TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 70.966,83 Ft (tonna)
Napraforgómag: 151.196,52 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.635,98 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 61.341,59 Ft (tonna)
Repcemag: 165.397,45 Ft (tonna)
Full-fat szója: 222.208,59 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 613 Ft
Benzin ára: 598 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,85000
USD: 369,26000
CHF: 415,37000
GBP: 468,22000
Hirdetés
Ki mint vet…   Az ágazat helyzete és kilátásai

Ki mint vet… Az ágazat helyzete és kilátásai

Növénytermesztés - 2024.03.23

A mezőgazdaság ezen ágazatáról kevesebb szó esik a híradásokban, holott talán a legfontosabb a vetőmag, amely egy önálló ágazat a mezőgazdaságon belül, nemesítés, termelés és kereskedelem szempontjából egyaránt. Magazinunknak Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség, Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója nyilatkozott.

- Melyek az ágazat és a gazdálkodók jelenlegi főbb kihívásai?

- A vetőmagágazat hasonló nehézségekkel néz szembe, mint a hazai és az európai növénytermesztés. Az elmúlt évben egekbe szöktek az inputárak, jelentősen növelve a termelési költségeket. A vetőmag-előállításnál nehezen lehetett érvényesíteni a vetőmag-szaporítók növekvő termeltetési árakkal kapcsolatos elvárásait. Az ágazat jövedelmezősége az elmúlt években stagnált vagy csökkent.

Ki mint vet…   Az ágazat helyzete és kilátásaiPolgár Gábor
 

A vetőmag-szaporítások azon területén, ahol a kézi munkaerőigény jelentős, ott az emelés évről évre nehezebb. A gabonapiaci árak zuhanását követően nagy kihívást jelent a magas termelési költségen előállított vetőmagok hazai értékesítése, amikor a termelők a tervezett árbevételük nagy részétől elestek és rákényszerülnek a következő évi termelésük inputjának nagymértékű csökkentésére. Ilyen körülmények között ki kell állnunk a fémzárolt vetőmagok használat mellett, mert a termelési módtól függetlenül nagy kockázatot vállal a gazdálkodó, aki nem ellenőrzött, faj- és fajtaazonos, jó minőségű fémzárolt vetőmaggal indítja a termelést. Ősszel sajnos az őszi gabonaterületek csökkenésével párhuzamosan a fémzárolt vetőmag-felhasználás is várhatóan csökkent, de bízunk abban, hogy a gabonapiac rendeződésével ismét normalizálódik a fémzárolt vetőmagok iránti kereslet is.

- Hogyan érinti a vetőmagpiacot a klímaváltozás?

A klímaváltozás problémájával már több éve együtt élünk. A téli csapadék hiánya, a téli aszály, bizonytalan tavaszi időjárás, a rendkívüli aszályok és az időjárási anomáliák növekvő száma arra késztetik a nemesítőket, hogy a növényfajták átlagos, 10-12 éves nemesítési időszakában ezeknek a kihívásoknak leginkább ellenálló növénytípusokat szelektáljanak ki, és indítsák el a köztermesztésbe vonásukat. Megnő a jelentősége a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodásnak, ezért még több kiindulási, nemesítői anyag tesztelése szükséges, lehetőleg minél több helyen. Az időjárási szélsőségek nagyon eltérő évjáratokat eredményeznek, így a nemesítési időszakban rendkívül sok behatás éri a növényállományokat.

A gabonapiaci árak zuhanását követően nagy kihívást jelent a magas termelési költségen előállított vetőmagok hazai értékesítése.

Ezt kihasználva, széles genetikai bázisból kiindulva jó eséllyel lehet olyan típusokat kiválasztani, amelyek alapjai lehetnek az új, környezeti hatásoknak flexibilisen ellenálló fajtáknak. Ez a nemesítői munka természetesen nem hagyhatja figyelmen kívül az általános alapkövetelményként fennálló tulajdonságok, úgymint termésmennyiség, különféle minőségi paraméterek, károsítókkal szembeni ellenálló képesség és technológia paraméterek folyamatos vizsgálatát sem.

- Okoz-e valamilyen átrendeződést a keresleti oldalon?

