Új szegedi fajták a láthatáron

A „Kalászos gabonák fejlesztése…” címen elnyert GINOP-pályázathoz kapcsolódóan Hódmezővásárhely határában, a Hódagro Zrt. batidai kerületében június 6-án került sor a nagy érdeklődéssel kísért rendezvényre. Az előadásokon és a szántóföldi bemutatón mintegy négyszázan – termelők, partnerek, integrátorok – vettek részt.

A szélsőséges időjárás sok tekintetben változtatásokra, új megoldások, lehetőségek keresésére, kidolgozására készteti egyre sürgetőbben a mezőgazdaság szereplőit. Ezt nyomatékosították az ez évi országos kalászosfajta-bemutatón látottak-hallottak is. Az idén 95 éves szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Wágner József köszöntőjében elmondta: a nemesítés egyik fő iránya a szélsőségekkel szembeni tolerancia; 
a Gabonakutató fajtái, hibridjei e tekintet­ben is megállják a helyüket. Tevékenységük széles körű, a gazdálkodók igényeihez igazodó; a fő növények mellett foglalkoznak úgynevezett alternatív nö­­­­­­­vényfajokkal is. Ezek kezdenek teret hó­­dítani ott, ahol az időjárási szélsőségek fokozódása a vetésforgó változtatására készteti a termelőket.

Nehéz év áll mögöttünk

Helyi csapadékmérési adatokat felvonul­tatva köszöntő-bevezetőjében Szabó La­­jos, a házigazda Hódagro Zrt. vezérigazga­tója arról szólt, hogy az őszi kalászosok a kései kelés miatt nem tudtak bokrosodni – merthogy augusztus második felétől kezdődően számottevő csapadék csak december derekán hullott. Bár a május sok esőt hozott, a kései kelés döntően befolyásolta a várható termést. Beszélt 
a vezérigazgató a Gabonakutatóval közös nyertes GINOP-pályázatukról; az öttagú konzorciumban – melynek vezetője 
a Hódagro Zrt. – harmadik éve működnek együtt a Gabonakutatóval olyan fajták nemesítése, előállítása érdekében, amelyek egységnyi területről a legnagyobb tápértéket tudják adni.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára elöljáróban arról szólt, hogy a búza, a kalászosok világpiacán jók a kilátások, erősen keresleti piac van kibontakozóban. A kérdés, hogy ezt a lehetőséget a magyar gabonavertikum miként tudja kihasználni. Igen fontos ez, hiszen ma a gabonaszektor a magyar mezőgazdaságnak hozzávetőlegesen egynegyedét jelenti; annak egyik fő bázisa és alapja. Az elmúlt időszakban egyfelől egyszerűsödött a magyar szántóföldi növénytermesztés szerkezete, másfelől ugyanakkor a gabonafélék termőterülete fokozatosan csökkent, és beléptek az olajos növények. Kiemelte: hogy jövedelmező s ezáltal 
a gazdák számára vonzó lehessen a kalászosok termesztése, annak az alapja a tudatosan választott, megfelelő fajta és a termelési ív végiggondolása a vetéstől az értékesítésig. Beszélt az államtitkár egy 170 milliárd forintos öntözőművi fejlesztési programról, amelyet a kormány indít. 
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon belül idén megkezdi működését az öntözési központ.

Hol és merre tart a magyar gabonaipar? – erről beszélt a szakmai rendezvényen Csonka Endre, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. vezérigazgatója. Az EU 153,8 millió tonnás várható búzatermésének több mint felét Franciaország (27%), Németország (17%) és Ukrajna (10%) adja; Magyarország 4 százalékkal szerepel. Fő exportpiacunk Olaszország; ide került a magyar búzának mintegy 40 százaléka.


Népszerű kalászosok 
a Gabonakutatótól

A szegedi Gabonakutató kalá­szos­kí­ná­­la­­tát, újdonságait Péterfy Csaba, a cég kereskedelmi igazgatója mutatta be. 
A nagy termőképességű búzák közül nem egy fajta kedvező körülmények között képes hektáronként 9-11 tonnás hozamra, malmi minőségben. Ilyen a tar kalászú, középérésű GK Szilárd, amely már bizonyított, a másik a szálkás kalászú, középérésű GK Arató. A javító minőségű búzák sorában vonultatta fel a szakember a kedvelt, jó malom- és sütőipari értékeket hordozó GK Békést és a prémiumminőségű, kiemelkedő fehérje- és sikértartalmú 
GK Bakonyt – mindkettő korai érésű. Malmi búza a GK Pilis és a GK Ígéret; kedvelt, jó malom- és sütőipari értékeket hordozó fajta mindkettő. A „Búzatermelőknek ajánlott” csokorban szerepelt 
a bemutatón a kedvező rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkező GK Körös, amely biztos piaci háttérrel termeszthe­tő, jó áron eladható, ahogy a prémium­minőségű, jó termőképességű GK Bagó is. A régebbi fajták közül ma is igen népszerű, a cég legnagyobb területen ter­­­­­­­mesztett őszibúza-fajtája a GK Csillag: korai, kiváló bokrosodási eréllyel, adap­tálódóképességgel rendelkezik, stabil malmi minőséget produkál, kiegyenlített a hozama.

