A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény

Éljünk együtt a fenyércirokkal?!

Növénytermesztés - 2018.01.07

A rezisztens fenyércirok szabályozásának lehetőségei. Az ötödik országos gyomfelvételezés adatai alapján nyolc egyszikű gyomfaj igényel nagyobb odafigyelést. Emellett Magyarország középső és déli megyéiben egyre nagyobb problémát jelent a rezisztens fenyércirok elterjedése.

Éljünk együtt a fenyércirokkal?!


A legveszélyesebb egyszikű gyomok borítási sorrendben az ötödik országos gyomfelvételezés adatai alapján:
• 
kakaslábfű – Echinochloa crus-galli
• 
fakó muhar – Setaria pumila (glauca)
• 
termesztett köles – Panicum miliaceum

fenyércirok – Sorghum halepense
• 
tarackbúza – Elymus (Agropyron) repens
• 
zöld muhar – Setaria viridis
• 
pirók ujjasmuhar – Digitaria sanguinalis
• 
csillagpázsit – Cynodon dactylon

A fenyércirok évelő, egyszikű, rövid nappalos gyomnövény. Géncentruma a Közel-Keleten, Szíriában, Aleppóban található, innen terjedt el a világ számos részére. Ma már földünk minden kontinensének trópusi és mediterrán országaiban jelen van. A világ legveszélyesebb gyomnövényeinek listáján a 6. helyen szerepel.

Életformájából következően kiváló az alkalmazkodóképessége. Magas hőmérsékleten zárt légzőnyílásokkal, kis vízfelhasználással is képes megfelelően fotoszintetizálni (C4 anyagcseretípus). Ebből következően jó versenyképességgel rendelkezik a hasonló életmóddal rendelkező kultúrnövényeinkkel szemben, mint például a búza, kukorica, árpa, rizs, burgonya, cukorrépa, szója stb.

Hazánkban már a múlt században megtalálható volt, de jelentős gazdasági kárt nem okozott – sőt jó beltartalmi értékei miatt még termesztették is –, mígnem 
az elmúlt 40-50 évben elkezdődött nagymértékű felszaporodása, hogy mára az egyik legjelentősebb gyomnövényünkké vált. 
Az erős felszaporodás és jelentős gazdasági kár következtében az 1980-as években egyes üzemek állami támogatást kaptak 
az irtására és a gazdaság fenyércirok-mentesítésére, illetve több megyében kötelezték 
a gazdálkodókat, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket cirokmentesítési ötéves terv készítésére. Természetesen 
a kezdeti (egyéves) sikerek nem váltak tartóssá.

Elterjedésének okai közé sorolandó az 1980-as évek közepétől megjelenő szulfonil-urea típusú gyomirtó szerek, amelyek a gazdálkodóknak új lehetőséget biztosítottak a kukorica állománykezelésére. Így a kukoricatermesztés monokultúrás elterjedése a kukoricaövezetekben jelentősen megnőtt, és a rendszerváltás után a szabadabb növényvédőszer-piaccal még inkább megerősödött. Ezzel előtérbe került a csak posztemergens kezelés, amely azonban e fajjal szemben nem volt hatékony.

A nagyüzemi területek felaprózódása és magánkézbe kerülése után a kukorica monokultúrás termesztése továbbterjedt. Tipikussá vált ugyanazon (főleg a szulfonil-karbamid csoportba tartozó) hatóanyagok évről évre ismétlődő használata, illetve osztott kezelésben való alkalmazása. A folyamatos monokultúrás kukoricatermesztés és az egyhangú posztemergens kezelések hamar kiváltották 
a fenyércirokban a szulfonil-karbamidok elleni herbicidrezisztenciát.
E gyomfaj hihetetlenül gyors előretörése Magyarországon azonban nemcsak a fentebb említett okok miatt történt, hanem a fenyércirok kiemelkedően magas ellenálló képessége miatt is. Az itt honos fenyércirok rizómái egyébként is jól tűrik a téli hideget, viszont az utóbbi évek viszonylag enyhe téli időjárása még inkább kedvezett a rizómák áttelelésének. Emellett a fenyércirok erős allelopatikus hatással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a különböző kultúrnövényekkel borított táblákon belül dominánssá válását nemcsak a különösen erős versengése okozza, hanem a rizómák által termelt csírázás- és növekedésgátló anyagok is. Nyolcféle csírázást gátló anyagot tartalmaz az élő, de még az elhalt rizóma is. Ezért is fontos megismernünk a fenyércirokban rejlő veszélyeket.
Mint azt kutatási eredményekből is tudjuk, az átlagos gyomfajok jelenléte is okozhat akár 50 százaléknyi termésveszteséget. Ha ezt a fenyércirokra szeretnénk kivetíteni, akkor nemcsak a terület borítottságából adódó tápanyag- és nedvességelvételt kell figyelembe vennünk, hanem a növény allelopatikus tulajdonságát is. Elmondhatjuk, hogy a termésveszteségünk akár 90% is lehet hektáronként. Ha észszerűen szeretnénk védekezni ellene, akkor nem elég felállítani egy gyomfajtól függő fontossági sorrendet, nem elég felmérnünk a gyomborítottságot, hanem figyelembe kell vegyük a gyomnövény biológiáját, beleértve 
a csírázás évi ritmusát, a magvak/rizómák nyugalmi állapotának hosszát, az évelők regenerálódóképességét, a herbicidtűrő képességet, szelektivitást, rezisztenciát és még sok más tulajdonságot.

