Éljünk együtt a fenyércirokkal?!

A legveszélyesebb egyszikű gyomok borítási sorrendben az ötödik országos gyomfelvételezés adatai alapján:
• 
kakaslábfű – Echinochloa crus-galli
• 
fakó muhar – Setaria pumila (glauca)
• 
termesztett köles – Panicum miliaceum
• 
fenyércirok – Sorghum halepense
• 
tarackbúza – Elymus (Agropyron) repens
• 
zöld muhar – Setaria viridis
• 
pirók ujjasmuhar – Digitaria sanguinalis
• 
csillagpázsit – Cynodon dactylon

A fenyércirok évelő, egyszikű, rövid nappalos gyomnövény. Géncentruma a Közel-Keleten, Szíriában, Aleppóban található, innen terjedt el a világ számos részére. Ma már földünk minden kontinensének trópusi és mediterrán országaiban jelen van. A világ legveszélyesebb gyomnövényeinek listáján a 6. helyen szerepel.

Életformájából következően kiváló az alkalmazkodóképessége. Magas hőmérsékleten zárt légzőnyílásokkal, kis vízfelhasználással is képes megfelelően fotoszintetizálni (C4 anyagcseretípus). Ebből következően jó versenyképességgel rendelkezik a hasonló életmóddal rendelkező kultúrnövényeinkkel szemben, mint például a búza, kukorica, árpa, rizs, burgonya, cukorrépa, szója stb.

Hazánkban már a múlt században megtalálható volt, de jelentős gazdasági kárt nem okozott – sőt jó beltartalmi értékei miatt még termesztették is –, mígnem 
az elmúlt 40-50 évben elkezdődött nagymértékű felszaporodása, hogy mára az egyik legjelentősebb gyomnövényünkké vált. 
Az erős felszaporodás és jelentős gazdasági kár következtében az 1980-as években egyes üzemek állami támogatást kaptak 
az irtására és a gazdaság fenyércirok-mentesítésére, illetve több megyében kötelezték 
a gazdálkodókat, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket cirokmentesítési ötéves terv készítésére. Természetesen 
a kezdeti (egyéves) sikerek nem váltak tartóssá.

Elterjedésének okai közé sorolandó az 1980-as évek közepétől megjelenő szulfonil-urea típusú gyomirtó szerek, amelyek a gazdálkodóknak új lehetőséget biztosítottak a kukorica állománykezelésére. Így a kukoricatermesztés monokultúrás elterjedése a kukoricaövezetekben jelentősen megnőtt, és a rendszerváltás után a szabadabb növényvédőszer-piaccal még inkább megerősödött. Ezzel előtérbe került a csak posztemergens kezelés, amely azonban e fajjal szemben nem volt hatékony.

A nagyüzemi területek felaprózódása és magánkézbe kerülése után a kukorica monokultúrás termesztése továbbterjedt. Tipikussá vált ugyanazon (főleg a szulfonil-karbamid csoportba tartozó) hatóanyagok évről évre ismétlődő használata, illetve osztott kezelésben való alkalmazása. A folyamatos monokultúrás kukoricatermesztés és az egyhangú posztemergens kezelések hamar kiváltották 
a fenyércirokban a szulfonil-karbamidok elleni herbicidrezisztenciát.
E gyomfaj hihetetlenül gyors előretörése Magyarországon azonban nemcsak a fentebb említett okok miatt történt, hanem a fenyércirok kiemelkedően magas ellenálló képessége miatt is. Az itt honos fenyércirok rizómái egyébként is jól tűrik a téli hideget, viszont az utóbbi évek viszonylag enyhe téli időjárása még inkább kedvezett a rizómák áttelelésének. Emellett a fenyércirok erős allelopatikus hatással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a különböző kultúrnövényekkel borított táblákon belül dominánssá válását nemcsak a különösen erős versengése okozza, hanem a rizómák által termelt csírázás- és növekedésgátló anyagok is. Nyolcféle csírázást gátló anyagot tartalmaz az élő, de még az elhalt rizóma is. Ezért is fontos megismernünk a fenyércirokban rejlő veszélyeket.
Mint azt kutatási eredményekből is tudjuk, az átlagos gyomfajok jelenléte is okozhat akár 50 százaléknyi termésveszteséget. Ha ezt a fenyércirokra szeretnénk kivetíteni, akkor nemcsak a terület borítottságából adódó tápanyag- és nedvességelvételt kell figyelembe vennünk, hanem a növény allelopatikus tulajdonságát is. Elmondhatjuk, hogy a termésveszteségünk akár 90% is lehet hektáronként. Ha észszerűen szeretnénk védekezni ellene, akkor nem elég felállítani egy gyomfajtól függő fontossági sorrendet, nem elég felmérnünk a gyomborítottságot, hanem figyelembe kell vegyük a gyomnövény biológiáját, beleértve 
a csírázás évi ritmusát, a magvak/rizómák nyugalmi állapotának hosszát, az évelők regenerálódóképességét, a herbicidtűrő képességet, szelektivitást, rezisztenciát és még sok más tulajdonságot.