A durumbúzák sorában a GK Bétadurt és a GK Julidurt említette az előadó. Piacvezető a Gabonakutató a tritikálé tekintetében. A bemutatón a GK Rege, a GK Szemes és a GK Maros szerepelt, továbbá egy ősziárpa-fajta, a GK Judy, valamint őszi zabok – GK Impala, GK Arany. Újdonság a GK Fehér tönkölybúza, bevezetés alatt van két őszi búza: az igen korai érésű GK Zete, a stabil malmi minőségű, korai GK Magvető, valamint egy középérésű, bőtermő tritikálé, a GK Temes és egy 
kö­­zépérésű, kétsoros takarmányárpa, a GK Aréna. Ezekkel várhatóan 2020-ban lehet a vetőmagpiacon találkozni. Végül a szegedi fajta- és hibrid repcéket – GK Csenge, GK Réka, illetve GK Gabriella – ismertette a szakember.

A szakmai program nagy érdeklődéssel kísért szántóföldi bemutatóval zárult.

A parasztember mindig bizakodó

Szabó Lajos, a Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója, a rendezvény házigazdája aktuális kérdésekről nyilatkozott lapunknak a rendezvényen.

„Mindenekelőtt arról, hogy harmadik évében jár a Gabonakutatóval közös pályázatunk, amely az innovatív technológiák kutatásával, fejlesztésével és alkalmazásával a kalászosok minőségi mutatóinak javítását célozza. A projekt termékei között 
a növénynemesítés új kalászos gabonafajtái szerepelnek, melyek magas beltartalmi értéket képviselnek. Ezeket a Gabonakutató hozza létre. A növénytermelés és az állattartás termékei között két új gabonatermesztési és permetezéstechnológiai rendszer szerepel. Ezek mellett a brojlercsirke- és szarvasmarha-állomány részére kifejlesztett két új, magasabb értékű takarmánykeverék előállítása történt meg. Ezeket a Hódagro Zrt. készítette el. Ma már jelentős mennyiségű saját előállítású tritikálét, szóját és más terményeket biztosítunk a tápokba. A projekt részeként az egészséges táplálkozás jegyében mind több speciális őrlemény készül. Összességében elmondható, hogy a pályázat harmadik évében minden területen kiválóak az eredmények.

Ami a céget illeti, a Hódagro Zrt. egy holding, amely négyezer hektáron gazdálkodik. A legnagyobb területen kalászosokat termesztünk, búzát, tritikálét, árpát, kisebb területen zöldborsót, cukorrépát, cirkot. Háromszáz hektáron vetőmagot állítunk elő. Van ötszáz hektáron kukoricánk, ugyanennyi területen napraforgónk, illetve cirok, lucerna. Erjesztett takarmányokkal is foglalkoznunk, biztató kísérleteket folytatunk, mert magas beltartalmi értéket képviselnek. Jelentős az állattenyésztésünk, hatszázötven tagú a tejelőmarha-állományunk, az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladta a tizenegyezer litert, így országosan az első ötben benne vagyunk. Háromszáz anyajuhunk van, százhúszezer csibét nevelünk.

Nem lehet szó nélkül elmenni az időjárás mellett, amely iszonyú nehézzé teszi ezt az évet. Gyakran szokták mondani, hogy a parasztnak semmi se jó, ha nem esik, az a baj, ha esik, az. Ez azért nem így van. Mondok egy példát. Tavaly ötszáz hektáron vetettünk repcét, az aszály miatt egy szál se kelt ki, ez önköltségi áron is negyvenmillió forint veszteség. Októberben ezerháromszáz hektáron vetettünk kalászosokat, december közepén volt az első tíz milliméter körüli csapadék, január végén ennél alig több, utána áprilisig egy csepp sem. Májusban viszont lezúdult 260 milliméter. Hogy van akkor ez a »semmi se jó«? Egyébként pedig a parasztember mindig bizakodó!

”Védjük azt, amink van

Papp István gazdálkodó Szabadszállásról érkezett a bemutatóra. Tapasztalatairól kérdeztük.