A vetőmaggal és fajtákkal szembeni termelői elvárások magasak. Az ágazat törekszik az igényeknek megfelelő fajtákat gyorsan a termelésbe vonni. Ebből adódóan gyors fajtaváltás jellemzi már a szántóföldi növények fajtáinak piacát, amely korábban csak a zöldségvetőmagok sajátossága volt. Akár a gabona, akár az olaj vagy fehérjenövények esetében egyaránt elmondható, hogy erősen szegmentált lett a fajtakínálat. Különböző éréscsoportokba és különböző specifikus minőségi paraméterek csoportjába sorolt fajták találhatók a vetőmagos cégek kínálatában. A klímaváltozás miatt általánosságban kelendőbbek azok a fajták, melyek szárazságtűréssel szemben ellenállóbbak, vagy éréscsoportjuk miatt koraiságuknak köszönhetően a növényállományuk fejlődése során nagyobb valószínűséggel elkerüli a termésdepressziót okozó kiemelkedő aszályos, hőstresszes időszakokat. A helyi időjárási és termelési, technológiai viszonyokhoz legjobban illeszkedő fajta kiválasztása elsődleges a növénytermesztés sikere érdekében.

A kereslet mindig visszatükrözi a megelőző év termelési eredményességét, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A 2022-es és 2023-as súlyos, több vármegyét érintő aszály és hőstressz következtében az érintett területeken jelentősen visszaesett a legnagyobb kárt elszenvedett kukorica termelése, amit csak tovább tetéztek a terményértékesítési nehézségek. Jelenleg ez a legnagyobb, gazdasági értékét és országos növénytermesztési területnagyságot érintő termelési struktúra átrendeződést előidéző nehézség.

- Mit érdemes még az idén tavasszal elvetni?

A gabonaterületek csökkenésével párhuzamosan nagy igény mutatkozik a nagymagvú hüvelyesek szinte minden fajára.

A vetőmagágazat feladata, hogy jó minőségű fajtákat és vetőmagot biztosítson a növénytermesztés számára. Növényfaj termelésére ösztönző konkrét általános ajánlattal a Vetőmag Szövetség részéről nem tudunk szolgálni, mert sem terménypiaci, sem terménykereskedelmi tapasztalattal és előrelátással nem bírunk, és felelőtlen ígéreteket nem kívánunk tenni. Az általános tavaszi vetőmaghelyzettel kapcsolatban természetesen szívesen megosztjuk a helyzetértékelésünket. Azt tapasztaltuk, hogy az őszi kalászos gabonák vetőmag-értékesítési volumene messze elmaradt az előző évektől. Nagyon érződött egy erős költségtakarékossági kényszer, amely a gazdálkodókra általában jellemző volt. A legjelentősebb őszi gabonánk, az őszi búza fémzárolt vetőmaghasználata nagymértékben visszaesett, az októberi kedvezőtlen időjárás hátráltatta a gabonavetéseket, így az országos őszi búzavetések területe valószínű a tavalyi szint alatt marad. A terményárkilátások a gabona frontján továbbra sem kedvezőek, és az ukrán gabonatermelés továbbra is a hazai mezőgazdaság legnagyobb kockázati tényezője. A tavaszi vetésű növények vetőmagkeresleténél, a tavalyi kedvezőtlen időjárási körülmények miatt Nyugat-Európában keresleti vákuum alakult ki. Hazánkban és Európa-szerte megerősödött a tavaszi vetésű takarmány és fehérjenövények vetőmagjai iránti kereslet. A gabonaterületek csökkenésével párhuzamosan nagy igény mutatkozik a nagymagvú hüvelyesek szinte minden fajára, a pohánkára és a cirokra. Ezen fajok a vetőmag-előállításban,a korábbi években kisebb területet foglaltak el, így elképzelhető, hogy némelyikből a szezonban már vetőmaghiány alakulhat ki.

- A VSZT mivel tudja segíteni a gazdákat a fentiek kapcsán?

A tavaszi vetésekhez a kukorica vonatkozásában tudunk kézzelfogható segítséget nyújtani a fajtaválasztáshoz, hiszen évek óta nagy érdeklődés mellett végezzük a GOSZ-VSZT-NAK kukorica posztregisztrációs kísérletünket. A fajtakísérletet évente az ország 8-10 helyén, eltérő adottságú területeken állítjuk be. A fajtakísérletekben a fajták kódoltak, anonim módon független és pártatlan értékelést biztosító módon szerepelnek. Az eredményeket a posztregisztrációs kísérletet szervezőként publikáljuk és a honlapjainkon tesszük elérhetővé.

Címkék: vetőmag szövetség, vetőmag, klímaváltozás, gabonapiac
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Hatékony növényvédelem a szőlő egészséges terméséért

A szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek több mint ezeréves hagyománya van Magyarországon. Az ország kedvező ...