A fenyércirok abban is különleges – megnehezítve ezzel a védekezést –, hogy szaporodása magról és rizómáról is történik. Ezért tehát különös körültekintést és megfontolt védekezést kell ellene alkalmaznunk.

Generatív része a mag. Egy növény magprodukciója elérheti akár a 80 000 szemet is. A magok 3–6 évig életképesek a talajban. A csírázás májustól szeptemberig folyamatos, ezért önmagában kevés egy pre- vagy korai posztemergens kezelés. A csírázást nagymértékben szabályozza a rizómás alak jelenléte, amely ugyan csökkenti a magok csírázását, viszont gyenge rizómafertőzés esetén a magról kelő nyomja el a rizómás alakot.

Vegetatív része a rizóma. A növény megtelepedése utáni stabilitását és agresszivitását biztosítja a talaj 30 cm-es rétegében, évente 5000 nódusz (alvórügy) képzésére képes. Ez elérheti akár a négyzetméterenkénti 1600-2000 rügyet is. A rügyképzés négyszintű, amiből a mélyen fekvő negyedik szint biztosítja az áttelelést és 
a tavaszi indulást. A keléstől számított 6-7 héten belül a föld feletti növekedése ugyan nagyon lassú, viszont ezen idő alatt a talajban nagyon erős rizómarendszer alakul ki. Virágzás idejében gyors növekedésnek indul mind a föld feletti, mind a föld alatti rész. Ekkor a rizómák napi 30-90 centimétert is képesek növekedni. Az idősebb növények másodlagos, majd harmadlagos rizómákat képeznek, ezzel is növelve az ellenálló-képességet.

Nem elég a kétféle szaporítóképlet, mellé társul kétféle túlélési mechanizmus is. 
Az egyik az apikális dominancia, ami azt jelenti, hogy a rizómán található rügyek 95 százaléka hormonális szabályozás hatására nyugalomban van, viszont ha bármilyen stressz éri a növényt, akkor a számára kedvezőtlen körülmények között is képes kihajtani. A másik pedig a rizómák aktivitásának szezonalitása: a rizómák a talajban önállóan is élik az életüket. Legaktívabban augusztus–szeptemberben, de a talajban továbbra is életképesek maradnak, ezért is fontos megfelelően megválasztani a gyomirtó szert hatásmechanizmus szerint. A hatóanyagnak a talaj alatti részekhez is el kell jutnia ahhoz, hogy megfelelően dolgozni tudjon, és gyérítse a talajfelszín alatti rizómáit.

Foglalkoznunk kell még a rezisztencia kérdésével is. Több helyen végeztek kísérleteket, amelyek azt mutatták, hogy az alkalmazott készítmények háromszoros adagja is teljesen hatástalan volt a fenyércirokkal szemben. Ez a tipikus hatáshely-rezisztencia, amelynek a lényege, hogy a növényben pontmutáció jön létre azon a helyen, ahol a gyomirtó szer hatóanyagának ki kellene fejtenie a hatását. Így a gyomnövényen nem jelentkeznek a toxikus tünetek.

Más kísérletekben, ahol a készítmény engedélyezett dózisa szintén hatástalan volt, a háromszoros adag már erős száradásos és sárgulásos tüneteket okozott, de idővel a növények kiheverték a károsodást, nem pusztultak el. A fenyércirok vélhetően képes volt lebontani a herbicid hatóanyagát. Ezt nevezzük metabolikus rezisztenciának, amelynél a növény anyagcseréje felgyorsul, valamint egyes – a hatóanyag lebontását segítő – vegyületek képződése fokozódik, így képes azelőtt detoxikálni a hatóanyagot, mielőtt az irreverzibilis tüneteket okozna. Mivel az ilyen típusú rezisztenciát nem csak a kísérleti helyeken találták meg, következtethetünk arra, hogy ez nem a gócpontokban alakul ki, hanem bárhol létrejöhet a fenyércirokkal már fertőzött területeken.

