permetezés

A tápelemek harmóniája – Lábunk alatt kincs hever VI.

Talajjal foglalkozó cikksorozatunk e havi részében is a hazai műtrágyakínálatot vesszük szemügyre. Ezúttal dr. Kiss Csongorral, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadási és kísérleti osztályvezetőjével beszélgettünk a helyes műtrágya-felhasználásról és természetesen a cég legújabb innovációiról is

 – Tapasztalata szerint mi jelent meghatározó problémát a műtrágya-felhasználásnál?

Kiss Csongor– Véleményem szerint a gazdálkodók túlnyomó többsége megszokásból végzi a tápanyag-utánpótlást, úgy, ahogyan azt látta a gazdaságot neki átadó elődtől, sokszor idősebb családtagtól. Azaz sokszor nem veszik figyelembe az adott termőterület és kiválasztott fajta vagy hibrid tulajdonságait, így pedig nem érhető el a maximális termésmennyiség, ennek következtében pedig a kívánt profit. Jellemzően kevés hatóanyagot juttatnak ki és a növényspecifikus NPK-arányokat is figyelmen kívül hagyják. A gazdák figyelmébe ajánlom, hogy mindig megbízható, talajvizsgálati eredményeken és növényanalízisen alapuló szakmai elvek szerint hozzák meg a döntéseiket, készítsék el vagy készíttessék el a tápanyag-gazdálkodási tervet. Ügyeljenek arra, hogy szakszerűen válasszák ki a műtrágyakészítményt és a kijuttatás időpontját, eszközét.

Építve a talajvizsgálatra

 – Mit tesznek önök, hogy segítséget nyújtsanak a gazdáknak a helyes műtrágya-felhasználásban?

 – Növény- és termőhely-specifikus szaktanácsadási programunkból (ProPlanta) négy ajánlási szintből választhat a minket megkereső partner. Ezen ajánlási szintek közül mindenki talál magának és 
a pénztárcájának megfelelő műtrágyázási technológiát. Szaktanácsunkat minden esetben bővített talajvizsgálati eredmények alapján készítjük. Egyaránt figyelembe vesszük az adott tábla tápanyag-szolgáltató képességét, a növénykultúrától függő tápelem-ellátottságot, a várható termésmennyiséget és más módosító paramétereket. Arra törekszünk, hogy 
a hiányban lévő tápelemeket az általunk javasolt készítményekkel a szükséges mértékben pótolni tudják. Ha a talajvizsgálati eredményekből azt látjuk, hogy valamelyik tápelem mennyisége túlzott, akkor ügyelünk arra, hogy a felvehetőség szempontjából vele antagonista viszonyban levő tápelem pótlása kielégítő legyen. A harmonikus tápanyagellátás megvalósítása mindannyiunk célja. A növény igényéhez mérten válasszuk meg a mennyiséget és időben pótoljuk a tápelemeket a növény számára könnyen felvehető formában. Időjárási vagy más, a növények számára stresszt okozó helyzetekben, illetve mikroelemhiány esetén bátran használjuk a biostimulátorokat és a levéltrágyákat. Fontos, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben juttassuk ki a tápelemeket, ami az elérni kívánt mennyiség és minőség szempontjából egyaránt fontos. A vetőmag-nemesítők egyre jobb és jobb genetikai potenciállal rendelkező hibrideket és fajtákat fejlesztenek, amelyek magukban hordozzák a nagyobb termésmennyiségek elérésének lehetőségét, amihez a makro- és mikrotápanyagokból egyaránt ki kell juttatni a növény biológiai igényeit fedező mennyiséget. Egyes termőterületeken az egyoldalú növénytermesztés és műtrágyázás hatására – például kukorica vagy búza fordul elő többségében ugyanazokon a táblákon – a talajból eltűntek az esszenciális mikroelemek, mint például a cink a kukorica, a réz a búza esetében, ennek következtében limitálttá válnak az elérhető maximális hozamok. Ezeknek az elemeknek a szakszerű pótlására a jövőben is komolyan oda kell figyelni.

 – Ön szerint a hosszú hatású műtrágyáké a jövő?

 – Mi nem így gondoljuk. Inkább a folyamatos növénytáplálásban látjuk a megoldást. Ma már megvan annak a lehetősége, hogy szinte bármikor bemenjünk az állományba, és kijuttassuk a szükséges tápelemeket, ráadásul oda és akkor, amikor arra a növényeknek szüksége van. A retard műtrágyák hatását az időjárási viszonyok és a talajban zajló folyamatok negatívan is befolyásolhatják.

