
Zöldségtermesztésünk 2019-ben
Növénytermesztés - 2019.12.20
Ledó Ferenc értékelte az ágazat tagjainak eddigi teljesítményét Ma Magyarországon 25-30-féle zöldséget termesztünk legalább 200 hektárnál nagyobb felületen, szabadföldi körülmények között. Az idei év az időjárást tekintve rendkívül szélsőségesnek bizonyult az év első nyolc hónapjában. Ez nagymértékben befolyásolta a termelést, a hozamokat, a minőséget, a felmerülő költségek változását az egyes növényfajoknál.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke azzal kezdte, hogy az év rendkívüli szárazsággal indult. Ez főleg az olyan, korán vetendő kultúráknál nehezítette meg a munkát, mint a gyökérzöldségek, hagymafélék vagy a zöldborsó. Az április végén jelentkező csapadék pozitívan hatott a talaj nedvességtartamára, így május végéig szinte országosan pótlódott a 150-200 mm-es csapadékhiány. A május lényegesen hűvösebb volt, mint tavaly, ezért a növények döntő többsége nehezen indult fejlődésnek, viszont néhány, hűvösebb klímát kedvelő zöldségfaj, például a zöldborsó, káposztafélék, kimondottan jól érezték magukat. Június–júliusban már aránylag kiegyensúlyozott volt csapadék, és az átlagosnál több is esett. Sajnos korán jöttek a tartós hőségnapok, ami sok kultúrára negatívan hatott. Több növényvédelmi gond jelentkezett, mint egy évvel korábban, főleg baktériumos és gombás betegségek okoztak kárt több növényfajnál. Ezért elmondható, hogy egy-egy fontosabb, szabadföldön termesztett zöldségfaj eddigi és várható eredményeit nagymértékben befolyásolták a szélsőséges időjárási körülmények.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: zöldség, paprika, paradicsom, uborka, zöldborsó, dinnye, káposzta, hagyma, csemegekukorica, zöldségtermesztés, gyökérzöldség
Újabb telepeken jelent meg a ragadós száj- és körömfájás

Dr. Békési Pál kiemelkedő munkássága és életútja

Az örökség megőrzése, a fenntarthatóság erősítése: Biharugra ...

Baktériumos talajoltás lépésről lépésre: Mit érdemes tudni?

Nézzük, hogy miért/mivel vakcináznak itthon a száj- és ...

„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és ...

A csemezpusztai környezeti katasztrófa - további lépések ...

Lássuk, mi történik azután, ha száj- és körömfájás tüneteit ...

Húsipari innovációk: új kutatás-fejlesztési projekt indul a ...

Ajándékozz új külsőt a muskátlinak! – Kreatív kézműves ötletek ...