Érvek az őszi kalászosok kora tavaszi gyomirtása mellett

A kalászosaink gyomirtásában alkalmazandó technológia alapvetően attól függ, milyen gyomnövények vannak jelen a területen. Amennyiben főként melegkedvelő, később csírázó gyomokra, vagy erős napraforgó-árvakelésre számítunk, nem kell elkapkodnunk a védekezést, van arra lehetőség, hogy megvárjuk azok tömeges kelését. Erre már rendelkezésre állnak olyan gyomirtó készítmények, amelyek anélkül oldják meg az ilyen típusú gyomosodási problémát, hogy veszélyeztetnék gabonánkat.

Változó gyomviszonyaink miatt nő a kora tavaszi gyomirtás jelentősége a kalászosokban.

Azonban van olyan gyomhelyzet, amikor kifejezetten kerülnünk kell a kései gyomirtást és előtérbe kell helyeznünk a korai beavatkozást. Ez azokon a területeken ajánlott, ahol nagy tömegben vannak jelen az ősszel – és télen – kelő, áttelelő egy- és kétszikű gyomnövények. Melyek ezek? Kétszikűek közül ide tartoznak például a veronika- (1. kép), szarkaláb-, árvacsalánfélék, a tyúkhúr, a pipacs, az egyszikűek esetében pedig például a nagy széltippan, a parlagi ecsetpázsit, valamint a rozsnokfajok.

1. kép: Veronikák tömege a gabonában március elején

Az utóbbi évek egyértelmű tendenciája, hogy a felsorolt gyomfajok közül többnek is növekszik a borítása, és így a jelentősége is. Az okok összetettek, de a folyamatban a környezeti körülmények változásai ugyanúgy szerepet játszanak, mint az átalakuló talajművelési szokások. A felsorolt gyomnövények többsége ellen a legjobb megoldást az őszi gyomirtás jelenti, nem véletlen, hogy folyamatosan növekszik azon területek aránya, ahol megtörténik e fontos beavatkozás. Azonban ez még messze nem akkora terület, mint amelyen szakmailag indokolt lenne, ráadásul nem is mindig kedveznek az őszi időjárási körülmények az elvégzésének. Vagy beesőzik, és ezért nem lehet rámenni a talajokra, vagy éppen – ahogyan ez tavaly ősszel is történt – akkora a csapadékhiány, hogy félve a gyatra hatékonyságtól inkább sokan el sem végzik a kezelést. Mit lehet ilyenkor tenni?

Hirdetés

Tavaszi gyomirtás, de mikor?

Visszatekintve az elmúlt jó pár évre, máris kijelenthetjük, hogy az idei tél ritka kivétel, most tavasszal biztosan mást fogunk látni kalászosainkban, mint általában. Mert milyen kép fogadott minket az utóbbi években, ha bőségesen kaptunk a fentiekben felsorol gyomnövényekből, nem végeztünk őszi gyomirtást, vagy az nem sikerült jól? Többnyire erős gyomosodás (2. kép), a kelés idejétől függően gyengébben vagy erősebben fejlett gyomok, akár már február végén is virágzó gyomnövények (például veronikafélék, tyúkhúr).

2. kép: Erőteljes, vegyes összetételű gyomosodás

Ezek már a keléstől kezdve konkurenciát jelentenek a kultúrnövény számára, ami nem hogy nem ér véget a tavasz során, hanem még fokozódik is. Hiszen ekkorra már komoly zöldtömeget fejlesztenek, ráadásul a generatív fázis, a virágzás, a magképzés nagyobb víz- és tápanyagigényt is jelent.

A korai gyomkonkurencia kultúrnövényre kifejtett káros hatása egyértelmű, a romló víz- és tápanyag-ellátottság hatással lesz a megnevelt és kalászt is hozó oldalhajtások számára, a kalászdifferenciálódás minőségére, mindezen keresztül pedig a termés mennyiségére. Egy jól sikerült kora tavaszi gyomirtással mindez elkerülhető, de egy sikeres beavatkozásnak van hosszabb távú pozitív hatása is, csökkenti a talaj gyommagkészletét, helyesebben megakadályozza annak növekedését. Említsünk itt meg példaként egy veronikát, most a faj konkrét megnevezése nélkül. E gyom esetében egyáltalán nem ritka, hogy kedvező körülmények között akár már a tél során megkezdődik a virágzás (3. kép).

3. kép: Korán, január végén virágzó veronika

Ennek következménye, hogy már április első napjaira csírázóképes magokat nevel, azok sokszor ki is szóródnak ekkorra a talajfelszínre (4. kép).

4. kép: Veronikamagok a talajon április elején

Egy olyan gyomirtás, amely a melegkedvelő gyomokhoz, vagy a napraforgó-árvakeléshez igazodik, e magképzést már nem tudja megakadályozni. Még ha a magképzés időszakában kerül is a gyomnövényre a gyomirtó szer, az az utolsó energiáit is arra fogja fordítani, hogy magjait eljuttassa a biológiai érettségig, így csírázóképes magok tömegével növeli a talaj gyommagkészletét. E folyamatot csak a korán kijuttatott, megfelelő hatékonysággal bíró gyomirtó szerek alkalmazásával lehet megakadályozni.

Tavaszi gyomirtás, de mivel?