„Négyszáz hektáron gazdálkodunk, döntően búzát, kukoricát, napraforgót termesztünk. Nem mondhatnám, hogy könnyű az idei esztendőnk, 
a tavaszi aszály nagyon megfogta 
a gabonát, kevés a bebokrosodás, a kalászszám. A májusi eső ezt valamennyire növeli, de a négy-négy és fél tonnás termés nem kompenzálja a kiesést. Amióta gazdálkodom, és ennek több mint huszonöt éve, a GK a partnerem; megbízható, korrekt és segítőkész. Búzából a GK Köröst vetem, ez a fajta alkalmas a mi adottságainkra, mert biztonságos. Sajnos a gabona elvesztette jövedelmező pozícióját. Kukoricából a GK Saroltát veszem, olcsó termeszthetősége miatt gazdaságos. Nem érzékeny a betegségekre, és viszonylag korán betakarítható. Mindenesetre nagy gondot fordítunk a növényvédelemre, védjük azt a keveset, amink van. Az első fél év tapasztalatai alapján nem számíthatunk nagy termésmennyiségre, a búzából, az őszi és tavaszi árpából húsz-huszonöt százalékos kiesés várható. Reméljük, hogy a kukorica és a napraforgó kihúz bennünket 
a csávából.”

A 95 év kötelez

Wágner József, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója április óta áll a cég élén. Eddigi tapasztalatairól, terveiről kérdeztük.

„A Gabonakutató idén kilencvenöt éves. Szép évtizedek állnak mögötte, sok mindent átélt, az utóbbi egy-másfél évtized változásai azonban meghaladják az előző nyolc évtizedét. Felgyorsult a világ, új kihívások egész sora ad feladatot fajtakutatónak, nemesítőnek és mindenkinek, aki itt dolgozik. A legfontosabb, hogy a Gabonakutatótól olyan fajták kerüljenek ki, amelyek a gazdákat szintén érintő kihívásokra jó választ tudnak adni. A sok kérdés közül az egyik a klímaváltozás. Jelenleg is naprakészen tudunk választ adni, ajánlatot tenni a gazdáknak azokra a fajtákra, amelyek a stresszfaktorokkal szembeni toleranciára, adott esetben rezisztenciára kódolva vannak. Már bizonyítottak, mint például a kalászosok esetében a GK Arató vagy repcénél a GK Csenge és sorolhatnám. Folyamatosan figyeljük, hogyan teljesítenek a vetőmagjaink, és a visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy termésbiztonságot, minőséget adnak a gazdáknak, ami versenyelőnyt jelent a Gabonakutató számára. Megállni azonban nem lehet, folytatjuk a lehető legellenállóbb, a szélsőségeket toleráló újabb fajták kinemesítését. Ígéretes vetőmagokkal fogunk jelentkezni már a közeljövőben. Az elmúlt kilencvenöt év nagyszerű teljesítménye kötelez, és ezen dolgozunk a Gabonakutatóban valamennyien.”

Megfelelni a kihívásoknak

Péterfy Csaba, a Gabonakutató kereskedelmi igazgatója 2019 februárjától látja el ezt a feladatot, ezt megelőzően a cég területi képviselője volt. Kínálatukról, forgalmukról, vetőmagpiaci pozícióikról kérdeztük a bemutató előtt.

„Ami az idei évet illeti, már mögöttünk van a tavaszi értékesítési szezon. Amiben itt piacvezetők is vagyunk, az a szója, kiemelten a Pannónia kincse, amely Magyarországon az egyik legnagyobb területen termesztett, középérésű fajta. Szintén középérésű a nagy érdeklődést kiváltó Bahia, továbbá szerepel a kínálatban a korai érésű Aires, és van kínálatunk az igen korai éréscsoportban is, ez pedig a rövid tenyészidejű Suedina.

Még a tavasziaknál maradva, a kukoricánál a tavalyihoz hason-lóan alakult a vetőmagforgalmunk. Ami a tavaszi kalászosokat illeti, tritikáléban piacvezetők vagyunk, GK Idus fajtánk az első magyar nemesítésű tavaszi tritikálé. Szintén jelentős a részesedésünk a vetőmagpiacon tavaszi búzából, nevezetesen a GK Márciusból. Saját nemesítésű áruval, úgymint GK Erik, GK Emese, GK Balázs, meghatározó a jelenlétünk a cirokvetőmagok szegmensében is; egyre gyakrabban vetik takarmányozásra kukorica helyett, mert kevéssé igényes, az aszályt, szárazságot jól tűrő növény.

Általánosságban is tapasztalható, a kereslet, a forgalom is jelzi, hogy a szélsőséges időjárás következtében jellemzően előtérbe került a stressztűrő képesség – amivel 
a nemesítők munkájának eredményeként számos szegedi fajta már rendelkezik.”

Szerző: AgrárUnió