Patikamérlegen a műtrágyák: a legkisebb számít a legjobban
Növénytermesztés - 2017.03.28
Talajjal foglalkozó cikksorozatunk második részében Dr. Pepó Péterrel, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Tanszékének egyetemi tanárával, tanszékvezetőjével a műtrágya felhasználásáról, annak múltjáról, jelenéről és alkalmazásának kívánalmairól beszélgettünk.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Mint ismeretes, a talaj tápanyagkészlete az intenzív művelés miatt folyamatosan csökken. A legjobb talajtípusoknál is előbb-utóbb eljön egy pont, amikor a könnyen felvehető, a növények számára hozzáférhető tápanyagok elfogynak, vagy mértékük annyira lecsökken, hogy nem hasznosíthatók. Nyilvánvalóan a növények gyökérzete közötti különbség is meghatározó, de a lényeg, hogy ez megtörténik, és szembesülnünk kell azzal, hogy a növények tápanyagfelvétele korlátokba ütközik, így azt valamiképpen orvosolni kell. Mindez történhet számos módon, ha egyszerűsíteni szeretnénk, akkor szerves vagy szervetlen anyagok visszajuttatásával. A szerves anyagok, mint például az istállótrágya, tökéletes választás lenne, csak az a gond, hogy közel sincs belőlük elegendő. Amíg az ötvenes-hatvanas évek fordulóján 24 millió tonna istállótrágya állt a gazdálkodók rendelkezésére, addig ma az állatállomány visszaesése miatt ez a mennyiség 4 millió tonnára korlátozódott. Tehát jó lenne istállótrágyával, szerves trágyával vagy zöldtrágyával javítani a hazai talajok minőségét, de nem áll annyi a rendelkezésünkre, hogy a növények által elvont tápanyagot ezen a módon pótoljuk. Gyakorlatilag egyetlen megoldás maradt, ez pedig a műtrágyák észszerű, racionális felhasználása.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: műtrágya, talajbaktérium, talajkondicionálók, Dr. Pepó Péter
Hőség és fokozott villamosenergia-terhelés: így őrizhetjük ...
Politikamentes és takarékos működést sürget a NAK ...
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Harmadára esett a hazai műtrágyaforgalom 2026 második ...
Víztakarékos fehérjenövény – Az őszi borsóban rejlő ...
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
Baranya vármegyében is megjelent az afrikai sertéspestis
Gránátalma a házikertben - Ültetése, gondozása és nevelése ...
Újvilági csavarféreg: Öt tény a növekvő állategészségügyi ...
A titkos hálózat a kertünkben: Biodiverzitás, amit mi teremtünk ...
