TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

Növénytermesztés - 2024.01.31

A számok segítségével hasonlítjuk össze egy átlagosnak tekinthető és egy szélsőségesen aszályos év eredményeit

Magyarország mezőgazdasága – ezen belül a szántóföldi növénytermesztés – világszínvonalú, mind a technikai, mind az alkalmazott technológiát illetően. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek növekedése. Jó példa erre az előző két év, amelyeket időjárás – és főleg csapadékellátottság – tekintetében egy világ választott el egymástól.

Öntözés nélkül az adott növény produkcióját az évjárat, a hőmérséklet és a csapadék mennyiségi alakulása dönti el, lehet bármilyen intenzív a technológia és az input. Jó példa erre, hogy a kukorica országos termésátlaga a 2022-es aszályos évben 3,41 t/ha volt, míg az átlagos csapadékos évben, 2023-ban 8,20 t/ha. Hasonló a helyzet a többi növénynél, azonban nagy különbségek vannak az aszályérzékenységük, valamint az alkalmazkodóképességük között. A kalászos gabonafélék vízigénye kisebb, a kukoricáé – főleg a hosszabb tenyészidejűeké – jelentősebb. A legnagyobb vízigényű növények a burgonya, a cukorrépa és a lucerna. Öntözéssel növelhetjük a termés mennyiségét és a termésbiztonságot, még akkor is, ha az öntözés drága agrotechnikai beavatkozás.

Az is közismert, hogy a klímaváltozással újabb és újabb kártevők jelennek meg. Egyre jobban elszaporodnak a melegigényes egyéves T4-es gyomok, ami növeli a védekezés költségeit. Azonban nemcsak a fosszilis energiák ára, hanem a kemikáliák ára is folyamatosan emelkedik.

Időjárás 2022 vs. 2023

Érdemes összehasonlítani az elmúlt két év időjárását, melyek meglehetősen eltértek egymástól. 2022 rendkívül aszályos év volt. Bár a 30 éves átlagnál csak 42,58 mm-rel hullott kevesebb csapadék, az eloszlása rendkívül szélsőséges volt. Már a téli hónapokban (január, február, március) szinte alig hullott csapadék, majd júniusban, júliusban és augusztusban a sokévi átlag töredéke esett – azonban szeptemberben 160 mm, októberben közel 100 mm, ami ezekben a hónapokban a 30 éves átlag 2-3-szorosa. Az évi középhőmérséklet 1,5 oC-kal volt magasabb a sokévi átlagnál, a nyári hónapokban pedig 4-5 oC-kal is meghaladta a 30 éves átlagot, különösen július, augusztus hónapokban. Ez a magas hőmérséklet növelte a talajfelszíni párolgást, evaporációt, ami további vízhiányt idézett elő. A szeptemberi rendkívüli csapadékbőség már többet ártott, mint használt, mivel késleltette az érés folyamatát és elősegítette a különböző gombabetegségek megjelenését.

2023. év időjárása összességében kedvezőbb volt az előző évinél, de rontott a helyzeten, hogy júliusban a sokévi csapadék fele hullott le, rendkívül magas számú hőségnappal. Szemmel lehetett látni a kukoricaállományok szenvedését, a furulyázást (a levelek sodródását), majd később az alsó levelek leszáradását. Ezt tetézte, hogy az előző évvel ellentétben a szeptember is aszályos volt (1. ábra).

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

1. ábra: A hőmérséklet és a csapadék alakulása Debrecenben, 2022 és 2023

Debrecen térségében az utóbbi 30 évben évente 1,0-1,5 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, 565,3 mm-ről 548,5 mm-re. Az elmúlt három évtizedben az évek 64%-a volt aszályos és csak 36%-a átlagosan csapadékos. Az elmúlt 32 évben 1119,7 mm-rel hullott kevesebb csapadék (2. ábra).

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

2. ábra: Összegzett csapadékhiány az elmúlt 32 évben, Debrecen (mm) Sárvári – Kovács, 2023

Terméseredmények 2023 vs. 2022

A mezőgazdaság, növénytermesztésünk kiszolgáltatott az időjárásnak, különösen az Alföldön, pedig minden adott (korszerű gépek, kemikáliák, szakértelem), hogy jelentős inputtal jó eredményeket érjünk el. A korszerű biológiai alapok alkalmasak az intenzív termesztésre, de az egyre gyakoribb aszály, a vízhiány ezt bizonytalanná teszi, csökkenti a termesztés biztonságát.

A 2023. évi terméseredmények az előző, 2022-es, rendkívül aszályos évvel összehasonlítva az 1. táblázatban láthatók. Néhány növénynél 2022-ben a termésátlag 40-50%-kal csökkent, ami kedvezőtlen a gazdálkodók számára, de az ország számára is.

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

1. táblázat: A szántóföldi növények 2023. évi terméseredményei, összehasonlítva az előző évi eredményekkel (AKI-adatok alapján)

2022 az utóbbi évtized legaszályosabb éve volt, ami nagyon kedvezőtlen, hiszen a magas szintű inputot nem követte a terméseredmény növekedése. Ezzel magyarázható, hogy 2023-ban 700 ezer hektárra csökkent a kukorica vetésterülete. A gazdák féltek, hogy megismétlődik az előző év.

A 2022. év időjárása azt is megmutatta, hogy mely szántóföldi növényünk a legérzékenyebb a vízellátottságra, és hogy milyen az alkalmazkodóképessége a kedvezőtlenebb körülményekhez. A kukorica országos termésátlaga 2022-ben 3,41 t/ha volt, 2023-ban pedig 8,20 t/ha. Aszályos évben 50%-os volt a terméscsökkenés, 2023-ban kedvezőbb lehetett volna a helyzet, és 9-cel kezdődhetett volna a kukorica termésátlaga, ha júliusban nem lép fel aszály, vízhiány és rendkívüli magas hőmérséklet, mely jelentősen meghaladta a sokévi átlagot. Mindenesetre ismét 8 t/ha fölé tudtunk kerülni (3. ábra).

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

3. ábra: A kukorica vetésterületének és termésátlagának alakulása Magyarországon (1921–2023)

Szántóföldi növénytermesztésünk egyéb fontos terményei közül a silókukorica termésátlaga a kukoricához hasonlóan közel a duplája az előző évinek, a csemegekukorica termésátlaga több mint 30%-kal magasabb több az előző évinél. Jelentős változást tapasztalhatunk a repce termésátlagában is: 2023-ban 1,13 t/ha-ral volt nagyobb az országos termésátlaga, amely így meghaladta a 3 t/ha-t (3,18 t/ha). A napraforgó termésátlaga 676 ezer hektáron 1,89 t/ha-ral volt magasabb, mint az előző aszályos évben, és a termésátlaga megközelítette a 3 t/ha-t (2,98 t/ha).

Már említettem, hogy Magyarországon talán a kalászosok termésingadozása kisebb, főleg az őszi vetésűeké. Az őszi búza termésátlaga 2022-ben 4,22 t/ha volt, 2023-ban 5,76 t/ha, a különbség 1,54 t/ha, az őszi árpa termésátlaga pedig az aszályos 2022-ben 4,51 t/ha, 2023-ban 5,51 t/ha, a különbség 1 t/ha. Tehát például az őszi árpa termésingadozása kisebb, ez lehet a magyarázata, hogy a vetésterülete 2023-ban tovább nőtt, 313 ezerről 394 ezer hektárra (4. ábra).

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

4. ábra: Kalászosok termésátlagának alakulása Magyarországon, 2009–2022 (AKI-adatok alapján)

A hüvelyes növények, továbbá a burgonya, cukorrépa és lucerna nagyobb vízigényű növények, ezért szükség lenne olyan vetésváltásra, amiben jobban ki tudnánk használni a kedvező elővetemény-hatást. Jelenleg azonban csökken a termesztett növényfajok száma, diverzitása. A gabonafélék a vetésterület 67-68%-át foglalják el, az olajnövények (napraforgó, repce) 25%-át, a hüvelyes növények csak 6,6%-át, a gyökérgumós növények (burgonya, cukorrépa) a 0,3-0,4%-át. Különösen kedvezőtlen a pillangós virágú növények (pl. borsó) csökkenése és a burgonya 6 ezer hektárra való visszaszorulása, ami azt jelenti, hogy már az önellátást sem tudja hazánk biztosítani. Kedvezőtlen a kukorica vetésterületének jelentős mértékű csökkenése is (5. abra).

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

5. ábra: Főbb növények vetésterülete Magyarországon, 2021 (KSH-adatok alapján)

Optimális tápanyagellátással javul a vízhasznosítás

Kiemelkedően fontos a talaj tápanyagtartalmához és az adott hibrid tápanyagigényéhez igazodó, harmonikus tápanyagellátás. A harmonikus tápanyagellátás a növények vízhasznosító képességét is javítja. Változatlanul érvényes a Liebig-féle elmélet, hogy mindig a minimumban lévő elem határozza meg a maximális termést.

Tápanyag-visszapótlásnál természetesen nem célszerű a maximális termést megcélozni, hiszen az NPK-műtrágyaadag növelésével csökken a pótlólagos ráfordítás hatékonysága, de figyelembe kell venni, hogy a talajt sem érdemes kizsarolni, mert akkor csökken a termékenysége. Köztudott, hogy a talajok termékenysége biztosítja körülbelül a termés 60%-át, és az NPK-műtrágyázással 40-50%-os termésnövekedést tudunk elérni. Persze a hatékonysága több tényezőtől is függ, legjobban a vízellátottság mértékétől.