A fenyércirok abban is különleges – megnehezítve ezzel a védekezést –, hogy szaporodása magról és rizómáról is történik. Ezért tehát különös körültekintést és megfontolt védekezést kell ellene alkalmaznunk.

Generatív része a mag. Egy növény magprodukciója elérheti akár a 80 000 szemet is. A magok 3–6 évig életképesek a talajban. A csírázás májustól szeptemberig folyamatos, ezért önmagában kevés egy pre- vagy korai posztemergens kezelés. A csírázást nagymértékben szabályozza a rizómás alak jelenléte, amely ugyan csökkenti a magok csírázását, viszont gyenge rizómafertőzés esetén a magról kelő nyomja el a rizómás alakot.

Vegetatív része a rizóma. A növény megtelepedése utáni stabilitását és agresszivitását biztosítja a talaj 30 cm-es rétegében, évente 5000 nódusz (alvórügy) képzésére képes. Ez elérheti akár a négyzetméterenkénti 1600-2000 rügyet is. A rügyképzés négyszintű, amiből a mélyen fekvő negyedik szint biztosítja az áttelelést és 
a tavaszi indulást. A keléstől számított 6-7 héten belül a föld feletti növekedése ugyan nagyon lassú, viszont ezen idő alatt a talajban nagyon erős rizómarendszer alakul ki. Virágzás idejében gyors növekedésnek indul mind a föld feletti, mind a föld alatti rész. Ekkor a rizómák napi 30-90 centimétert is képesek növekedni. Az idősebb növények másodlagos, majd harmadlagos rizómákat képeznek, ezzel is növelve az ellenálló-képességet.

Nem elég a kétféle szaporítóképlet, mellé társul kétféle túlélési mechanizmus is. 
Az egyik az apikális dominancia, ami azt jelenti, hogy a rizómán található rügyek 95 százaléka hormonális szabályozás hatására nyugalomban van, viszont ha bármilyen stressz éri a növényt, akkor a számára kedvezőtlen körülmények között is képes kihajtani. A másik pedig a rizómák aktivitásának szezonalitása: a rizómák a talajban önállóan is élik az életüket. Legaktívabban augusztus–szeptemberben, de a talajban továbbra is életképesek maradnak, ezért is fontos megfelelően megválasztani a gyomirtó szert hatásmechanizmus szerint. A hatóanyagnak a talaj alatti részekhez is el kell jutnia ahhoz, hogy megfelelően dolgozni tudjon, és gyérítse a talajfelszín alatti rizómáit.

Foglalkoznunk kell még a rezisztencia kérdésével is. Több helyen végeztek kísérleteket, amelyek azt mutatták, hogy az alkalmazott készítmények háromszoros adagja is teljesen hatástalan volt a fenyércirokkal szemben. Ez a tipikus hatáshely-rezisztencia, amelynek a lényege, hogy a növényben pontmutáció jön létre azon a helyen, ahol a gyomirtó szer hatóanyagának ki kellene fejtenie a hatását. Így a gyomnövényen nem jelentkeznek a toxikus tünetek.

Más kísérletekben, ahol a készítmény engedélyezett dózisa szintén hatástalan volt, a háromszoros adag már erős száradásos és sárgulásos tüneteket okozott, de idővel a növények kiheverték a károsodást, nem pusztultak el. A fenyércirok vélhetően képes volt lebontani a herbicid hatóanyagát. Ezt nevezzük metabolikus rezisztenciának, amelynél a növény anyagcseréje felgyorsul, valamint egyes – a hatóanyag lebontását segítő – vegyületek képződése fokozódik, így képes azelőtt detoxikálni a hatóanyagot, mielőtt az irreverzibilis tüneteket okozna. Mivel az ilyen típusú rezisztenciát nem csak a kísérleti helyeken találták meg, következtethetünk arra, hogy ez nem a gócpontokban alakul ki, hanem bárhol létrejöhet a fenyércirokkal már fertőzött területeken.

