helyzetre dr. Feldman Zsolt agrár­gazdaságért felelős helyettes államtitkár hívta fel a hallgatóság figyelmét. Elmondása szerint jelenleg is zajlanak a tárgyalások az Európai Unió Közös Agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatban. Ez alapjaiban fogja meghatározni azt a környezetet, amelyben az agráriumnak működnie kell a következő években. Ebben várhatóan fokozott figyelem irányul majd a klímaváltozás kérdésére, talajaink, felszín alatti vizeink védelmére. Ezek a szempontok várhatóan az inputanyag – műtrágya és növényvédő szer – felhasználásának csökkentése irányába hatnak majd, korlátozva a termelők lehetőségeit. Ez azt is jelentheti, hogy csökkenhet a mezőgazdasági árutermelés volumene és jövedelmezősége, ami fokozott kihívások elé állítja a kutatókat is. Olyan fajtákat vár el ugyanis a piac, amelyek megfelelnek majd ezeknek az új típusú kihívásoknak. Ezért is különösen fontos, hogyan fog viszonyulni az Európai Unió a mezőgazdaság területén jelentkező kutatási és fejlesztési tevékenységhez.

Magyarország a régió többi országával egyetemben arra törekszik, hogy szövetséget kötve, szoros együttműködéssel minél több külső forrást biztosítson intézményei, valamint a terület kutatási és fejlesztési tevékenysége számára. A cél, hogy olyan programok valósuljanak meg, amelyek valós válaszokat adnak az agráriumban felmerülő kérdésekre. Ebbe a tevékenységbe mind Magyarország, mind a régió többi országa jelentős energiát fektet, és jó értelemben vett lobbitevékenységgel igyekeznek elérni céljaikat. A hazai források elosztásának rendszerével kapcsolatban az előadó azt hangsúlyozta, hogy bár nincsenek címkézett források, amelyeket az Agrárminisztérium a saját intézményrendszere számára biztosíthatna, jó kapcsolatokat ápolnak a területet felügyelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH). Az előadó véleménye szerint a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban számos olyan új közfeladat keletkezik – például új indikátorrendszerek kidolgozása –, amelyek jó lehetőséget teremtenek a mezőgazdaság mögött álló tudományos közösség és intézményrendszer számára.

Vetőmag-előállítás hazai szabályozása

A vetőmag-előállítás hazai kérdéseiről, az átruházott jogkörben végezhető hatósági feladatvégzésről Lukács József, a Nébih vetőmag-felügyeleti osztályának vezetője tartott tájékoztatót. Elmondása szerint Magyarország jelentős tényezője a világ vetőmag-előállításának, az exportált mennyiség szempontjából a második helyet foglalja el. Az ágazat stratégiai szerepet tölt be mezőgazdaságunkban, az évente előállított áru értéke megközelíti a 200 milliárd forintot, aminek mintegy fele kerül exportra. A vetőmag-előállítás során végrehajtott ellenőrzések minél magasabb szintű elvégzéséhez a területre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik egyes hatósági feladatok átruházott jogkörben történő elvégzését. Ezek a szántóföldi szemle végrehajtására, a ve­­­­tőmag-mintavételre, valamint a laboratóriumi vetőmagvizsgálatra terjednek ki, azonban a vetőmag-minősítő eljárás további részei, így az okmánykiadás a jövőben is hatósági kézben maradnak.

A Pannon Breeding program

Dr. Orloci Laszlodr. Orlóci László ELTE Füvészkert igazgató

 

A Kárpát-medence geográfiailag, növénytanilag Európa egyik legegységesebb területe, amelyre mindezek mellett jellemző az a fajta tagoltság, mozaikosság, ami lehetővé tette, hogy sok növényfaj alakulhasson itt ki. Amely faj ebbe a környezetbe került, az alkalmazkodott, genetikailag módosult. Ennek a sokféleségnek a genetikai értékeit kívánja „hasznosítani” a Pannon Breeding program, amelyet dr. Orlóci László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertjének igazgatója mutatott be a résztvevőknek. Az alapgondolat – amely mintegy öt éve fogant meg – a klímaváltozást toleráló növények kiválasztását, kutatását, az adott célnak leginkább megfelelők meghatározását, termesztéstechnológiájuk kidolgozását, fejlesztését, piacképessé tételét célozta meg. A program egy gazdasági innovációs tevékenység, amelynek kutatásait konzorcium végzi. Ennek vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., tagjai pedig a Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Kft., valamint az Erdészeti Tudományos Intézet. A program jelenleg 22 kutatócsoportban 120 kutatóval zajlik. A program csak részben szól magáról a kutatásról, az innovációs tevékenységről, legalább ennyire fontos a megszerzett tudás átadása, a „tudástranszfer” azok számára, akik ezt majdan használni fogják, valamint a kutatási eredmények gyakorlatban való kipróbálása. A program néhány célkitűzése, a teljesség igény nélkül, az érzékeny ökológiájú területek szántóföldi hasznosítására szolgáló növények meghatározása, szárazságtűrő, valamint sótűrő növények kutatása, szennyezett talajok hasznosítására alkalmas növényfajok felkutatása, az alkalmazott növényekre leselkedő növényvédelmi veszélyek beazonosítása, azok kezelése. A program elválaszthatatlan része az agroökonómiai kutatás is, amely megmutatja, az adott termékre hol jelentkezik igény, mire képes piaci körülmények között. A Pannon Breeding program sikerei felkeltették a nemzetközi tudományos élet szereplőinek figyelmét is, így máris előkészítés alatt áll a program következő üteme.

A XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napokon valóban igen széles körű tájékoztatást adtak a szakemberek szabá­lyozási kérdésekről, a kutatási és fejlesztési tevékenységekről, valamint a jö­­­­­vő kihívásairól, feladatairól. Mindebből a fentiekben csak rövid szemelvényeket tudtunk kiemelni, mintegy ízelítőként.

 

„Az év ifjú nemesítője 2019” díj nyertesének bemutatkozása

Timar ZoltanTimár Zoltán

 

A tudományos napok alkalmával került átadásra a Magyar Növénynemesítők Egyesülete által meghirdetett, „Az év ifjú nemesítője 2019” díj, amelyet ebben az évben Timár Zoltán nyert el a fűszerpaprika-nemesítésben elért eredményeinek elismeréseként. A díjazott nemesítői munkája a kalocsai Fűszerpaprika Kht.-nál kezdődött, amelyet 2009 és 2014 között ügyvezető igazgatóként is vezetett. Ezt követően a kecskeméti Univer Product Zrt.-nél folytatta pályafutását, ahol a feldolgozói igényeknek megfelelő csípős fűszerpaprika-fajták nemesítését végzi. Munkásságát olyan hibridek létrehozása jellemzi, mint például a Hetényi Triász, amely a világon egyedülálló módon három rezisztenciagént is tartalmaz. Közreműkö-désével jöttek létre olyan fajták (a teljesség igénye nélkül például Unihot, Úrihegyi, Hetényi Parázs), amelyek a fogyasztók által már jól ismert paprikakészítmények alapanyagául szolgálnak. A díjazott fajtanemesítésen túl azok termesztéstechnológiai fejlesztésében is aktív szerepet vállal, de nevéhez fűződik a kapszaicingyorsteszt korszerűsítése is.

Szerző: AgrárUnió

Tags: innováció, vetőmag, nemesítés, növénynemesítés, Növénynemesítési Tudományos Napok

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom