A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény

A tápelemek harmóniája – Lábunk alatt kincs hever VI.

Növénytermesztés - 2017.08.28

Talajjal foglalkozó cikksorozatunk e havi részében is a hazai műtrágyakínálatot vesszük szemügyre. Ezúttal dr. Kiss Csongorral, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadási és kísérleti osztályvezetőjével beszélgettünk a helyes műtrágya-felhasználásról és természetesen a cég legújabb innovációiról is

A tápelemek harmóniája – Lábunk alatt kincs hever VI.


 – Tapasztalata szerint mi jelent meghatározó problémát a műtrágya-felhasználásnál?

Kiss Csongor– Véleményem szerint a gazdálkodók túlnyomó többsége megszokásból végzi a tápanyag-utánpótlást, úgy, ahogyan azt látta a gazdaságot neki átadó elődtől, sokszor idősebb családtagtól. Azaz sokszor nem veszik figyelembe az adott termőterület és kiválasztott fajta vagy hibrid tulajdonságait, így pedig nem érhető el a maximális termésmennyiség, ennek következtében pedig a kívánt profit. Jellemzően kevés hatóanyagot juttatnak ki és a növényspecifikus NPK-arányokat is figyelmen kívül hagyják. A gazdák figyelmébe ajánlom, hogy mindig megbízható, talajvizsgálati eredményeken és növényanalízisen alapuló szakmai elvek szerint hozzák meg a döntéseiket, készítsék el vagy készíttessék el a tápanyag-gazdálkodási tervet. Ügyeljenek arra, hogy szakszerűen válasszák ki a műtrágyakészítményt és a kijuttatás időpontját, eszközét.

Építve a talajvizsgálatra

 – Mit tesznek önök, hogy segítséget nyújtsanak a gazdáknak a helyes műtrágya-felhasználásban?

 – Növény- és termőhely-specifikus szaktanácsadási programunkból (ProPlanta) négy ajánlási szintből választhat a minket megkereső partner. Ezen ajánlási szintek közül mindenki talál magának és 
a pénztárcájának megfelelő műtrágyázási technológiát. Szaktanácsunkat minden esetben bővített talajvizsgálati eredmények alapján készítjük. Egyaránt figyelembe vesszük az adott tábla tápanyag-szolgáltató képességét, a növénykultúrától függő tápelem-ellátottságot, a várható termésmennyiséget és más módosító paramétereket. Arra törekszünk, hogy 
a hiányban lévő tápelemeket az általunk javasolt készítményekkel a szükséges mértékben pótolni tudják. Ha a talajvizsgálati eredményekből azt látjuk, hogy valamelyik tápelem mennyisége túlzott, akkor ügyelünk arra, hogy a felvehetőség szempontjából vele antagonista viszonyban levő tápelem pótlása kielégítő legyen. A harmonikus tápanyagellátás megvalósítása mindannyiunk célja. A növény igényéhez mérten válasszuk meg a mennyiséget és időben pótoljuk a tápelemeket a növény számára könnyen felvehető formában. Időjárási vagy más, a növények számára stresszt okozó helyzetekben, illetve mikroelemhiány esetén bátran használjuk a biostimulátorokat és a levéltrágyákat. Fontos, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben juttassuk ki a tápelemeket, ami az elérni kívánt mennyiség és minőség szempontjából egyaránt fontos. A vetőmag-nemesítők egyre jobb és jobb genetikai potenciállal rendelkező hibrideket és fajtákat fejlesztenek, amelyek magukban hordozzák a nagyobb termésmennyiségek elérésének lehetőségét, amihez a makro- és mikrotápanyagokból egyaránt ki kell juttatni a növény biológiai igényeit fedező mennyiséget. Egyes termőterületeken az egyoldalú növénytermesztés és műtrágyázás hatására – például kukorica vagy búza fordul elő többségében ugyanazokon a táblákon – a talajból eltűntek az esszenciális mikroelemek, mint például a cink a kukorica, a réz a búza esetében, ennek következtében limitálttá válnak az elérhető maximális hozamok. Ezeknek az elemeknek a szakszerű pótlására a jövőben is komolyan oda kell figyelni.

 – Ön szerint a hosszú hatású műtrágyáké a jövő?

 – Mi nem így gondoljuk. Inkább a folyamatos növénytáplálásban látjuk a megoldást. Ma már megvan annak a lehetősége, hogy szinte bármikor bemenjünk az állományba, és kijuttassuk a szükséges tápelemeket, ráadásul oda és akkor, amikor arra a növényeknek szüksége van. A retard műtrágyák hatását az időjárási viszonyok és a talajban zajló folyamatok negatívan is befolyásolhatják.

Többször keveset

 – Az input költségek közül a műtrágya igen komoly terhet ró a gazdákra. Hogyan tudják elérni, hogy a forgalmazott termékeik minél hatékonyabbak legyenek?

 – Fontosnak tartom az osztott, többszöri kijuttatást, különösen a nitrogén és a mikroelemek esetében. Ahol ősszel a nitrátérzékeny területeken nem szórhatunk nitrogént, oda kínálni tudunk PK-tartalmú komplex műtrágyát (például a PK 0:10:28 + 9 CaO + 6 MgO). Az igen jó vagy túlzott káliumellátottságú területek trágyázására kéntartalmú NP-készítmények állnak rendelkezésünkre, de népszerű a mikrogranulált starter műtrágyánk is (NP 10:48 + 0,3% Fe, 1% Zn, 0,1% B), amellyel megelőzhetjük az antociános tünetek kialakulását kukoricában. A Pétisóval (27% N + 7% CaO + 5% MgO) nemcsak nitrogén, hanem kalcium és magnézium, tehát tulajdonképpen talajjavító anyag is bekerül a talajba – minden tonnával 228 kg dolomitliszt –, fokozva a termék hatékonyságát. Nem utolsósorban ott vannak a folyékony készítményeink, amelyek száraz időszakban kijuttatva jobban hasznosulnak a szilárd formulánál. Ilyen a Nitrosol (30% N) is, csak ügyeljünk 
a kijuttatás idejére, a mennyiségre és 
a töménységre, és feltétlenül használjunk „Nitrosol-fúvókát”. A szóráskép így rendkívül egyenletes lesz, ami kiegyenlítettebb állományt eredményez. Végül ott vannak a korszerű, EDDHSA-val kelatizált levéltrágyáink, amelyek a növény igényeihez és fejlettségi állapotához igazodva gyors felszívódásuk révén azonnali mikroelempótlást tesznek lehetővé.

 – Vannak-e új innovációik, amelyeket szívesen ajánl olvasóink figyelmébe?

 – Igen, a cégünk hamarosan értékesíteni fogja a saját fejlesztésű biostimulátor lombtrágyáit, ezek a Genezis Kukorica BS (biostimulátor) és Genezis Mikormix-A kalászos BS. Róluk annyit érdemes tudni, hogy magas aminosav-tartalmuknak köszönhetően kiváló növénykondicionáló tulajdonsággal rendelkeznek és segítséget nyújtanak a kiszámíthatatlan, sokszor kedvezőtlenül alakuló időjárási viszonyok – például aszályos időszakok –, termesztési feltételek mellett is. A bennük található tápanyagok gyorsan és közvetlenül bejutnak a növényekbe, és azonnal hasznosuló formában tudják segíteni egészséges és dinamikus fejlődésüket.


Növényspecifikus műtrágyák

 – Mely termékük a legnépszerűbb a gazdálkodók körében? 

 – Egyértelműen a Pétisó, a nitrogén mellett a benne lévő kalcium és magnézium mint bázikus elem gátolja a talaj savanyodását, emeli a pH-t és javítja az egyéb tápelemek felvehetőségét. NPK komplex műtrágyáink közül elsősorban a növényspecifikus összetételeket keresik a gazdálkodók: NPK 10:20:10 + 8% CaO + 5% MgO (kalászosra keresik), az NPK 4:17:30 + 5% CaO + 3% MgO + 7% S (elsősorban kukorica alá használják). Levéltrágyáink közül a magas, 10% kelatizált bórtartalmú Pétibór Extra különösen a repce- és a napraforgó-termesztők körében népszerű, azonban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztők körében is keresett termék, amelynek literenként 135 g/l bórtartalma 772 g bórsav/l töménységnek felel meg. Talán a Genezis kalászos-levéltrágyánk volt az idei aszályos tavaszon az egyik legkeresettebb készítményünk.

 A folyamatos növénytáplálásban látjuk a megoldást. Ma már megvan annak a lehetősége, hogy szinte bármikor bemenjünk az állományba, és kijuttassuk a szükséges tápelemeket, ráadásul oda és akkor, amikor arra 
a növényeknek szüksége van.




Szerző: AgrárUnió


Címkék: műtrágya, tápanyagellátás, talajvizsgálat, táplemek, növénytáplálás

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...