Mi lehet a megoldás?

• 
vetésváltás és a hozzá kapcsolódó gyomszabályozás lehetőségei,
• 
tarlóápolások, tarlókezelés, a mechanikai és a kémiai gyomszabályozás vetésszerkezetbe illesztésével,
• 
az alap- és állománykezelések összehangolása a termesztéstechnika többi elemével, illetve a DUO System® technológiával.

A DUO System® technológia

Ha hatékonyan akarunk védekezni 
a fenyércirokkal szemben, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Duo System® technológiát, amely két részből álló gyomirtási rendszer. Egyik eleme egy szuperszelektív egyszikűek elleni gyomirtó szer, a másik pedig az ennek a szernek ellenálló, korszerű és magas termőképességű kukoricahibrid.

A  DUO System® gyomirtási rendszer hatása szulfonil-karbamid-rezisztens fenyércitokkal fertőzött területen

DUO System® technológiaHagyományos technológia

Baloldalt Duo System® technológia, jobboldalt hagyományos technológia

Klasszikus nemesítési módszerekkel sikerült olyan kukoricavonalakat, majd ezekből hibrideket előállítani, amelyek 
a szuperszelektív egyszikűirtók közül 
a cikloxidim hatóanyagú Focus Ultra®-t károsodás nélkül képesek elviselni. A nemesítési munka során mutációs eljárást használtak, így a cikloxidim-ellenálló kukoricák csak kukoricagéneket tartalmaznak. Nem tartoznak a transzgenikus, más néven genetikailag módosított növények közé. 
A cikloxidim-ellenállóságot mint tulajdonságot visszakeresztezéssel lehet bevinni akár a kipróbált, akár az új kukoricavonalakba. 
A megkülönböztethetőség érdekében a Duo vetőmagot tartalmazó zsákokat mindig megjelölik a Duo System® jelzéssel. Focus Ultra®-val csak az ilyen jelzésű vetőmagból származó kukoricaállomány kezelhető. 
A cikloxidim-ellenálló kukoricák viszont más szuperszelektív egyszikűirtókkal szemben nem ellenállók, azokkal nem kezelhetők, mert maradandó károsodást szenvednek. 
A Focus® Ultrával kezelt egyszikű gyomokban a tenyészőcsúcs elhal, fejlődése a kezelés után néhány óra múltán leáll, pusztulása megindul. A Focus® Ultra azzal emelkedik ki a kukoricában engedélyezett gyomirtók közül, hogy mindaddig hatékony, amíg az egyszikű gyomok növekszenek, vagyis sejtképződés zajlik bennük. A gyomok növekedése a virágzat megjelenésekor lassul, majd leáll. Ez azonban senkit ne ösztönözzön 
a védekezés halogatására. A cél, hogy optimális időben, a termést befolyásoló kártétel előtt iktassuk ki a gyomkonkurenciát.

Egyedül az RAGT Vetőmag Kft. rendelkezik olyan DUO-kukoricaportfólióval, amely a teljes, Magyarországon használt érésidő-tartományt lefedi, így minden gazda kiválaszthatja a számára legkedvezőbb hibridet/hibrideket. Ezek a hibridek az évek során már országszerte bizonyítottak, hogy termésben azonosak az alapot adó hibriddel, illetve azonosak vagy jobbak az éréscsoportba tartozó versenytársaiknál. A Sárközben, ahol először fedezték fel a rezisztens fenyércirkot, a DUO hibridek a gazdák kedvenceivé váltak. Csak két kiragadott példa az újabbak közül: az Axxys DUO rövid tenyészidejével és jó alkalmazkodóképességével vonta magára a figyelmet. A magas termőképességű, középérésű Cadixxio DUO-ból pedig már nem tudunk elég nagy mennyiséget forgalomba hozni, annyira kedveltté vált. Legnépszerűbb mégis az Alexxandra DUO, amelynek neve a helybeliek szerint egyet jelent a termésbiztonsággal és a szárazságtűréssel.

Ezért gondolja egyre több termelő, hogy az RAGT – a másik út a sikerhez! 


Papné Komáromi Lilla
Tolna megyei területi képviselő

www.duokukorica.hu
www.ragt.hu
https://www.facebook.com/ragt.vetomagkft


Címkék: kukoricahibridek, RAGT, DUO System, fenyércirok , rezisztencia

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...