Többször keveset

 – Az input költségek közül a műtrágya igen komoly terhet ró a gazdákra. Hogyan tudják elérni, hogy a forgalmazott termékeik minél hatékonyabbak legyenek?

 – Fontosnak tartom az osztott, többszöri kijuttatást, különösen a nitrogén és a mikroelemek esetében. Ahol ősszel a nitrátérzékeny területeken nem szórhatunk nitrogént, oda kínálni tudunk PK-tartalmú komplex műtrágyát (például a PK 0:10:28 + 9 CaO + 6 MgO). Az igen jó vagy túlzott káliumellátottságú területek trágyázására kéntartalmú NP-készítmények állnak rendelkezésünkre, de népszerű a mikrogranulált starter műtrágyánk is (NP 10:48 + 0,3% Fe, 1% Zn, 0,1% B), amellyel megelőzhetjük az antociános tünetek kialakulását kukoricában. A Pétisóval (27% N + 7% CaO + 5% MgO) nemcsak nitrogén, hanem kalcium és magnézium, tehát tulajdonképpen talajjavító anyag is bekerül a talajba – minden tonnával 228 kg dolomitliszt –, fokozva a termék hatékonyságát. Nem utolsósorban ott vannak a folyékony készítményeink, amelyek száraz időszakban kijuttatva jobban hasznosulnak a szilárd formulánál. Ilyen a Nitrosol (30% N) is, csak ügyeljünk 
a kijuttatás idejére, a mennyiségre és 
a töménységre, és feltétlenül használjunk „Nitrosol-fúvókát”. A szóráskép így rendkívül egyenletes lesz, ami kiegyenlítettebb állományt eredményez. Végül ott vannak a korszerű, EDDHSA-val kelatizált levéltrágyáink, amelyek a növény igényeihez és fejlettségi állapotához igazodva gyors felszívódásuk révén azonnali mikroelempótlást tesznek lehetővé.

 – Vannak-e új innovációik, amelyeket szívesen ajánl olvasóink figyelmébe?

 – Igen, a cégünk hamarosan értékesíteni fogja a saját fejlesztésű biostimulátor lombtrágyáit, ezek a Genezis Kukorica BS (biostimulátor) és Genezis Mikormix-A kalászos BS. Róluk annyit érdemes tudni, hogy magas aminosav-tartalmuknak köszönhetően kiváló növénykondicionáló tulajdonsággal rendelkeznek és segítséget nyújtanak a kiszámíthatatlan, sokszor kedvezőtlenül alakuló időjárási viszonyok – például aszályos időszakok –, termesztési feltételek mellett is. A bennük található tápanyagok gyorsan és közvetlenül bejutnak a növényekbe, és azonnal hasznosuló formában tudják segíteni egészséges és dinamikus fejlődésüket.


Növényspecifikus műtrágyák

 – Mely termékük a legnépszerűbb a gazdálkodók körében? 

 – Egyértelműen a Pétisó, a nitrogén mellett a benne lévő kalcium és magnézium mint bázikus elem gátolja a talaj savanyodását, emeli a pH-t és javítja az egyéb tápelemek felvehetőségét. NPK komplex műtrágyáink közül elsősorban a növényspecifikus összetételeket keresik a gazdálkodók: NPK 10:20:10 + 8% CaO + 5% MgO (kalászosra keresik), az NPK 4:17:30 + 5% CaO + 3% MgO + 7% S (elsősorban kukorica alá használják). Levéltrágyáink közül a magas, 10% kelatizált bórtartalmú Pétibór Extra különösen a repce- és a napraforgó-termesztők körében népszerű, azonban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztők körében is keresett termék, amelynek literenként 135 g/l bórtartalma 772 g bórsav/l töménységnek felel meg. Talán a Genezis kalászos-levéltrágyánk volt az idei aszályos tavaszon az egyik legkeresettebb készítményünk.

 A folyamatos növénytáplálásban látjuk a megoldást. Ma már megvan annak a lehetősége, hogy szinte bármikor bemenjünk az állományba, és kijuttassuk a szükséges tápelemeket, ráadásul oda és akkor, amikor arra 
a növényeknek szüksége van.

Szerző: AgrárUnió

Tags: műtrágya, tápanyagellátás, talajvizsgálat, táplemek, növénytáplálás

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom