Visszatekintés: A kukoricatermesztés növényvédelmi kihívásai 2023-ban

Kihívások a gyomirtás terén

Az előző évben alkalmazott gyomirtási technológiák sikerességét alapvetően egyetlen tényező határozta meg, ez pedig a csapadékos tavaszi, különösen a májusi időjárás. Mivel az ebben az időszakban lehullott csapadék mennyisége országosan jelentős eltérést mutatott, a gyomirtási nehézségek termőtájanként különböző mértékben jelentkeztek. Az elmúlt években a kukorica gyomirtásában az állománykezelések váltak meghatározóvá, amikor az 5-7 leveles állományokban történik a védekezés, sok esetben olyan szerkombinációval, amely nem tartalmaz tartamhatást biztosító hatóanyagot. Ennek egyik következménye az, hogy a gyomirtást követően érkező csapadék újabb gyomkelési hullámot indít el, ami végül az állományok fokozott gyomosodásához vezet. Az előző évjáratban kifejezetten gyakran lehettünk ennek tanúi. Azonban a tavalyi évi időjárás azok munkáját is megnehezítette, akik az optimális gyom, illetve kukorica fejlettségi állapotra várva belecsúsztak a tartós májusi esőkbe. Ez megkésett, már túlfejlett gyomnövények elleni kezelésekhez vezetett, amikor azok már túl voltak az optimális fejlettségi állapoton, így a gyomirtás hatékonysága romlott. Ezek összességének köszönhetően a tavalyi évben gyakoriak voltak a felgyomosodott kukoricatáblák (1. kép).

1. kép: Felgyomosodott kukoricatábla

Kártevők a kukoricában

A kukorica kártevői esetében az előző évjárat szinte eseménytelenül telt el. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem jelentkezhettek kártételükkel kisebb körzetekben, netán táblaszinten. Erre jó példa a kukoricabogár, amely esetében kisebb, kukorica után vetett területeken a lárva gyökérkártételével, valamint a kifejlett egyedek levél- és bibekártételével is találkozhattunk. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyes, szinte állandó problémát jelentő fajok esetében meglepően alacsony károsítással találkozhattunk. Ezek közé tartozott a drótféreg, a kukorica egyik legfontosabb talajlakó kártevője. Általános, nagy területre kiterjedő kártételére ritkán adódott példa, amelynek oka lehetett az áprilisi alacsony talajhőmérséklet, valamint az, hogy a májusi csapadék hatására intenzíven növekedő kukoricák hamar kinőttek a veszélyes fejlettségi állapotból.

A kukoricamoly egyedszámának csökkenése az ország keleti, szárazabb régióiban már évek óta érzékelhető.

Hasonló tapasztalatokat szerezhettünk a fiatalkori kártevők közé tartozó kukoricabarkó esetében is. Természetesen azokon a területeken, ahol e kártevő nagy egyedszámmal van jelen, találkozhattunk „barkórágott” növényekkel, azonban a kártételt az intenzíven fejlődő növények gyorsan kinőtték.

Ellenben vannak kártevők, amelyek esetében kifejezetten alacsony kártétellel találkozhattunk a tavalyi évben. Ezek a kukoricamoly, valamint a gyapottok-bagolylepke.

A kukoricamoly egyedszámának csökkenése az ország keleti, szárazabb régióiban már évek óta érzékelhető. A 2022-es év rendkívüli szárazsága tovább csökkentette a kártevő egyedszámát, így az áttelelő generáció egyedeinek számát is, ami közvetlenül hatott a 2023-ban jelentkező kártétel mértékére. Az első generáció lárváit megtalálhattuk ugyan a címert védő levelek között, azonban a későbbiekben már csak minimális kártétel fordult elő a száron, valamint a csöveken. Minderre az alacsony induló egyedszámon túl az is magyarázatul szolgálhat, hogy a tavalyi évben az alföldi térségben a nyári időszak ismételten csapadékmentesen alakult, így az alacsony páratartalom, együttesen a rendszeresen megérkező hőhullámokkal, megnövelte a lerakott tojások pusztulási arányát.

Azonban van a kukoricának egy olyan kártevője, amely pontosan azokat a körülményeket kedveli, mint amelyek a tavalyi évben fennálltak. Ez a meleg és száraz évjáratokat kedvelő gyapottok bagolylepke. Bár a kártevő megtalálható volt a kukoricaállományokban, a csővégeken mind a lárvákkal, mind azok kártételével is találkozhattunk, azonban számuk töredéke volt a megszokottnak.

Gombabetegségek a kukoricákban

A kukorica nem tartozik a gombabetegségek által fenyegetett szántóföldi növényeink közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne olyan kórokozó, amelyet érdemes figyelemmel kísérnünk. Egyik ilyen a golyvásüszög. Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozhattunk e közönséges kórokozó tüneteivel a kukoricatáblákon. A legnagyobb károkat a csemegekukorica-előállításban okozhatják, amelyben e kultúra gazdasági okok miatti gyakori vetése miatt szűkülő vetésforgó, valamint az öntözött körülmények növelik fertőzésének kockázatát. A tünetek nagyon gyakran már közvetlenül a föld feletti részeken megjelennek (2. kép), a golyva miatt a szár gyakran felreped, a növény fejlődése lelassul, sőt bekövetkezhet annak pusztulása is (3. kép).

A fertőzés ezeken túl természetesen megjelenhet a csöveken is, amely akár a tömeges mértéket is elérheti (4. kép). A csemegekukoricán kívül gyakran a szemesnek termelt állományokban is nagy számban jelenjenek meg a tünetek.

4. kép: Golyvásüszög tömeges csőfertőzése csemegekukoricán

Ez a talajból fertőző gombabetegség nagy valószínűséggel minden egyes művelt táblán jelen van, az pedig, hogy mekkora kártétellel jelentkezik, csupán az évjárati sajátosságokon múlik.

Van azonban egy kórokozó, amelyet főként napraforgó-betegségként tartunk számon, azonban a kukoricát is károsíthatja. Ez a hamuszürke szárkorhadás vagy makrofominás fertőzés. Az elmúlt években e kórokozó jelentősége egyre növekszik, a környezeti körülmények változása, a mind melegebb és szárazabb időjárás kifejezetten kedvező számára. Ez a talajból fertőző gombabetegség nagy valószínűséggel minden egyes művelt táblán jelen van, az pedig, hogy mekkora kártétellel jelentkezik, csupán az évjárati sajátosságokon múlik. Az edénynyalábok működését gátolva a kórokozó rontja a fertőzött növények víz- és tápanyagellátását, ami azok gyors, gyakran sokkszerű elhalását okozza. Makrofominás fertőzés a kukoricát is érheti, ami a termésképzési zavarok miatti terméscsökkenéshez (5. kép), valamint az esetleges szártörés miatt növekvő betakarítási veszteséghez vezet.

5. kép Makrofominás fertőzés hatása, a megbetegített töveken fejlődő csövek (három jobb oldali cső) mérete csökken

A tavalyi évben tünetei látványosan a virágzást követő hőhullámok után mutatkoztak, a fertőzött táblarészeken a későbbiekben szártörés (6. kép) is jelentkezhetett. Az, hogy a tünetek mögött makrofominás fertőzés áll-e, könnyen kideríthető.

6. kép Makrofominás fertőzés miatt kialakuló szártörés

Amennyiben a gyanússá váló tövek szárát a talajszint felett megvágva szürke bélszövetet találunk (7.kép), biztosak lehetünk a kórokozó jelenlétében. A szürke bélszövet ugyanis a gomba fennmaradását szolgáló mikroszkleróciumok tömeges jelenlétét mutatja.

7. kép Szürke bélszövet, a makrofominás megbetegedés biztos tünete

A kukorica gombabetegségeinek tárgyalásakor nem hagyható el a csőfertőző kórokozók említése, azok ugyanis minőségi kártételükkel sokszor meghatározzák a termény értékesítésének lehetőségeit. Szerencsére a tavalyi évben, köszönhetően a csőfertőzésre hajlamosító körülmény, így a tömeges rovarrágás elmaradásának, ezen a téren különösebb probléma nem adódott.

Terméseredmények tekintetében a tavalyi évben is jelentős különbségek alakultak ki a csapadékos nyugati, valamint a száraz keleti országrészek között. Azonban a jó hozam csupán az elszenvedett veszteség mértékét volt képes csökkenteni, a piaci viszonyok miatt jövedelem többnyire nem képződött a kukoricatermesztésben. Alighanem az idei évben is az értékesítési lehetőségek és nem a szakmai kérdések fogják meghatározni e fontos növénykultúránk pozícióját.

A legjobb időpontgyomirtásra

A 2022-es országos aszály következtében kialakult gyenge kukoricás évet követően 2023-ban az előrejelzéseknek megfelelően a korábbi évekhez képest jóval kevesebb kukoricát vetettek el. A kukorica és a gyomnövények szempontjából is jól indult a tavasz, jellemző volt az erőteljes korai gyomosodás, köszönhetően a csapadékos tavasznak. Részben ezért is volt megfigyelhető országos szinten tavaly is az a tendencia, hogy évről évre egyre nagyobb területeken végeznek korai posztemergens gyomirtást, a késői gyomirtások aránya pedig csökken.

A tendencia változása nem véletlen, hiszen a gyomnövények károkozása addig a legjelentősebb, amíg ugyanabból a talajrétegből szerzik be a vizet és a tápanyagot, mint a kultúrnövény.

Pont ezért az egyik legjobb időpont a kukorica gyomirtására a gyomnövények 1-3 leveles állapota vagy a kétszikűek 2-4 leveles állapota. Ez az időpont rendszerint a kukorica szemszögéből az egyre népszerűbb korai posztemergens időzítésre tehető. Ebben az időpontban a már kikelt gyomnövények ellen levélen keresztül nagy hatékonysággal tudunk védekezni, viszont szükség van még a talajon keresztüli tartamhatásra is az újonnan kelő gyomok ellen. Ebben a védekezési időpontban kiváló hatékonyság mellett a lehetséges károkozás mértékét is minimálisra csökkenthetjük.  Az ennél későbbi időpontban elvégzett gyomirtások bizonyítottan magukkal vonják a károkozást, végső soron a termés csökkenését is.

Ami egy fontos változás a kukorica gyomirtását tekintve, hogy az egyre népszerűbb korai posztemergens szegmenst is elérték mostanra a szerkivonások, így az S-metolaklór tartalmú készítményeket idén lehet utoljára felhasználni.

Jó hír, hogy a dimeténamid-P hatóanyag, amely az S-metolaklórhoz hasonló tulajdonságokkal bír, továbbra is elérhető lesz. Sőt a dimeténamid-P átfogó egyszikűek elleni hatása mellett erős mellékhatással rendelkezik a legjelentősebb kétszikűek ellen is, mint például a parlagfű vagy a disznóparéjfélék. Ráadásul erős vízoldékonyságának köszönhetően kevesebb bemosó csapadék esetén is hatásos.

A BASF a kukorica herbicid piac változó új igényeire szabva hozta létre az új dimeténamid-P alapú Akris^® Trio kereskedelmi ajánlatát! A kereskedelmi ajánlat három hatóanyagot tartalmaz két készítmény formájában. Az Akris^® dimeténamid-P-t és terbutilazint tartalmaz, ami mellé mezotrion került be az ajánlatba. A mezotrion és a terbutilazon erős, látványos levélen keresztüli hatékonyságot biztosít, a talajhatásról pedig mindhárom hatóanyag gondoskodik. Összességében egy jól elvégzett Akris^® Trio-s kezeléssel biztos gyomirtó hatást kapunk a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen, megelőzve azok károkozását.

Szerző: AgrárUnió