A szervestrágya-felhasználásunk nagyon visszaszorult, a korábbi évi 22-24 millió tonnáról 4-5 millió tonnára. Ez a tény az állatállomány csökkenésével is magyarázható. Ha van rá lehetőség, 4-5 évente 30-40 t/ha szervestrágyázás javítja a talaj szerkezetét.

Napjainkban az NPK-műtrágya felhasználása kiegyensúlyozott. Az egy hektáron felhasznált NPK-műtrágya 140 kg/ha, melynek nagyobb része nitrogén (2. tablazat). A nitrogén-tápanyagellátás kérdésköre döntő, hisz hatása egyéves, emiatt ha az optimális mennyiségnél többet adunk, az termésdepressziót okoz, ha kevesebbet, akkor terméstöbblettől esünk el. A NO2-NO3 a talajban folyamatosan mozog lefelé, ha a növény valamilyen ok miatt (pl. vízhiány) nem veszi fel, környezetszennyezést okozhat. A nitrogénnek ősszel általában 20-30%-át juttatjuk ki, tavasszal pedig a fennmaradó részt. A foszfort és a káliumot ősszel juttatjuk ki. A nitrogénműtrágyák közül legkedvezőbb hatású a 28%-os pétisó vagy más néven mészammon-salétrom, ami nem okoz pH-csökkenést, tehát talajsavasodást. Napjainkban természetesen vannak nagyon korszerű összetett műtrágyák, lehet választani a növény igényének megfelelő N-P-K arányú és tartalmú, egyenletesen kijuttatható műtrágyát.

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

2. táblázat: NPK-műtrágya felhasználása Magyarországon szántóterületen (kg/ha) és az NPK-műtrágya felhasználásának százalékos megoszlása (KSH-adatok alapján)

Mit tehet a gazdálkodó a szélsőségek ellen?

A globális felmelegedéssel járó klímaváltozás okozta időjáráshoz alkalmazkodnia kell a talajművelésnek is. Energia- és víztakarékos talajművelést szükséges alkalmaznunk. A jövőben csökkenteni kell a forgatásos művelést és előnyben kell részesíteni a talajlazító eszközöket. Ennek használata kevesebb vízveszteséggel jár, de alkalmazását az elővetemény növénymaradvány is befolyásolja. A forgatásos művelés nagyobb vízveszteséggel jár, mint a lazításos művelés.

Már az alapművelést megelőző tarlóhántásnál is ügyeljünk arra, hogy ne műveljük el a talajt feketére, maradjon a felületen növénymaradvány, mulcsréteg, ami megakadályozza a nagyobb talajfelszíni párolgást (evaporációt) (1. kép).

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

1. kép: Redukált művelés (Birkás Márta, 2017)

A fenntartható, fejleszthető növénytermesztést a precíziós GPS-termesztéstechnológiák elterjedése, alkalmazása jelenti. A helymeghatározás révén kisebb területeken (nem táblaszinten) válik lehetővé a hatékony tápanyag-visszapótlás, az adott terület tápanyag- és vízellátottságához viszonyítva menet közben változtatható a tőszám nagysága, a növényvédelem (2. kép). Menet közben lehetséges a gyomirtó szerek mennyiségének változtatása az adott terület gyomosodási mértékéhez viszonyítva.

Növénytermesztésünk 2023-ban, szembeállítva 2022-vel

2. kép: N-szenzoros műtrágya kijuttatás (forrás: internet)

Magyarország szántóterülete 4,3 millió hektár, nagyon változatos termőhelyi adottsággal. Magas szintű növénytermesztést folytatunk, kiváló műszaki-technikai háttérrel. A legnagyobb kihívást a klímaváltozás okozza, az ezzel együtt járó időjárási szélsőségek, a csapadék mennyiségének folyamatos csökkenése. Semmi újat nem mondunk azzal, hogy jelen helyzetben az öntözés fejlesztése növelheti legnagyobb mértékben a termesztés biztonságát.

Dr. Sárvári Mihály                                                                    Dr. Futó Zoltán

egyetemi tanár                                                                          egyetemi docens

DE MÉK Növénytud. Int.                                                            MATE KÖTI

                                                                                                  Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszék

Címkék: növénytermesztés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Szürkemarhák kihajtása a Mura ártéri legelőire

Emlékezetes pillanatokat élhettek át a BfNPI Nyugat-Zala Tájegységének munkatársai 2024. május 7-én: közel ...