A kalászosok kora tavaszi gyomirtásának hagyományos szerei a hormonhatású gyomirtó hatóanyagok. Bár régen gyakran e szerek sajátos, vidéket betöltő „illata” jelezte, hogy megkezdődött a tavaszi gyomirtási szezon, mára népszerűségük alaposan megkopott. Ha a gondot okozó gyomnövényeket nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy ez nem is baj. Több olyan problémás gyomnövény is van, amire vagy csak részleges hatással vannak e hatóanyagok, vagy szinte egyáltalán nincsenek. Az, hogy ma a veronikafélék ekkora problémát jelentenek, nagyban köszönhető a hormonhatású gyomirtó szerek egyoldalú használatának. De, akkor melyeket érdemes bevetnünk?

Általánosságban a kora tavaszi gyomirtásban a legjobb hatékonyságot a perzselő hatású kontakt hatóanyagoktól várhatjuk.

Általánosságban fogalmazva, a kora tavaszi gyomirtásban a legjobb hatékonyságot a perzselő hatású kontakt hatóanyagoktól (például karfentrazon-etil, piraflufen-etil) várhatjuk. Ezek közös jellemzője, hogy kizárólag kétszikű gyomnövényekkel szemben hatásosak, azok közül is inkább a magról kelők ellen. Bár tökéletes hatást inkább a 2-4 leveles állapotú gyomok esetében érhetünk el velük, perzselő hatásuk elfogadható a tavaszra már erősen fejlett gyomnövényekkel szemben is. Évelők ellen önmagukban nem elegendők, ezért, ha a területen mezei acat van, érdemes hormonhatású készítménnyel együttesen alkalmazni őket. Külön előnyük, hogy a hatáskifejtés alacsony hőmérsékleten (akár 0 °C) is megtörténik, így kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a környezeti körülményeknek. Azonban a hőmérséklet más oldalról korlátot is jelent, mert fagyos, vagy netán túl meleg körülmények között alkalmazva ezeket, fitotoxikus, „perzselt” tünetek is kialakulhatnak a kultúrnövények lombozatán. Így volt ez az előző évben is, amikor a korai gyomirtási időszakban gyakori reggeli mínuszok miatt sok „perzselt” gabonát (5. kép) lehetett látni.

5. kép: Gyomirtó szer hatása a gyomokon, perzselése a kultúrnövényen

E termékeknél fontos, hogy vegyük szó szerint a gyártók ajánlását és ne keverjük őket tapadás- és hatásfokozókkal, rovar- és gombaölő szerekkel, folyékony nitrogénműtrágyával vagy egyéb lombtrágyával. Ezekkel történő együttes kijuttatásuk komoly levélfelület-vesztéshez is vezethet. Gyomirtó készítményekkel ugyan keverhetők, de ebben az esetben is tilos hatásfokozó adalékanyaggal való együttes kijuttatásuk, ilyen terméket akkor sem szabad a permetlébe keverni, ha azt a kombinációs partnerhez ajánlják, netán csomagban adják is.

A kétszikű gyomnövényeken kívül vannak egyszikű gyomok is, amelyek ellen a tavaszi védekezés hatékonyabb, mint az őszi preemergens-korai posztemergens kezelés. Ilyen gyomok például a rozsnokfélék, amelyek egyre gyakrabban okoznak problémát, a táblaszélekről egyre bentebb húzódnak a művelt területekre (6. kép).

6. kép: Rozsnoktömeg a gabonában

Az ellenük való védekezésben jó hatékonysággal alkalmazhatók egyes szulfonilkarbamid-típusú hatóanyagokat (például jodoszulfuron, mezoszulfuron, szulfoszulfuron), de leginkább azok kombinációját tartalmazó készítmények. Ezek az egyszikűirtó hatáson túl hatékonyak több kétszikű gyomnövénnyel szemben is.

Tavaszi gyomirtás, de hogyan?

A kora tavaszi, kétszikűek elleni gyomirtásra ajánlott készítmények jelentős része tisztán kontakt, perzselő hatással bír. Ez azt jelenti, hogy a kijuttatás minősége meghatározó fontosságú a jó gyomirtó hatás szempontjából, a permetlének megfelelő fedettséget kell elérnie a gyomnövények lombozatán. Ez pedig a permetezéstechnikán és a beállításokon múlik. Annak ellenére, hogy ebben az időszakban jellemzően még nem kell nagy állományt „átpermeteznünk”, nem kell mélyre juttatnunk a permetlevet, fontos a megfelelő fúvókaválasztás. A legjobb eredmény a lapossugarú szórófejtől várható, a kettősréses, például kalászvédelemre ajánlott szórófej ebben az esetben nem jó választás. Gyomirtáskor nem kell „ködölnie” a szórófejnek, ezért a nyomást is ennek megfelelően kell megválasztani. Mint ahogyan – géptípustól függően – a szállítólevegő mennyiségére, a szórókeret állomány feletti magasságára és a haladási sebességre is érdemes figyelmet fordítani.

Kalászosaink kora tavaszi gyomirtása több előnnyel is bír, komoly érvek szólnak amellett, hogyha azt területünk gyomösszetétele megkívánja, ismételten beillesszük a növényvédelmi technológiánkba. 

Szerző: AgrárUnió