Mi lehet a megoldás?

• 
vetésváltás és a hozzá kapcsolódó gyomszabályozás lehetőségei,
• 
tarlóápolások, tarlókezelés, a mechanikai és a kémiai gyomszabályozás vetésszerkezetbe illesztésével,
• 
az alap- és állománykezelések összehangolása a termesztéstechnika többi elemével, illetve a DUO System® technológiával.

A DUO System® technológia

Ha hatékonyan akarunk védekezni 
a fenyércirokkal szemben, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Duo System® technológiát, amely két részből álló gyomirtási rendszer. Egyik eleme egy szuperszelektív egyszikűek elleni gyomirtó szer, a másik pedig az ennek a szernek ellenálló, korszerű és magas termőképességű kukoricahibrid.

A  DUO System® gyomirtási rendszer hatása szulfonil-karbamid-rezisztens fenyércitokkal fertőzött területen

Baloldalt Duo System® technológia, jobboldalt hagyományos technológia

Klasszikus nemesítési módszerekkel sikerült olyan kukoricavonalakat, majd ezekből hibrideket előállítani, amelyek 
a szuperszelektív egyszikűirtók közül 
a cikloxidim hatóanyagú Focus Ultra®-t károsodás nélkül képesek elviselni. A nemesítési munka során mutációs eljárást használtak, így a cikloxidim-ellenálló kukoricák csak kukoricagéneket tartalmaznak. Nem tartoznak a transzgenikus, más néven genetikailag módosított növények közé. 
A cikloxidim-ellenállóságot mint tulajdonságot visszakeresztezéssel lehet bevinni akár a kipróbált, akár az új kukoricavonalakba. 
A megkülönböztethetőség érdekében a Duo vetőmagot tartalmazó zsákokat mindig megjelölik a Duo System® jelzéssel. Focus Ultra®-val csak az ilyen jelzésű vetőmagból származó kukoricaállomány kezelhető. 
A cikloxidim-ellenálló kukoricák viszont más szuperszelektív egyszikűirtókkal szemben nem ellenállók, azokkal nem kezelhetők, mert maradandó károsodást szenvednek. 
A Focus® Ultrával kezelt egyszikű gyomokban a tenyészőcsúcs elhal, fejlődése a kezelés után néhány óra múltán leáll, pusztulása megindul. A Focus® Ultra azzal emelkedik ki a kukoricában engedélyezett gyomirtók közül, hogy mindaddig hatékony, amíg az egyszikű gyomok növekszenek, vagyis sejtképződés zajlik bennük. A gyomok növekedése a virágzat megjelenésekor lassul, majd leáll. Ez azonban senkit ne ösztönözzön 
a védekezés halogatására. A cél, hogy optimális időben, a termést befolyásoló kártétel előtt iktassuk ki a gyomkonkurenciát.

Egyedül az RAGT Vetőmag Kft. rendelkezik olyan DUO-kukoricaportfólióval, amely a teljes, Magyarországon használt érésidő-tartományt lefedi, így minden gazda kiválaszthatja a számára legkedvezőbb hibridet/hibrideket. Ezek a hibridek az évek során már országszerte bizonyítottak, hogy termésben azonosak az alapot adó hibriddel, illetve azonosak vagy jobbak az éréscsoportba tartozó versenytársaiknál. A Sárközben, ahol először fedezték fel a rezisztens fenyércirkot, a DUO hibridek a gazdák kedvenceivé váltak. Csak két kiragadott példa az újabbak közül: az Axxys DUO rövid tenyészidejével és jó alkalmazkodóképességével vonta magára a figyelmet. A magas termőképességű, középérésű Cadixxio DUO-ból pedig már nem tudunk elég nagy mennyiséget forgalomba hozni, annyira kedveltté vált. Legnépszerűbb mégis az Alexxandra DUO, amelynek neve a helybeliek szerint egyet jelent a termésbiztonsággal és a szárazságtűréssel.

Ezért gondolja egyre több termelő, hogy az RAGT – a másik út a sikerhez! 

Papné Komáromi Lilla
Tolna megyei területi képviselő

www.duokukorica.hu
www.ragt.hu
https://www.facebook.com/ragt.vetomagkft